Már az ókorban is meghatározó szerepet töltöttek be, Budapesten pedig műemlékként ma is fontos mementói a város történetének – de vajon hogyan illeszkednek a webshopok és áruházláncok világába? Többek között a vásárcsarnokok jelenlegi szerepéről is beszélgettünk Földes Tamással, a komplex tevékenységet folytató Budapest Vásárcsarnokai Kft. ügyvezető igazgatójával interjúnkban, amelyben egy sztereotípiát is lerombolunk, és az is kiderül, hány szendvics fogyott el a Bosnyák téren.
A titok nyitja: friss áru, széles kínálat és minőség
„A mi működésünk alapvetően ingatlanhasznosítás. De ez önmagában nem elég. Nekünk a kereskedelemszervezést, vállalkozásszervezést, menedzsmentet, integrált marketingkommunikációt és minden kapcsolódó feladatot együttesen, egy komplex működés keretein belül kell megvalósítanunk” – fogalmazott Földes Tamás, a Budapest Vásárcsarnokai Kft. ügyvezető igazgatója.
„A célunk az, hogy erősítsük a vásárlás élményét. A vásárcsarnok egy találkozási hely, ez már az ókorban is így volt; ez a találkozás a kínálat, az eladó és a többi vásárló szintjén is megjelenik. Egyedülálló módon egy helyen van jelen a széles választék, sokszínű árukínálat, melynél a vásárolni kívánt mennyiségről is dönthetek, és a személyes kapcsolatok – ez mind élményt jelent, hiszen harsognak a színek, érezni az illatokat, és a vendéglátósok révén akár helyben is étkezhetünk vagy elvitelre is kérhetünk ételt – ez egyébként egy növekvő tendencia jelenleg” – magyarázta Földes Tamás. Úgy véli, ez más, mint egy bármilyen egyéb kereskedelmi egységben történő bevásárlás – természetesen azoknak is megvan a helyük, ahogy az online vásárlásnak is, ami „a jelen és a jövő”; azonban az ügyvezető igazgató úgy látja, a hagyomány továbbra is jelen van az emberek életében, ők pedig igyekeznek ezt megőrizni. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bár a végső cél mindenki számára a fogyasztók elérése, a különböző kereskedelmi egységekre párhuzamosan mind szükség van. Nekik is minden szereplőt integrálniuk kell, hiszen 1300 bérlőjük vertikuma a nagyon kicsitől a kisközepesen, közepesen, nagyközepesen át a nagy kategóriákig terjed – utóbbiban szerepelnek például a multik is.
„A mai infokommunikációs és technológiai fejlődéssel jellemezhető korban a kereskedelmi szolgálatások világában a vásárcsarnokok két fontos jellemzőn keresztül találják meg a helyüket: friss áru és széles kínálat” – vélekedik Földes Tamás. A szűkebb keretből gazdálkodóktól kezdve az ínyencekig és a speciális étkezési igényekkel rendelkezőkig senkinek nem kell üres kosárral távoznia. Ilyen sokrétű kínálatnál érdekes kérdést jelenthet, mennyire jelennek meg az olyan piaci hatások következményei, mint például az aszály. „Ellátási problémát egyáltalán nem okozott, a termékmennyiség és választék szintjén nem jelent meg. Az árak alakulását természetesen befolyásolta, ugyanakkor ezt számos egyéb tényező is formálja” – összegzett az ügyvezető igazgató.
„A minőség is egy nagyon fontos versenyképességi elem lehet esetünkben” – egészítette ki az eddigieket. Éppen ezért folyamatosan fejlesztik minőségügyi rendszerüket. Komplex minőségmenedzsment rendszerük mellé már dolgoznak a bérlők, termelők minősítési rendszerének kialakításán, így a vásárlók minősített árukat vásárolhatnak majd, ami szintén egy fontos üzenet számukra. A minőség egyik fontos alapja a kiépített infrastruktúra: náluk, ha valaki rendelkezik a szükséges termelői dokumentummal, kivehet egy asztalt, és ott minden rendelkezésére áll – a kézmosási lehetőségtől kezdve a hulladék kezelésén át a kölcsönözhető mérlegig.
Ízletes találkozások – de kikkel?
A versenyképesség növelésének másik eszköze a termékfogyasztást népszerűsítő kampányok és kóstoltatások szervezése, amelyet tavaly indítottak el, és amely újdonság a vásárcsarnokok eseményei között – korábban ez a multik sajátossága volt. Mind tavaly, mind idén nagy népszerűségnek örvendett például a dinnyefogyasztást népszerűsítő, kóstoltatással egybekötött kampányuk, ahol a magyar termesztésű görög- és sárgadinnyék különböző fajtáival ismerkedhettek meg a vásárlók, számos helyszínen. „Az agrárium változása a dinnyék tekintetében jelentős fajtabővülést hozott, ezeket ismertetjük meg a fogyasztókkal. A dinnyéknél ráadásul jelentős árváltozás sem történt az előző évhez képest” – mondta el az ügyvezető igazgató.
A kóstoltatásoknak két megvalósulási formája van: vagy ők kezdeményezik, vagy a kereskedők és termelők. Mindkét esetben a vállalat biztosítja a technológiát. Komoly szervezés és munka áll az esemény mögött, hiszen élelmiszerbiztonsági és technológiai okokból is elengedhetetlen, hogy rendezetten folyjon le a program.
Nagy sikernek örvend az Országos Nyitott Piacok Napja is, amelyet idén már negyedik alkalommal rendeztek meg, országszerte 28 helyszínen, amelyből 11-et a Budapest Vásárcsarnokai Kft. biztosított. Az idei tematika a reggelizés volt, hiszen „itt ébred a város, itt indul a nap”. Az előeseményekkel, például szezonnyitó koncerttel megalapozott hétvégén kedvezményes reggeli opciók és ingyenes kóstolók is várták az érdeklődőket – a Bosnyák téri Vásárcsarnokban például ezer adag kis szendvicset osztottak ki.
„Ahogy már említettem, a piac találkozási pont. A Nyitott Piacok Napja keretet nyújt ahhoz, hogy minden résztvevő saját erőforrásai, lehetőségei és helyi viszonyai szerint megszólítsa a társadalom különböző rétegeit” – emelte ki Földes Tamás. A résztvevők arra is lehetőséget kapnak, hogy bekapcsoljanak közreműködőket, önkormányzatokat, szakmai szervezeteket, társadalmi és civil szervezeteket, tehát akár lehetséges együttműködő partnereket is. Idén például bank is szerepelt a kitelepültek között.
Emellett természetesen a vásárlók megszólításában is hasznos: a fogyasztók széles skáláját el tudják érni. Kommunikációjukat is úgy alakítják, hogy minél több felületet lefedjenek: aktívan jelen vannak a közösségi médián, a kereskedőket és termelőket bemutató portréfilm-sorozatuk például kifejezetten népszerű. Az interneten túl azonban a printet is fontosnak gondolják, eseményeik résztvevőinek egy része vissza is jelezte, hogy ezekről értesült a programról. „A mi gondolkodásunk szerint teljes körű és integrált marketingkommunikációt kell végezni, aminek a print is és a digitális felületek egyaránt részét képezik” – foglalta össze Földes Tamás.
„Az, hogy csak idősek járnak a vásárcsarnokba, egy téves sztereotípia. Mi azt látjuk, hogy jönnek a fiatalok is” – hívta fel a figyelmet az ügyvezető igazgató. Számos eseményük képes a fiatalokat is megszólítani, emellett a korszerű táplálkozás megjelenítése, a friss, zöld termékek és a tudatos alapanyagválogatás is meggyőzőek számukra.
Az évnek még nincs vége, lesznek még izgalmas kóstolók idén is – hal tematikájú kampányra például biztosan számítani lehet. A kiemelt időszakok előtt egyébként, mint amilyen a karácsony is, még inkább sokszorozódnak a teendők: a nagyobb forgalomra, nagyobb termékvolumenre (és gyakoribb hatósági ellenőrzésekre) háttéranyagokkal fokozottan készítik fel a résztvevőket. „A kétszintű tudásmenedzsment nagyon hangsúlyos a működésünkben – ennek a második szintje a tudásátadás, amikor a szervezeti tudást irányítottan, célcsoport orientáltan adjuk át kereskedőknek, termelőknek.”
(TERMÉKMIX magazin – 2026. októberi szám)