Átalakuló fogyasztói és megtakarítási szokások, átrendeződő ellátási láncok, megváltozó globalizációs folyamatok és hatalmi átrendeződés is következhet a koronavírus-járvány miatt kialakult világválság eredményeként. Magyarországot és a régió országait viszonylag jó állapotban találta a válság, legalábbis a 2008-as válsághoz képest. Bujdosó Tündét, az Euler Hermes kereskedelmi hitelbiztosító kockázatkezelési igazgatóját kérdeztük a válságról és a kilábalási lehetőségekről.
» Milyen kimenetelei lehetnek a válságnak a világgazdaságra nézve? Hogyan rendeződik át a világgazdaság szerkezete, különös tekintettel a megszokott ellátási láncokra?
Egy biztos, a világjárvány lezajlása után már semmi sem lesz ugyanolyan, mint előtte. Potenciális hosszútávú következmények között fontos kiemelni az egészségügyi rendszerek sérülékenységével kapcsolatos következtetéseket, a különböző nehezen kalkulálható kockázatok értékelésének szempontrendszerét és annak fontosságát, Kína szerepét és annak további erősödésének lehetőségét és a járvány globalizációs folyamatokra gyakorolt hatást.
Mindemellett gazdasági elemzőként a fogyasztói szokások átalakulását, a globális ellátási láncok lehetséges átrendeződését és a munkaerő áramlás átalakulását is érdemes átgondolni.
Az ellátási láncokban fellelhető gyenge pontok egyre nyilvánvalóbban kirajzolódnak. Míg 2020 februárjában csupán a kínai ellátási láncoknak való kitettséggel foglalkoztunk, ezen a területen a járvány európai terjedésével egyre több kérdés foglalkoztatja az elemzőket.
A termelőüzemek helyszínének és az alapanyag-beszerzésének földrajzi diverzifikálása, az egyirányú kitettségek minimalizása a jövőbeni stratégia alkotásban fontos kérdés lehet.
A logisztika és készletezési stratégia szintén egy olyan pont, amivel a járvány kitörése és terjedése kérdéseket vetett fel. Korunk fogyasztói társadalmában, ahol a fogyasztásorientált növekedés volt a GDP mutatók motorja az elmúlt időszakban a készletezés racionalizálása sok vállalatnál cash-flow hiány miatt háttérbe került, azonban a járvány alatt egyértelműen bebizonyosodott, hogy azok a vállalatok tudnak érvényesülni, akik földrajzilag megfelelően polarizált, és stratégiailag átgondolt készlet mennyiségekkel rendelkeztek.
Egyértelműen látható, hogy a vállalatok másik fele, ahol a készletezés és stratégiaalkotás, eredménytermelés eddig nem volt fókuszban, nehéz helyzetbe kerülnek, így akár fizetésképtelenné is válhatnak.
És nem utolsó sorban fontos megemlíteni az ellátási láncok elemzésénél a munkaerő kérdését is. A munkaerő hazaáramlása bizonyos szektorokban már most is fokozottan megjelenik, az erősen munkaerő-igényes ágazatokban ebből akár előnyt is lehet kovácsolni, ugyanakkor az eddig alkotott stratégiában, mint a robotizációban, automatizálásban ez a folyamat változásokat eredményezhet.
» Hogyan látja Magyarország esélyeit a válságból való kilábalásban? Mekkora visszaesésre számít itthon az Euler Hermes?
Magyarország nyitott ország, a GDP 90 százaléka exportra irányul. Exportunk 75 százalékát az EU tagállamaival bonyolítjuk le, abból is messze az első helyen Németország szerepel 27 százalékkal, Olaszország pedig a harmadik helyen áll 5,2 százalékkal. Ennek megfelelően kereskedelmi partnereink országaiban végbemenő folyamatok és a járvány gazdaságra gyakorolt hatásainak megértése, ezen belül is az egyes kormányzatok mentőcsomagjainak az ismerete legalább olyan fontos, mint hazánk folyamatainak elemzése.
Míg Magyarországon a fizetésképtelen vállalatok száma 2019-ben 10 százalékkal csökkent, addig a 2020-as évre már év elején is csupán 3 százalékos csökkenés volt a hitelbiztosító várakozása. Ezt a koronavírus hatása jelentős mértékben megváltoztatta, a jelenlegi információk szerint 2020-ra 13 százalékos növekedést, míg 2021-re csupán 4 százalékos csökkenést vár az Euler Hermes a fizetésképtelen vállalatok számának tekintetében. GDP előrejelzésünkben is lényeges az elmozdulás. Eszerint a 2019-es évi 4,9 százalékról az év elején még 3,2 százalékos növekedést prognosztizáltunk, addig a jelenlegi helyzetben optimistább és pesszimistább várakozások alapján is minimum 5–7 százalékos visszaesés várható.
» Mi a különbség a 2008-as és a mostani világválság között? Milyen állapotban találja a magyar gazdaságot ez a mostani helyzet?
A járvány hatásainak vizsgálatakor értelemszerűen a 2008-2009-es válságot vesszük alapul. Egy évtizede Európában átlagosan 2,4 százalékos GDP-visszaesést okozott az akkori válság, és a vállalati fizetésképtelenségek száma 54 százalékkal ugrott meg kétéves időtáv kihatással. A mostani válságnál fontos azonban kiemelni, hogy a térség országai sokkal jobb állapotban vannak gazdaságilag mint 12 évvel ezelőtt, ami némileg könnyebbé teszi a mai kormányok dolgát válságmenedzselés tekintetében. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni az előző évek globális lassulását és az Európa meghatározó piacait jellemző, már jelentősen csökkenő gazdasági eredményeket. Magyarország nyitottsága miatt ezek a globális folyamatok a járványhatás nélkül is begyűrűztek volna hazánkba és a korábbi évek túlfűtött növekedése után lassuló növekedési trenddel számolt minden elemző.
Egy biztos, a korábban említett hatásokkal összhangban a fogyasztásorientált növekedésnek vége, az inflációs nyomás felerősödhet, a munkaerő kérdés, és a globalizáció egy új pályája pedig egy olyan kérdés, amit hazánkban is kezelni kell.
A járvány hazánkba begyűrűzésekor meghozott intézkedések – a banki moratórium a kamat és tőkefizetések tekintetében – jelentős könnyítést jelentenek most azon vállalatoknak, akiknek banki szerződéseik meghosszabbítása a járvány időszakában történne, hiszen a banki folyamatok elhúzódásával komoly likviditási nehézségeket lehet így megelőzni.
Az intézkedés segít a válságban kieső árbevétellel küzdő vállalkozásoknak likviditási pozíciójuk befagyasztásában, illetve azok kezelésének egy későbbi időszakra való halasztásában. Ugyanakkor a nehéz helyzetben levő vállalatok esetében a 2021-es évben a törlesztőrészletek újraindulása és a banki szerződések feltételeinek újratárgyalása véleményem szerint egy következő fizetésképtelenségi hullám lehet a pénzügyi válság alternatív lehetőségeinek elemzésekor.
A válságnak már a kezdeti időszakában gazdaságvédelmi intézkedéseket alakított ki a kormány hazánkban a válság gazdasági hatásainak enyhítése céljából. A kamat és tőkefizetések év végéig történő felfüggesztése, a kisvállalkozók járulékfizetési kötelezettségének csökkentése, a végrehajtások felfüggesztése segítség a járványügyi helyzetben kieső árbevétellel küzdő vállalkozásoknak. Az áprilisban hozott újabb gazdaságvédelmi intézkedések már célzottabbak kifejezetten a bajba került ágazatok védelmében születtek és különített el a kormány különböző célokra forrásokat.
Ugyanakkor a járvány által súlyosan érintett, bajba került vállalkozásoknál a legfőbb vonal még mindig a bizonytalanság, ami az újrakezdés időpontjának kitolódásával egyre komolyabb problémákat vet fel bizonyos szektorokban.
» Mely szektorokat érinti leginkább a válság? Melyek azok a szektorok, amelyek viszonylagosan válságállók?
Az, hogy ez a hatás az egyes szektorokban hogyan és mikor fog jelentkezni, ágazatonként eltérő. Azonban az nem kérdés, hogy a válság valamennyi ágazatba be fog gyűrűzni direkt vagy indirekt módon.
A válság által leginkább sújtott szektorok az idegenforgalom, a fuvarozás, szállítmányozás, az autóipar, az építőipar, az elektronikai gyártás és a kiskereskedelem.
Az ipari termelés és kiskereskedelmi forgalom visszaesésének egyik feltételezett legnagyobb vesztese a teljes magyar GDP 26 százalékát felölelő feldolgozóiparhoz köthető, ezen belül is olyan gyártási kapacitásokhoz, melyekben a járvány hatására folyamatos és időszakos leállások következtek be.
A járvány természetéből adódóan kevésbé érintett terület lehet hazánkban a mezőgazdasági ágazat, és a kereskedelmi szegmens élelmiszeripari része, a vegyipar egyes területei, és a gyógyszeripar.
» Milyen lehetőségei lesznek Magyarországnak a válság után? Hogyan lehet ebből a helyzetből előnyt kovácsolni?
Amellett, hogy mi fogyasztók megváltoztatjuk, hogyan vásárolunk, hogyan dolgozunk és hogyan utazunk évekig, a koronavírus kitörése minden bizonnyal megváltoztatja a magánszemélyek és vállalatok megtakarításának jövőbeli módját is.
A válság természetéből adódóan a megtakarításokban a bizalmat helyre kell állítani, úgy, mint a bankszektor esetében a 2008-2009-es válságot követően. Hasonlóképpen szemléletváltás várható a felhalmozás eszközeinek tekintetében is, és a megtakarítási szemlélet változásával a háztartások és vállalatok részéről a bankok, és pénzügyi szereplők irányába új termékek kifejlesztésének igénye léphet fel.
A munkaerő és annak áramlásában, felhasználásában kialakult változások szinte valamennyi vállalkozásnál új, eddig nem használt lépéseket eredményeznek, melyek hosszútávú alkalmazásával a hatékonyság nagyban javítható.
Az ellátási láncok átrendeződése ugyanakkor lehetőségeket is hordoz magában az új szereplők számára, különösen az innovatív, rugalmas szervezeti egységek tekintetében, legyen akár a gyártási, vagy a szolgáltatási szektor szereplője, a válság által erősebben, vagy kevésbé erősen érintett ágazatban egyaránt.
(TERMÉKMIX magazin – 2020. áprilisi szám)
