Az e-kereskedelem egyre nagyobb szeletet hasít ki a kiskereskedelmi tortából: az USA-ban plázákat fenyeget a vásárlásnak ez a módja, és itthon is jelentősen bővül – novemberben például 23%-kal növekedett. De hosszú távon vajon fenntarthatóbb-e az online vásárlás?
„Nem hisszük, hogy a fenntarthatóságra megoldást jelentene az e-kereskedelem, ugyanis továbbra is a fogyasztói társadalom meglévő rendszerét erősíti. Biztos, hogy nem kevesebb, de még több is lehet az impulzus vásárlások száma azzal, hogy kényelmesebbé vált a vásárlás, de erre vonatkozóan sincsen konkrét adatunk” – fogalmazta meg az egyik környezetvédelmi szervezet.
A környezetvédelmi szakemberek között nincs egyetértés abban a tekintetben, hogy fenntarthatóbb-e, vagy sem az online, mint a hagyományos kereskedés. Míg az egyes üzlettípusok fenntarthatóságával kapcsolatban már rendelkezésre állnak adatok, addig ebben a témában egyelőre még váratnak magukra a kutatások. A szakértők csak becslésekre hagyatkozhatnak.
Ürge-Vorsatz Diána az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) és a Közép-európai Egyetem (CEU) klímakutatója szerint viszont megoldás lehetne az internet alapú kereskedés, az online vásárlás véleménye szerint fenntarthatóbb lehet. Azonban, mint fogalmazott, egyelőre nincsenek kutatások arra vonatkozóan, hogy például a szállítás a netkereskedelemben mennyi energiát emészt fel, vagy milyen környezeti hatásokkal jár az IT forradalom.
„Több kutatás kellene erre vonatkozóan. Az azonban biztos, hogy alapvetően az energiafelhasználás optimalizálása lenne az egyik fő cél, az, hogy a résztvevő cégek ügyesebben szervezzék meg a transzportokat, a logisztikát. Manapság össze-vissza megy a szállítás sokszor üresjáratokkal, feleslegesen” – fogalmazott a Termékmix kérdésére a Nobel-díjas szervezet klímakutatója.
Fridrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője szerint az online kereskedés, szállítási növekedéssel és plusz csomagolással jár, így az drágább is. „Azért is problémás ez a mód, mivel egyszerűbbé teszi a vásárlást, így nagyobb fogyasztást generál” – mondja. Viszont véleménye szerint az igaz, hogy ki tud iktatni egy láncszemet az ellátási láncból - ebből a szempontból fenntarthatóbb lehet. A klasszikus kereskedelem szerinte bizonyos esetekben kevésbé pusztító, hiszen itt nagy tételben szállítanak és olajozottan működik a logisztika.
Ugyanakkor olyan kereskedési formák is léteznek, amelyek üzletpolitikája a fenntarthatóságra épül és ennek szerves részét képezi az online rendelés.
Szatyor – a klasszikus és online hibrid
„A Szatyorbolt egy társadalmi vállalkozás részeként tulajdonképpen egy alternatív élelembeszerzési forrás, mi bevásárló közösségnek definiáljuk magunkat. Fontos alapelvünk, hogy a fenntarthatóságra való törekvésünk a működésünkben megjelenjen” - mondja Kármán Erika, a Szatyorbolt tulajdonosa. Helyi, szezonális, bio minőségű, illetve kíméletes gazdaságokból származó élelmeket kínálnak: friss zöldségeket, gyümölcsöket, tejtermékeket, pékárut, illetve tartós termékeket, a tésztáktól a mézig, a tisztítószerektől a kozmetikai alapanyagokig.
„Igyekszünk minél kevesebb csomagolással dolgozni, ami azt jelenti, hogy nagyon sok termékünket ki tudjuk mérni a vásárlók saját dobozaiba, üvegeibe. A boltunkon kívül átvevőpontjaink vannak Budapest-szerte, hogy mindenki a lakóhelyéhez legközelebbi pontra tudja kérni a szatyor-rendelését” – mondja Kármán Erika.
A Szatyorbolt ugyan nem egy klasszikus webshop, de egy open-source online vásárlási rendszert használ a vevők vásárlási igényeinek összegyűjtésére és rendszerezésére. Ez persze egy, az átlagosnál tudatosabb vásárlási attitűdöt igényel. Előre kell tervezni, hogy körülbelül egy heti rendszerességgel mire van szükség a háztartásban, és egy adott időpontban el kell menni a megrendelésért. Persze van házhozszállítási opció is, de ennek nagy része akkor is szükséges a vásárláshoz.
A Szatyor vegyes verziót üzemeltet: az online felületet használja, de mégsem klasszikus online kereskedelmi módon működik. Arányaiban a vásárlók 30 százalékát képezik azok, akik az utcáról bejönnek - előzetes rendelés leadás nélkül. Mivel az élelmiszerhulladék elkerülése a cél, ezért a polcról vásárolt termékek választéka - a friss termékek esetében ‒ limitáltabb, mint a rendelhető termékek listája.
A tulajdonos szerint, ha megnézünk egy kiskereskedelmi egységet, hogy mennyi termék landol a nap végén a szemetesbe, akkor boltjuk ezen a téren igen nagy különbségeket mutat. A másik oldala ennek a kérdésnek a ‘minél kevesebb helyről beszerezni, amire szükségem van’ elve. Ők igyekeznek úgy alakítani a választékukat – ami főleg az élelmiszer – hogy ha valaki környezettudatos szemlélettel szeretne vásárolni, akkor ‘majdnem’ mindent megtaláljon. Ne legyen szükség arra, hogy több különböző helyről kelljen a különféle termékeket beszereznie, hanem minél kevesebb helyről meg tudja ezt tenni. „Ez hatékonyabb, kevesebb szállítással járó szennyezést jelent, mindezen túl pedig a vásárló nem kevés időt is spórol.”
Megoldás a hulladékra?
Ürge-Vorsatz Diána szerint is egyrészt az lenne a fontos, hogy ott lehessen bevásárolni, ahol épp vagyunk: a helyi erőforrások kihasználására sokkal jobban kellene figyelni. Másrészt ésszerűsíteni lehetne vásárlásainkat és csak azt vásárolni, amire szükségünk van. „Nem lehet csak az energiafelhasználásra koncentrálni, a tudatos vásárlásra és fogyasztásra is figyelni kell” – fogalmaz.
A Szatyorbolt ebben a tekintetben is fenntartható. „Működésünkben több területen is tapasztaljuk, hogy az online kereskedelemnek kisebb lehet az öko lábnyoma, mint a hagyományosnak. Egyrészt lényegesen kevesebb élelmiszerhulladék keletkezik, hiszen az online felületen leadott vevői megrendeléseket közvetítjük a termelők felé. Így pont annyi spenótot szednek le a kertészek, annyi joghurtot készítenek a sajtműhelyben, amennyire nekünk, illetve a vásárlóinknak szüksége van” – mondja a Szatyorbolt vezetője.
Kármán Erika szerint részben megoldást jelenthet hosszú távon a fenntarthatóságra a vásárlás online fajtája. „Azt gondolom, hogy a személyes találkozásra mindig is igényük lesz azoknak a vásárlóknak, akik egyrészt közösségi tevékenységnek élik ezt meg, illetve, akiknek fontos a megbízható, hiteles forrás és szeretnének a leírt információkon túl személyesen kapcsolódni a termelőkhöz, illetve a bevásárló közösség szervezőihez.
Persze ez teljesen más, mint hogy naponta megyek be egy kisebb, vagy nagyobb boltba. El tudom képzelni, hogy évi 1-2 személyes találkozó és termelői látogatás elegendő ahhoz, hogy a vásárlók elkötelezettsége és lojalitása megmaradjon. Az online kereskedelem kényelme és adott esetben fenntartható jellege valódi megoldást jelenthet azoknak, akiknek az életmódjába, életritmusába ez passzol a legjobban” – részletezi a bevásárló közösség megálmodója.
Sokak szerint akkor lehet fenntarthatóbb az online kereskedelem, ha nem egyesével rendeli meg a vásárló a számára fontos termékeket, hanem időben és darabszámban próbálja csoportosítani.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy jelenleg a gyorsaság felülírja ezeket. Sokszor külön-külön érkeznek meg az egyszerre megrendelt termékek – így az út és környezeti teher többszörös, ráadásul a vásárlónak választási lehetősége sincs.
Ha a termékek visszaküldésének opciója pedig egyre többször elvárt a vásárlói oldalról - és ha ez meg is történik - akkor épp visszájára fordul az online vásárlási forma fenntarthatóságot hangsúlyozó tulajdonsága. Mint Kármán Erika mondja: mindkét formánál van hova fejlődnünk és a személyes érdekünk mellett érdemes átgondolni, hogy választásainknak milyen környezeti és társadalmi hatása van.
Az élelmiszerláncon belül óriási a pazarlás, számos kezdeményezést lehet látni a kidobott élelmiszer mennyiségének csökkentésére. Mint az IPCC szakembere fogalmazott, rengeteg áru megmarad, megrohad, ami nagyon nagy felelőtlenség. Szerinte ma az internet és a technológia ilyen szintjén sokkal jobban lehetne tervezni, és az online jelenthetné a megoldást ebben a kérdésben is.
(TERMÉKMIX - 2017. februári szám)