Az elmúlt öt évben folyamatosan bővül a sörpiac Magyarországon és örvendetes tény, hogy egyre több fogy a magas minőséget képviselő prémiumkategóriás sörökből – mondta dr. Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója.
Az újfajta, egyre jobb minőségű sörök megjelenésével, a választék bővülésével és az életszínvonal emelkedésével a fogyasztók is fokozatosan igényesebbé válnak, a kézműves sörfőzdék számának növekedése pedig pozitívan hat a nagy sörgyárak működésére is. A vendéglátásnak ugyanakkor lenne még bőven feladata annak érdekében, hogy a csapokon is több hazai gyártású sör fogyjon.
Jönnek fel a prémiumsörök
A korábbi évek visszaesése után 2014 óta folyamatosan nő a sörpiac Magyarországon. Ez a fejlődés abból a szempontból is érdekes, hogy miként és milyen gyorsan változik a növekedést kiváltó ok – mondta dr. Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója. Míg korábban a fő termékek vonala erősödött, addig a tavalyi évtől jól érzékelhető trend, hogy egyre nagyobb az igény a prémiumsörök iránt. Ez a tendencia 2019-ben is folytatódik – tette hozzá. Ez egyértelműen fogyasztói attitűdváltást jelez, hiszen a prémiumsörök teljesen más igényeket elégítenek ki, mint egy alapsör, nem beszélve a saját márkás, gazdaságos sörökről. A Sörszövetség vezetője szerint gyakorlatilag egy második sörforradalomnak vagyunk a tanúi, annak a második hullámát látjuk, ami nagyjából 25 éve kezdődött Európában és Magyarországon is.
A szakember szerint az első sörforradalom Magyarországon a rendszerváltás idején történt, ekkoriban rengeteg kis főzde jött létre az országban, amelyek akkor elsősorban gazdaságos söröket gyártottak. A jelenleg is zajló második sörforradalomra inkább a kisüzemek kísérletező kedve és a magas minőségű sörök egyre szélesebb választéka a jellemző.
Míg a hagyományos alapsöröknél elsősorban az összetevők arányán és a gyártás paraméterein változtatnak a gyártók, az új sörforradalomnál az a jellemző, hogy egyre nagyobb szakértelemmel egyre több kis finom nüansz kerül bele a sörbe, akár egy plusz ízesítés, kávé, kókusz vagy valamilyen gyümölcs. De nemcsak azzal játszanak a gyártók, hogy az ízesítést milyen paraméterekkel hajtják végre, amelyben a lehetőségek száma gyakorlatilag végtelen, hanem teljesen új fejlesztésekkel, új technológiákkal is találkozhatunk a sörgyártásban.
A második sörforradalom egyetlen célja a fogyasztó érdekeinek szolgálata, minden gyártó az ő igényeit próbálja kielégíteni és új igényeket igyekszik megtalálni.
Új sörök, új technológia
Az újfajta sörök megjelenése nemcsak azt jelenti, hogy több ízt ismerhetnek meg a fogyasztók, hanem a gyártási technológiák is változtak, fejlődtek. Egyre jobban szabályozható a sörtermelés technológiai paraméterrendszere. Egy nemrégiben elvégzett kutatás szerint a megkérdezettek 69 százaléka az íze miatt fogyaszt söröket, a gyártóknak tehát jó söröket kell előállítaniuk, amihez nélkülözhetetlen a magas technológiai fegyelem és a gyártás folyamatos fejlődése.
Az újdonságok megjelenése azonban nem jelenti azt, hogy az alaptermékkel – például a fogyasztás 90–95 százalékát kitevő lagertípusú sörökkel – ne történne valami pozitív változás. A lagersörök gyártásában is van fejlődés, ami azt hozza magával, hogy a korábbi években tapasztaltaknál sokkal magasabb minőségűek és a mai ízlésnek jobban megfelelőek lesznek ezek a termékek – véli dr. Kántor Sándor. Ez ugyanakkor kevésbé látványos fejlődés, mint egy új típusú sör megjelenésének esetében.
Kézműves sörfőzdék vs. nagy gyárak: verseny van, nem ellenségeskedés
A bővülő termékválaszték és a kisüzemi sörfőzdék számának növekedése nem jelenti azt, hogy ezek a cégek rossz viszonyban lennének a nagy gyártókkal – emelte ki a szövetség igazgatója. Épp ellenkezőleg: a kis sörfőzdék és a nagy gyárak között egy rendkívül pozitív és termékeny inspirációs kapcsolat van. A kisüzemek kísérleteznek, divattá teszik az újfajta söröket, ami arra sarkallja a fogyasztót, hogy igényesebb legyen, az igényesebb fogyasztó pedig a nagy gyárat sarkallja arra, hogy új sörökkel és magasabb minőséggel álljon elő – véli dr. Kántor Sándor. Az elmúlt időszakban jól látható volt, hogy a nagy gyártók is keresik azt, hogy miben lehet fejlődni, milyen új termékekkel lehet és érdemes megjelenni. Természetesen olyan söröket is gyártanak, amelyek kifejezetten a kisüzemi inspirációból születtek. Ha egy kézműves sör sikeres, akkor a nagy gyártó elgondolkodik azon, hogy érdemes-e neki is gyártania hasonlót, olyat, amihez rendelkezésre áll, vagy kialakítható a megfelelő technológia – tette hozzá. Ezek a fejlesztések milliárdos innovációs befektetéseket jelentenek, amiknek hosszabb ideig tart a megtérülésük is. Dr. Kántor Sándor szerint az adja a kisüzemek versenyelőnyét, hogy sokkal rugalmasabban, sokkal kisebb befektetéssel, rövidebb megtérülési idővel tudnak kipróbálni egy terméket és bemutatni a fogyasztónak. A két fél közötti versengésből ezért egyfajta egymásra ható fejlődés az, ami leginkább tapasztalható.
Az életszínvonal emelkedésével egyre igényesebb a magyar fogyasztó
A minőségi sörök népszerűségének növekedéséből az is látszik, hogy a magyar fogyasztó egyre igényesebb – mondta az igazgató. Várja a jobb termékeket és előszeretettel fogyasztja is ezeket, értékeli a fejlesztéseket és a minőséget. A 2014 óta tartó növekedésben jól látszik, hogy először a gazdaságos – saját márkás – sörök forgalma ugrott meg, néhány évre rá történt egy váltás, amikor a középkategóriás sörök forgalma emelkedett, most pedig a prémium- és szuperprémium-kategória forgalma növekszik. dr. Kántor Sándor szerint ez a szemléletváltás és a jelenlegi trend összefüggésben van az életszínvonal emelkedésével is. Mivel a hagyományos sörök minősége is sokat javult az elmúlt néhány évben, ezért a fogyasztó szinte automatikusan igényli a jobb minőséget. Ha a vásárló azt tapasztalja, hogy a megszokott sörének jobb a minősége, nagyobb bizalommal fordul addig ismeretlen, akár drágább termékek felé. Éppen ezért a gyártók egyre kevesebb alacsony kategóriájú, gazdaságos sört gyártanak – tette hozzá a szakember.
Exportnagyhatalom vagyunk
A hazai gyártás fejlődése és a folyamatosan bővülő termékpaletta miatt ma nagyon kicsi a külföldi sörök forgalma Magyarországon. A gyártás minőségének fejlődését jól mutatja, hogy meglepő módon Magyarország sörexportőrnek számít. A termelés arányában történő export mennyiségét figyelembe véve a régió második legnagyobb exportőre vagyunk, az éves 6,3 millió hektoliter 10 százalékát exportáljuk. Ez összevetve például a lengyel termeléssel és exporttal, nem óriási szám, de a termelésünkhöz képest jelentős exportőrnek számítunk – mondta dr. Kántor Sándor. A magyar gyártók ráadásul nem is akárhová szállítanak, hanem többek közt Szlovákiába és az abszolút sörnagyhatalomnak számító Csehországba, vagy például Kínába is. A minőség fejlődését ez a tény is jól mutatja, hiszen ezek az országok olyan igényes piacoknak számítanak, ahová gyenge minőséget egyszerűen nem lehet vinni. Az export részaránya azt mutatja, hogy a magyar sörgyártásban előállított termékek minősége európai színvonalú – tette hozzá.
Vendéglátóhelyek és sörgyárak: van tér a bővülésre
A Sörszövetségnek jelenleg nincs pontos adata arról, hogy a hazai vendéglátásban összességében mennyi sör fogy egy évben, az viszont tudható, hogy a magyar termelés körülbelül 10 százaléka csapolt sör formájában fogy el.
Dr. Kántor Sándor szerint ugyanakkor a fogyasztók 20 százaléka fogyasztana szívesen csapolt söröket, tehát itt óriási lehetőség mutatkozik a bővülésre.
A szakember szerint a sörszakmának és a vendéglátóknak közösen kell tennie azért, hogy a fogyasztó 20 százaléka valóban csapolt sört ihasson a vendéglátóhelyeken. Hozzátette ugyanakkor, hogy a csapolt sör sokkal bonyolultabb termék, mint az üveges. Nemcsak a hordóban, de a csapolás során is kiváló minőségűnek kell maradnia, a hordóban folyamatosan frissnek kell lennie, pontosan tudni kell, hogyan kell az adott sört csapolni, a csapolóberendezésnek tökéletesnek kell lennie működésében, hőmérsékletében, tisztaságában és természetesen szakszerűen is kell kezelni. Ezt a tudástöbbletet minden vendéglátóhelyen meg kell teremteni – véli az igazgató, aki szerint a növekedés elérése elsősorban a vendéglátósok feladata lenne. Ehhez szélesebb választékot kell biztosítaniuk a vendégeknek, ami nehéz feladat, hiszen egy hordónak 4–5 napon belül ki kell ürülnie, ezt a vendéglátóhelyeknek kalkulálniuk kell, pontosan kell kiszámolni a várható forgalmat, ráadásul hozzáértő személyzetet kell alkalmazni a csapoláshoz. Dr. Kántor Sándor elmondta, hogy a gyártók egészen biztosan örömmel forgalmaznának sokkal több hordós sört, mint jelenleg és erre a kapacitások is rendelkezésre állnak. Ezt a plusz mennyiséget azonban a vendéglátásnak kellene igényelnie – tette hozzá.
A hazai sörgyártók edukációs tevékenységet végeznek annak érdekében, hogy minél több csapolt sör fogyjon a vendéglátóhelyeken, megmutatják, elmagyarázzák a csapolóberendezés helyes használatát, tisztán tartását. A Sörszövetségnek is van tájékoztatási feladata – mondta az igazgató. Működik a Sör mi több nevet viselő program, amelynek célja, hogy fejlessze a sörgasztronómiát Magyarországon. Dr. Kántor Sándor szerint kevesen tudják, hogy a magyar konyhában a sör tradicionálisan jelen van.
A szövetség abban próbál segíteni a fogyasztóknak, hogy tudják, milyen ételhez milyen sör illik leginkább. A programban olyan étel- és sörpárosításokat ajánlanak a fogyasztóknak, amelyek illeszkednek a magyar konyhához, valamennyire reform értékűek és megmutatják, hogy egy porter-, egy ale- vagy a lagersörhöz milyen ételek illenek, vagy például milyen söröket érdemes fogyasztani különböző desszertekhez.
Kevés sört iszunk, de azt egyre jobb minőségben
A régióban a magyar sörfogyasztás a legalacsonyabb, éves szinten mindössze 62 liter fejenként. A lengyelek 97 litert, a csehek 138 litert isznak meg egy évben, ezzel világelsők.
A Sörszövetségnek feladata a kulturált sörfogyasztás fejlesztése is, de az igazgató szerint nem a mennyiség a legfontosabb, hanem hogy minél több jobb minőségű sört fogyasszanak a magyarok, ebben kell továbbfejlődnie az országnak. Az igazgató elmondta, hogy ez a cél már az idei számokban is meglátszik, hiszen még kevesebb gazdaságos, saját márkás sör fogy, de nő a prémium és a szuperprémium fogyasztása. Ez jó irány, szeretnénk, ha hosszú távon is megmaradna – mondta dr. Kántor Sándor.
Sörgyárak és környezetvédelem
A hazai sörgyáraknak is egyre nagyobb kihívást jelent a környezetvédelem és a kapcsolódó előírások teljesítése, ugyanakkor a gyártók ebben is jól teljesítenek – említette az igazgató. Magyarországon a teljes forgalom 80–90 százalékát adják a dobozos és az újratölthető üveges termékek. Az utóbbi években nagyon leépült Magyarországon az újratölthető, visszaváltható italcsomagolásoknak az infrastruktúrája. Ebben egyébként talán a söripar az utolsó bástya, ahol sok az újratölthető üveg és még most is technológiai fejlesztések zajlanak ezen a területen. Az alumíniumdoboz-csomagolású termékeknél pedig létezik a Returpack-rendszer – ez a sörgyárak saját programja –, amelyben a fogyasztó a használt sörösdobozt egy automatában helyezheti el, amiért egyébként pénzt is kap. Ide gyűrött állapotban is elhelyezhetők a dobozok, amelyeket aztán összegyűjtenek és újrahasznosítanak. Minden nagyobb kereskedelmi egységnél vannak ilyen gyűjtők. Ez a világon egyedülálló rendszer, amivel maximálisan teljesíteni tudja az iparág a kormányzati előírásokat.
A gyárak egyébként kiemelt figyelmet fordítanak a környezetvédelemre, ezen belül a természetes vízbázisok védelmére – tette hozzá dr. Kántor Sándor.
Áfacsökkentés kellene
„Söripari szakemberként és a Sörszövetség vezetőjeként akkor lennék elégedett, ha az elkövetkező öt évben folytatódna a jelenlegi kedvező trend, tovább nőne a prémiumsörök forgalma és fogyasztása, bővülne a termékválaszték és az innováció is folytatódna az iparágban” – foglalta össze a jövőre vonatkozó várakozásait a szakember. Elégedett lennék, ha a körforgásos gazdaságra való átállás során zökkenőmentesen tudnánk teljesíteni az új környezetvédelmi elvárásokat, valamint akkor is, ha ebben az elkövetkező időszakban a csapolt sör forgalmának jelentős növelését is magával hozó gasztrokultúra valósulna meg az országban. Ehhez szükség lenne a csapolt sör áfájának csökkentésére is, ha ugyanis ez megvalósulna, az nagyon jó tenne a vendéglátás jövedelmezőségének – mondta dr. Kántor Sándor.
(TERMÉKMIX magazin – 2019 júniusi szám)
