Edd meg a a spenótot, az etióp gyerekek éheznek – ki ne hallotta volna ezt a mondatot gyerekkorában? A helyzet azóta sem változott sokat: a fejlett országokban hatalmas mennyiségű élelmiszert dobunk a szemétbe. Míg az egyéni felelősség (és a nagyobb mennyiség) a háztartásoké, egyre több cég próbál tenni az élelmiszerpazarlás ellen. Cikkünkben most a vállalatok felelősségvállalásával foglalkozunk.

Az Európa Parlamentben, ahol többször is téma volt már az élelmiszerpazarlás, legutóbb egy májusi bizottsági ülésen merült fel, hogyan csökkentsék az évi 88 millió tonnára becsült kidobott élelmiszert. A fejenként 173 kg-nak megfelelő mennyiség a tervek szerint a felére csökkenhetne 2030-ra, ehhez azonban két dolog szükséges. Egyrészt meg kell könnyíteni a cégeknek az adományozást, például áfamentességgel, és támogatni kell az élelmiszer-szétosztással foglalkozó szervezetek tevékenységét. Másrészt világosabb útmutatásra van szüksége a fogyasztóknak, hiszen sokan nincsenek tisztában azzal, mi a különbség a „Minőségét megőrzi”, a „Felhasználható” vagy „Fogyasztható” felirat között. És itt jönnek képbe a vállalatok, akik 2in1 módon mentenék az élelmiszereket: egyrészt a felesleget karitatív szervezeteknek ajánlanák fel, miközben belső képzéseken tanítanák a dolgozókat az élelmiszerek gazdaságosabb felhasználására.

Pazarlásban a háztartások vannak az élen

Az Európai Bizottság egy korábbi (2012-2016-os) projektjét lezáró jelentésében az élelmiszerpazarlás öt szintjét különítették el, és bár a háztartások pazarolnak leginkább, már az élelmiszer-alapanyagok termelésénél is megjelenik. A vizsgálat szerint az Európai Unióban a szemétbe kerülő élelmiszer 53%-a háztartásokból kerül ki, míg a második helyen álló feldolgozás is csak 20%-ban termel felesleget. A tanulmány készítői ugyanakkor azt is jelzik, hogy a mértékek pontos meghatározása nagyon nehéz.

A fogyasztók szemléletfejlesztésében Magyarország is részt vesz. A 2015 szeptemberében indult uniós REFRESH projekt összesen 26 partner részvételével zajlik és célja a jelenlegi pazarlás 30%-kal való csökkentése 2025-ig, továbbá a hulladékgazdálkodás költségeinek csökkentése, valamint az élelmiszerhulladék és csomagolás lehető legjobb felhasználása.

Áruházi felesleg a rászorulóknak

A rászorulókat támogató szervezetek és a termelők és kereskedők között az Élelmiszerbank a kapocs. Ez a mára országos méretűvé nőtt szervezet gyűjti össze a hipermarketekben, diszkontokban, illetve a feldolgozóüzemekben keletkezett felesleget és juttatja el azt karitatív szervezetek segítségével a nélkülözőkhöz. A rendszeres élelmiszermentés mellett azonban más akciókat is szerveznek, például jótékonysági futóversenyt vagy karácsonyi ételosztást.

Az áruházakban fölöslegessé vált élelmiszerek skálája igen széles, egy azonban közös bennük: már nem lehet tovább a pulton tartani azokat, akár közelgő lejárati dátumuk, akár az áruház ennél is szigorúbb belső szabályzata miatt. Minőségileg viszont kifogástalanok, ezért is érdemes ezeket továbbadni a rászorulóknak még közvetlenül a lejárat előtti időszakban.

Nem mellesleg a társasági adóalapot is csökkentik az élelmiszer-adományozással a cégek, akiknek hivatalos adójóváírásra jogosító igazolást állít ki az Élelmiszerbank és feltünteti őket támogatói oldalán is. „Ez mindenképpen jó üzenet a fogyasztók felé, különösen a tudatos vásárlók felé, akik szívesebben vásárolnak egy olyan áruházban, amelyik nem csak kevesebb élelmiszer hulladékot termel, de az élelmiszerfeleslegek eladományozása útján a társadalomért is felelősséget vállal” - mondta el a TermékMixnek Sczígel Andrea, az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatója.

Platina 10 millióért

Itthon 1,8 millió tonna élelmiszer végzi a kukában, ami fejenként 40kg-ot jelent évente, miközben gyerekek és felnőttek tízezrei nem jutnak megfelelő mennyiségű és minőségű élelemhez. Nekik segítenek az Élelmiszerbankkal együttműködő szociális munkát végző karitatív szervezetek. A 325 partner között vannak ismertebb szervezetek a Nagycsaládosok Egyesületétől a Vöröskeresztig, de telepü­lési önkormányzatok, család­segítők és alapítványok is jelentkeznek. A 2005 szeptemberi indulás óta több mint 42,3 ezer tonnányi élelmiszert osztottak szét az országban 20,3 milliárd forint értékben.

A szervezetet egyének és válallatok is támogatják, utóbbiak pénzadománnyal és szolgáltatásokkal is. A legnagyobb adományozói kör azonban az élelmiszerrel segítőké: a 19 arany és 18 platina fokozatú támogató között vannak a legismertebb láncok a Metrótól a Tescón és az Auchanon át az Aldiig. Ahhoz például, hogy valaki platina támogatóként jelenhessen meg, legalább 10 millió forintnyi élelmiszeradománnyal kell segítenie az Élelmiszerbankot egy évben, vagy ha a működés költségeinek fedezéséhez járulna hozzá a támogató, már 2 000 000 Ft pénzadomány esetén eléri a platina fokozatot.

Adományok naponta vagy a szezon végén

Az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatója, Sczígel Andrea azt is elmondta, hogy az Auchan, a Tesco, a Metro és az Aldi áruházaiból naponta viszik el az elelmiszerfelesleget, valahonnan minden terméket, valahonnan zöldség-gyümölcsöt és pékárut. A hiperekből már nem is az Élelmiszerbank központi raktárába kerülnek ezek, hanem a partnerszervezetek mennek egyenesen az áruházakba, így nem utaztatják feleslegesen az árut és még frissen aznap a rászorulókhoz kerül. A napi mentés mellett vannak olyan adományozóik, ahonnan időszakosan érkeznek felajánlások. Ilyen például a Coop és a Penny, illetve sok élelmiszeripari gyártó vállalat, ezeknek a központi raktáraiból szállítják el a megmaradt élelmiszert az Élelmiszerbank központjáb.

„A gyártói partnerek esetében más típusú beszállításokról beszélhetünk” - mondja Sczígel Andrea. „Tőlük nem napi lejáratú termékeket kapunk, hanem szezonális kifutó vagy csomagolássérült termékeket, illetve egyéb más okból kereskedelmi forgalomba nem kerülő árukat.”

Tablazat 1
Ha nem az áruházba, akkor az Élelmiszerbank központi telephelyére érkeznek a karitatív szervezetek, akik átveszik az élelmiszereket és kiosztják azokat a nélkülözőknek. Találni köztük egyházközséget, családsegítőt, autista alapítványt és krízisközpontot is. Az Élelmiszerbank a pályázati kiírás alapján választja ki a partnerszervezeteket, akikkel közösen az élelmiszermentést végzik. A szervezetek számára nem csak élelmiszeradományt jelent az együttműködés, de sok munkát is egyben, amelyért azonban kárpótolja őket a nélkülözők öröme.

„Minden szervezetet lelátogatunk, megnézzük, hogyan fogunk tudni együttműködni. Minderre még azelőtt kerül sor, hogy elkezdjük a közös munkát, hogy az élelmiszermentés aztán zökkenőmentesen indulhasson.”

Mentési előírások: a fagyit azonnal osztani kell

A partnerszervezeteknek számos feltételt kell teljesíteniük, köztük az élelmiszerbiztonság alapvető szabályainak betartását. Például ha vállalják a hűtött áruk elszállítását, hűtődobozzal, nagy meleg esetén annak akkumulátoros változatával kell rendelkezniük. Ha pedig jégkrémadományt kapnak, maga az Élelmiszerbank gondoskodik a hűtőkamionos szállításról, a karitatív szervezetek pedig az azonnali osztást szervezik.

Bár az egész országban vannak partnereik, épp azokba a régiókba a legnehezebb eljutni, ahol a legnagyobb szükség lenne az élelmiszerre. Észak-Borsodban, Baja környékén és a többi leszakadó térségben azonban két tényező is nehezíti az élelmiszermentést. Egyrészt nem mindenhol tudott még elindulni az áruházakból történő élelmiszermentés.

„Folyamatosan vonjuk be az újabb és újabb áruházakat a mentésbe, azonban a szervezetek kiválasztása, a folyamat elindítása időt vesz igénybe” – jelzi Sczígel Andrea.

A másik probléma, hogy a legelmaradottabb térségekben lévő civil szervezetek maguk is szegények, nehezen oldják meg a szállítást, nincs emberük, akit bevonhatnának az élelmiszermentésbe, így nem tud eljutni az élelmiszer a térség rászorulóihoz. „Folyamatosan keresünk fuvarozót, aki önkéntes munkában szállítana nekünk, vagy támogatót, aki kifizeti egy-egy fuvar árát, így könyebben el tudnánk juttatni az adományokat a szegényebb régiókba is..”

Jó üzenet a fogyasztók felé

Mivel az Európai Unióban is deklarált cél a kidobott élelmiszer csökkentése, a felelős működés egyre fontosabbá válik a vállalatok számára is, legyen szó kereskedelmi láncokról vagy feldolgozóipari cégekről. Vagy akár termelőkről, néhány hónapja ugyanis már a Budapesti Nagybani Piacon is van élemiszerbankos gyűjtőkonténer, ahová a termelők betehetik a felesleget.

A szigorú belső rendszer kedvez a rászorulóknak

Először szaloncukrot és húsvéti édességeket ajánlottak fel az Élelmiszerbanknak a Tesco áruházakból, majd 2014-ben elindult a napi szintű adományozás. 2017-ben már összesen 110 áruházban gyűjtik vissza a vásárlótérből a raktárakba a megmaradt élelmiszert a dolgozók. Mivel a Tesco belső minőségbiztosítási rendszere szigorúbb, mint a hazai fogyasztóvédelmi szabályok, ezért a visszagyűjtött élelmiszer minőségileg kifogástalan, alkalmas emberi fogyasztásra.

2014-től a belső pékségben elkészült és felesleges kenyér jut el a rászorulókhoz, 2016 óta pedig a már nem eladható, de még fogyasztható zöldségek és gyümölcsök is. Ugyanebben az évben a lédig pékáruk visszagyűjtése is elkezdődött. A Tesco azt is vállalta, hogy 2020-ra Közép-Európában minden áruházát alkalmassá teszi az élelmiszerfelesleg átadására.

 Évente 88 millió tonna élelmiszer végzi a szemétben 143 milliárd euró értékben. Ennek a megtermelése és szemétként történő kezelése évi 170 millió tonna szén-dioxid kibocsátásával, valamint 260 millió nyersanyag felhasználásával jár.

Az élelmiszer-mentő folyamat bevezetése többlépcsős, és nemcsak a Tescón múlik – tudtuk meg a vállalat sajtóosztályától. Ahhoz, hogy egy áruházban el tudjon indulni a folyamat, szükség van egy olyan civil szervezetre is, aki vállalja, hogy napi szinten elmegy az áruházba az összegyűjtött élelmiszerekért, és azt szétosztja a rászorulók között.

A partnereket a Magyar Élelmiszerbank Egyesület segít megtalálni. „Mi kizárólag velük vagyunk kapcsolatban, és ők pályázat útján választják ki az adott áruházhoz tartozó szervezetet” - jelezték. Az átadásokról, az átadott mennyiségről rendszeres riport készül, amit az áruházakkal is megosztanak, de külön jutalmazásban nem részesülnek a „jól teljesítő” boltok.

Alma, répa, burgonya, uborka

2017 első négy hónapjában összesen 1907 tonna, több mint 795 millió forint értékű élelmiszert adományozott az áruházlánc. 2017-ben eddig már 9 helyen (Budaörs, KÖKI, Megapark, Nagykőrös, Ráckeve, Tapolca, Nagyatád, Balatonboglár, Gödöllő) indult el az élelmiszerek mentése, és az év során tovább bővítik a programban részt vevő boltok számát.

Az emberi fogyasztásra nem alkalmas termékeket is igyekeznek hasznosítani: állatmenhelyek és vadasparkok 2013 óta működnek együtt a Tescoval, húst, tejet, tojást, zöldséget és pékárut szállítanak el 45 hipermarketből és 11 kisebb boltból.

 Meddig jó?

Az élelmiszereken kétféle jelölést találhatunk. A gyorsan romló élelmiszereknek fogyaszthatósági idejük van, azaz a lejárati dátum utáni fogyasztásuk akár veszélyt is jelenthet a fogyasztóra. Még akkor is, ha a kinézete alapján rendben van egy adott joghurt, tartalmazhat például szalmonellát. Ha mégsincs bajunk a tegnap lejárt joghurttól, ez a szerencsén túl azért is lehet, mert a gyártók jellemzően óvatosak és a kisérletek alapján mért fogyaszthatósági időnél rövidebbet írnak a termékre. A pulton tarthatósági idő még ennél is szigorúbb követelményt jelent, ezeket az áruházak saját belső szabályzatukban alakítják ki

A januárban elindított nem szabványos formájú, ám minőségileg kifogástalan termékcsaláddal is az élelmiszerpazarlást csökkenti a lánc. A Perfectly Imperfect termékek átlagosan 20%-kal kerülnek kevesebbe, mint a normál termékek és népszerűek a vásárlók körében. Ráadásul így a termelőnek sem kell kidobnia a szokatlan formájú árut.

ALDI: cél az összes áruház

Minél kevesebb kidobott élelmiszer a cél az ALDI-nál, ezt optimális készletgazdálkodással és jól szervezet logisztikával szeretnék elérni. „A korábbi években a lejárt szavatosságú élelmiszert is igyekeztünk minél jobban hasznosítani, így például állatkerteknek, illetve őstermelőknek adtuk a maradék pékárut, valamint a zöldség és gyümölcs termékeket, amelyet állateledelként használtak fel” – jelezték a vállalat sajtóosztályán.

Az élelmiszermentésben egyetlen, hatékony, központilag kidolgozott rendszert üzemeltetnek, az Élelmiszerbankon keresztül juttatva el a felesleget a rászorulóknak. Jelenleg közel kéttucatnyi ALDI áruházból viszik el a karitatív szervezet munkatársai azokat az élelmiszereket, amelyeknek vagy lejárat közeli a szavatossági ideje, vagy már nem felelnek meg a minőségi, frissességgel kapcsolatos előírásoknak. „A tervek szerint másfél éven belül valamennyi ALDI áruház bekapcsolódik ebbe a folyamatba és így a hatékonyan tudjuk eljuttatni az élelmiszert a rászorulóknak” – tették hozzá.

 

(TERMÉKMIX - 2017 szeptemberi lapszám)