A fogászati eredetű betegségek terjedése, a fogyasztók tudatosságának növekedése, a magánklinikák számának bővülése és az online kereskedelem fejlődése miatt a következő öt évben több mint 15 százalékkal bővül a globális szájápolási piac. A növekedést ugyanakkor lassítja a nagy nemzetközi cégek és a lokális vállalatok között kialakult árháború.
A nemzetközi szájápolási piac értéke 2025-re várhatóan 53,3 milliárd dollárra nő a 2019-es 44,5 milliárd dollárról, átlagosan 3 százalékos éves növekedést feltételezve a kérdéses időszakra. A növekedést a fogszuvasodás, a foggyökér betegségek és általánosan a fogbetegségek egyre gyakoribbá válásra okozza a Markets and Markets tanulmánya szerint. Az iparág arra számít, hogy a következő öt évben a szájhigiénia fokozottabban előtérben lesz az emberek tájékoztatásában, nő a fogászati fejlesztésekre fordítandó összeg és egyre több kis méretű magánklinika nyílik világszerte, ezek mind a piac bővülésének irányába mutatnak. Az iparág legfontosabb szereplői által támasztott árverseny ugyanakkor a növekedés gátja lehet. A szájápolási higiéniával kapcsolatos fogyasztói tudatosság a piac növekedésének egyik legfontosabb motorja a tanulmány szerint. Ezt a tudatosságot maguk a fogorvosok és a fontos piaci szereplők is növelhetik a vásárlók körében. Az iparág legnagyobb vállalatai szemináriumok és oktatóprogramok segítségével növelhetik a szájápolással kapcsolatos ismereteket és ezeken a közösségi rendezvényeken az újonnan fejlesztett termékeket is megismertethetik a potenciális vevőkkel.
Egyre több a fogbetegség
A piac bővülésének egy szomorú oka is van a tanulmány szerint, mégpedig a különféle fogbetegséget számának exponenciális növekedése. Az egyre sokasodó fogbetegségek pedig automatikusan azt hozzák maguk után, hogy az új és fejlett szájápolási termékeket egyre nagyobb számban vásárolják az emberek. A fogszuvasodás és a fogágy betegségek számítanak a leggyakoribb krónikus fogászati betegségeknek és ezek terjedése egyre nagyobb kihívást jelent az egészségügyi ellátórendszerek számára. Ezek kezelése drága, a fejlett országokban az egészségmegőrzésre fordított teljes összeg 5-10 százalékát teszik ki.
Az adatok pedig megdöbbentőek: az amerikai CDC adatai szerint 2015-2016-ban a 2-19 éves korosztály 45,8 százalékánál fordult elő kezelt, vagy kezeletlen fogszuvasodás, 2017-es adatok szerint pedig az USA-ban 36 millió olyan ember él, akinek egyáltalán nincs foga és 120 millió embernek hiányzik legalább egy foga. A számok évről évre nőnek. A betegségek elsősorban a fiatal korosztályt veszélyeztetik, a 6-19 éves korosztály körében jóval gyakoribb, 60-80 százalékos az előfordulásuk a fejlett országokban.
Technikailag fejlődő fogkefék
A szájápolási piac növekedésében szintén fontos tényező a technológiai fejlődés, ami leglátványosabban a fogkefék piacán jelenik meg. A technológia fejlődése lehetővé tette a könnyen használható elektromos, vibráló, vagy legújabban a mesterséges intelligenciával ellátott fogkefék megjelenését. A legnagyobb cégek olyan interaktív fogkeféket dobtak piacra, amelyek helymeghatározó és mozgásérzékelő technológiával is felszereltek. Létezik például olyan fogkefe, amely monitorozza a szájüreget és valós idejű tanácsokat ad a fogmosás technikájára vonatkozóan.
Hatalmas árverseny
A szájápolási piac kifejezetten kompetitív és egyre több cég működik regionális szinten. A helyi szereplők megjelenése például Indiában, Kínában vagy Brazíliában egyre nagyobb nyomást helyez a globális nagyvállalatokra, hiszen a helyi cégek olcsóbban képesek árulni termékeiket a vezető világcégeknél. Ráadásul ezen cégek számára az online értékesítés az egyik legfontosabb csatorna, amivel a marketingköltségeiket is alacsonyan tudják tartani. Ezt a jelenséget ellensúlyozandó, a nagy világcégek együttműködési lehetőségeket keresnek a lokális vállalatokkal és piaci pozícióik erősítése érdekében alacsonyabb árkategóriás termékeket vezetnek be ezekben a többnyire fejlődő országokban, valamint vevőiket igyekeznek új online csatornákra terelni, ahol a kiskereskedelmi áraknál olcsóbban vásárolhatók meg a termékek.
A kiélezett árverseny pozitív hatással van a piacra a mennyiség szempontjából, hiszen az alacsony árak a fogyasztás növekedését vonják maguk után, értékben ugyanakkor negatív az összetett hatás – derül ki a tanulmányból.
(TERMÉKIMX magazin – 2020. márciusi szám)