A GDP-t meghaladó mértékben, éves szinten 7–9 százalékkal bővül Magyarországon a csomagolóipar, amit elsősorban az autóipar és az FMCG-szektor hajt. Utóbbi teljes mértékben alakítója a csomagolási trendeknek, a csomagolóanyagok felhasználásában pedig változatlanul a papír és a műanyag vezet. Nagy Miklóssal, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkárával beszélgettünk, aki szerint még mindig a műanyag a leghatékonyabb csomagolóanyag, a környezettudatosság megvalósítása pedig leginkább szemléletbeli kérdés.

» Mekkora jelenleg értékben a hazai csomagolóanyagok piaca?
A hazai csomagolóipar értékben mért teljesítménye 620–630 milliárd forint körül van éves szinten. Ez az összeg gyakorlatilag folyamatos emelkedést mutat. A 2008–2009-es években a csomagolóiparban is megjelent a visszaesés és ahogy az ország ebből a válságból kezdett kilábalni, ez meglátszott az iparág teljesítményében is. Százalékosan kifejezve ez a növekedés 2018-ban mintegy 7–9 százalékkal haladta meg a 2017-es értéket.
Van, aki szerint a csomagolóipar a GDP-vel azonos mértékben nő, én azt látom, hogy valamennyivel fölötte vagyunk. Ez természetesen összefüggésben van a lakossági fogyasztás intenzív növekedésével.

» Az egyes csomagolóanyag-fajták aránya hogyan változott az elmúlt években?
Hosszú évek óta a papír és a műanyag vezeti a felhasználást anyagfajtánként. Annyi változásról be lehet számolni, hogy értékben mérve a műanyag a papír elé került az utóbbi években, de együtt összesen 80 százalékot tesznek ki a teljes csomagolószer felhasználásból.
Mi ötfajta anyagot mérünk, papír, műanyag, fém, üveg és fa. A maradék 20 százalékon osztozik az utóbbi három anyagfajta. A hazai csomagolószer kibocsájtás összességében mintegy 1–1,2 millió tonnát tesz ki.

» Milyen minőségbeli változások jellemzőek a csomagoló­iparra?
Folyamatos fejlődést tapasztalunk ezen a téren is. A hazai csomagolóipar termelésének közel fele exportra megy, ­tehát ahhoz, hogy ekkora mennyiségben tudjunk exportálni, nélkülözhetetlen a minőségi termékek gyártása.
Ma már gyakorlatilag minden modern technológia elérhető itthon, ezek alkalmazása csak piaci helyzet kérdése. Ha egy cég megengedheti magának, nyilvánvalóan megvásárolja a legmodernebb technológiát, hiszen ezzel tudja megelőzni leginkább a konkurenciát.
Minden területen látszanak a legújabb megoldások, a kartondobozok esetében már nagyon igényes dobozkonstrukciók vannak, ami azt is feltételezi, hogy jó tervezőszoftverekkel dolgoznak a mérnökök, megvannak a jó minőségű nyomtató, ragasztó, kimetsző gépek, amelyekkel ezeket el lehet készíteni. A műanyagok terén ugyanez a helyzet.

» A magyar tervezők milyen szintet képviselnek a nemzetközi mezőnyben?
A CSAOSZ szervezi a magyar csomagolási versenyt. Azok a tervezők, akik nálunk valamilyen elismerést kapnak, részt vehetnek a Csomagolási Világszövetség versenyén. Húsz éves távlatban 108 világdíjat gyűjtöttek be a magyar szakemberek. Azt gondolom, ez beszédes szám, jelzi a hazai szakma színvonalát.

» Melyik szektorok hajtják az iparágat?
Jelenleg az FMCG szektor, illetve az autóipar húzza felfelé a csomagolóipart. Az autóipar kevésbé látványos, mivel itt ipari csomagolásra van szükség. A különböző beszállítók alkatrészeket, részegységeket szállítanak be a gyártóknak, ami nagy piacnak számít, nagyon sok új, innovatív megoldást látunk ezen a területen. Ez a szegmens nagyon jön föl, ahogy nő Magyarországon az autóipar, beleértve a háttéripart is, úgy nő az igény a csomagolás iránt is.
Ahogy pedig nő a lakosság vásárlóereje, ez megint csak maga után vonja – az FMCG szektorban – a csomagoló­ipari teljesítmény növekedését. A két említett szektor is egyébként a papír és a műanyag csomagolóanyagokat preferálja elsősorban, de a különböző gépalkatrészek esetében a hullámpapírlemez, vagyis a papíralapú csomagolás a meghatározó. A karcolásra, horpadásra, felületi sérülésre érzékeny alkat­részeknél jellemzőek inkább a műanyag csomagolóeszközök.
Az FMCG szektorban mindez termékfüggő. Például a hosszabb eltarthatóságot igénylő élelmiszereknél előnyösebb a műanyag megoldás, mivel ez teljes egészében testre szabható, mérnöki pontossággal szabályozható.

» Melyek az iparág főbb nemzetközi és hazai trendjei?
Az iparági trendeket több szempont befolyásolja. Ha a fogyasztói csomagolásra gondolunk, akkor ilyen szempontot jelentenek az életmódbeli változások.
Világszerte egyre jellemzőbb a szingli életmód, vagy a kis létszámú háztartás. Bármennyire is meglepő, ennek is van hatása a csomagolóiparra. Idehaza is jellemző, hogy egyre később házasodnak az emberek, vagy teljesen elmaradnak a házasságok. A kis háztartásnak pedig az a jellemzője, hogy keveset fogyasztanak, kis adagnagyságokra van szükség. Ez növeli a csomagolás-felhasználást, hiszen fajlagosan több csomagolóanyagra van szükség a kisebb adagok csomagolásához.
Európára és Magyarországra is jellemző, hogy idősödik a társadalom, ami azt is jelenti, hogy az idősebb korosztálynak mások a preferenciái a csomagolást illetően. Nyugat-­Európában ezzel már jó ideje foglalkoznak, de itthon is lehet találkozni jó megoldásokkal. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy a csomagolásnak alkalmazkodnia kell például az idős emberek megváltozott színlátásához. Számukra olyan színeket, formavilágot kell alkalmazni a csomagolásnál, ami felkelti a figyelmüket. Például az üdítős palackok zárjainál is gondolni kell arra, hogy az idősek kézügyessége romlik, tehát úgy kell ezeket az eszközöket megtervezni, hogy ők is könnyen használhassák.
Ezeken túl befolyásolja a csomagolóanyagok iránti igényt a kereskedelemben bekövetkező változás is. Szeretjük például a diszkont áruházakat, ahol némileg más fajta csomagolási technikát igényelnek, mint a hagyományos üzletek esetében, hiszen a diszkontoknál a gyűjtőcsomagolás szerepe fontos elsősorban. Szintén fontos trend, hogy rohamtempóban növekszik az e-kereskedelem, ami megint csak egy másfajta igényt támaszt a csomagolással szemben, hiszen ezeket a termékeket nem a hagyományos úton terjeszti a kereskedő. Ezekben az esetekben az áru a szállítás során nagyobb sérülésnek, igénybevételnek van kitéve, erre pedig a csomagolóanyagok használatával is fel kell készülni.

» Nemzetközi összehasonlításban hol áll a magyar piac?
A magyar piac sajátossága, hogy sok pici mennyiséget igényel. Míg Nyugat-Európában egy gyárban tíz gép dolgozik egymás mellett ugyanazon a munkán egy teljes napig, addig nálunk van két gép és napjában 2–3 alkalommal is van átállás. A belföldi kereslet kisebb volumeneket igényel, illetve a választék bővítése miatt egy-egy terméknek sokféle változata van.

» Az FMCG szektor igénye hogyan változik, mennyire intenzíven alakítja a szektor a csomagolási trendeket? Mennyire válik fontossá a csomagolás egyedisége?
Lényegében ma már alapelvárásnak számít, hogy funkcio­nálisan kiszolgálja a fogyasztót a csomagolóipar. Csak egy példa: az öblítőszerek esetében a flakont olyan záróelemmel kell ellátni, amelyik egyrészről az adagolásban is segít, ugyanakkor olyan kialakítással rendelkezik, hogy miután adagoltuk az öblítőszert, lehetőleg ne folyjon végig a flakon falán a folyadék.
Van egy tendencia, amire már itthon is kezdenek felkészülni a csomagolószer-gyártók. Ez a perszonalizálás, vagy digitalizálás. Az egyik kólagyártó cég kezdte ezt el néhány évvel ezelőtt, hogy különböző keresztneveket írt a csomagolásra. Nemsokára pedig egy olyan akcióval találkozhatunk, hogy gyerekek által készített fényképeket visznek a csomagolásokra. Az egyediség tehát nagyon fontos.
Elmondható, hogy az FMCG szektor teljes mértékben alakítója a csomagolási trendeknek. Hiszen amint beérkezik a gyártóhoz a csomagolásra vonatkozó igény, erre azonnal reagálnia kell annak érdekében, hogy beszállító lehessen. Így alakulhatott ki az előbb említett kupak is, vagy a visszazárható csomagolóeszköz az állateledelek esetében, ilyen igény volt az is, hogy a Tetra Pak dobozok nagy többsége ma már záróelemmel rendelkezik és még hosszan lehetne sorolni.

» A vásárlói szokások változása mennyire befolyásolja ezeket a csomagolási megoldásokat?
Ahogy megjelenik egy igény, úgy ad rá választ a csomagolóipar. A vásárló és a csomagolóipar ugyanakkor nincs közvetlenül összekötve. A csomagolóipar irányába ketten támasztanak igényeket, maga a termék gyártója, illetve a kereskedelem.
Hallottam olyan áruházláncról, amelyik nem forgalmaz betétdíjas csomagolású terméket, ezért a gyártónak – miután beszállító kívánt lenni – a termékét egyszer használatos csomagolási változatban is el kell készítse. A kereskedelem tehát a saját érdekei, illetve a fogyasztók szokásainak meg­figyelése, monitorozása mentén alakítja ki a csomagolóiparral szemben támasztott igényeit. Ezek alapján pedig a gyártó is arra a termékre helyezi a hangsúlyt, ami jobban fogy.

» A növekvő környezettudatosság, a fenntarthatósági kérdések milyen új kihívásokat jelentenek a csomagolóipar számára? A csomagolóanyagok újrahasznosítása milyen szinten áll jelenleg idehaza?
Sajnos ma Magyarországon, de nemcsak nálunk, bor­zasztóan rossz a kommunikáció környezettudatosság tekintetében. Az embereket gyakorlatilag megbolondították a műanyagokkal kapcsolatban. Nem tudok elképzelni olyan könnyen előállítható, kis energiafelhasználással készíthető és a termék igényeihez hozzáilleszthető más csomagolóanyagot, mint a műanyag. Sem az üveg, sem a fémcsomagolás, sem a papír nem tud ehhez hasonló komplex szolgáltatást nyújtani.
A műanyaggal önmagában semmi baj nincs, az emberekkel van sajnos a baj. Ha az emberek fegyelmezetten viselkednének és nem eldobálnák a szemetet, hanem szelektíven gyűjtenék, akkor meglenne a visszagyűjtött mennyiség és szélesebb körben lenne megvalósítható az újrafeldolgozás és újrahasznosítás.

» Nem hiányzik ehhez egy hatékony visszagyűjtési rendszer?
Valóban, ez is probléma, de azt gondolom, hogy a legfontosabb mégis csak a lakosság tájékoztatása, nevelése lenne. Sok helyen működik a házhoz jövő szelektív hulladék­gyűjtés, ami természetesen üdvözlendő, ugyanakkor nagyon káros, hogy ennek bevezetésekor nagy hányadban megszüntették a szelektív szigetes gyűjtést. Nagy szükség lenne arra, hogy szinte minden településen legyen hulladé­kudvar, ahova nem feltétlenül csak a csomagolási hulladékot lehet elhelyezni.
Az is probléma, hogy a háztartások még mindig ­elenyésző része gyűjti valóban szelektíven a hulladékot, a lakótelepeken, tömbházakban pedig egyszerűen nincs elegendő és kialakított hely a szelektív tárolóedények elhelyezésére. Fontos lenne valamilyen ösztönzővel elérni, hogy ténylegesen mindenki, minden háztartás szelektíven gyűjtse a hulladékot. A gyűjtési rendszerrel és a szemlélettel is baj van tehát.

» Várható-e áremelkedés a közeljövőben a csomagolóiparban?
Az áremelkedést elsősorban a műszaki haladással kötöm össze. Amikor egy magasabb feldolgozottsági fokú, bonyolultabb csomagolóeszközt rendelnek meg, amihez új technika és drágább berendezések kellenek, az természetszerűleg drágítja a terméket és megjelenik az árakban.
A forint árfolyamváltozása is kihat az árakra, de elsősorban az importeredetű anyagokat, termékeket, például az acéllemezt, illetve a minőségi kartont, papírt érinti. A műanyagnak és az üvegnek a bázisa hazai termelésből javarészt megoldható véleményem szerint. Az árfolyamváltozás hatása időről-időre megjelenik, ez velejárója az üzleti életnek.

» Mennyire hátráltatja az iparág fejlődését a munkaerőhiány?
A munkaerő, illetve annak hiánya mindenütt gond, nálunk is. Eltűntek a jó szakemberek, ami azt vonja maga után, hogy egyre jobb termelésszervezésre van szükség, ahol lehet, foglalkozni kell a robotizációval, automatizálással az élő munkaerő kiváltása érdekében. Utóbbi megtartása egyre többe kerül a cégek számára, ráadásul óriási elszívó ereje van a különböző autógyáraknak, autóipari cégeknek. A több műszakos munkarendű kategóriában ezek relatíve jó fizetést biztosítanak a dolgozóknak, ezért a csomagoló­ipari cégek ténylegesen nehéz helyzetben vannak ebből a szempontból.

 

(TERMÉKMIX magazin – 2019. szeptemberi szám)