Interjú

Előfordul, hogy a magyar termelő külföldön talál vevőt az alapanyagára, miközben a hazai mentesélelmiszer-gyártó importból, többszörös áron szerzi be, amire szüksége van. Szabolcs Péter, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Mentes Munkacsoportjának vezetője szerint a termelők és feldolgozók szorosabb együttműködése enyhíthetne a költségeken. A jellemzően kisebb hazai vállalkozásoknak közben ipari méretekben termelő külföldi cégekkel kell versenyezniük.

„Nagyon magasak az alapanyagárak. Ezeken akkor lehetne csökkenteni, ha a termelőket és a gyártókat egy kicsit közelebb hoznánk egymáshoz. Sokszor azt halljuk a termelőktől, hogy nem találnak felvevőpiacot itthon, ezért kiviszik az alapanyagot külföldre, mi pedig utána külföldről vesszük vissza, akár többszörös áron” – érzékelteti a helyzetet Szabolcs Péter.
A gluténmentes lisztek és lisztkeverékek beszerzése a hagyományos búzaliszthez képest többszörös kiadást jelenthet. Ehhez társulnak a biztonságos előállítás költségei: az elkülö­nített tárolás, a keresztszennyeződés megelőzése, a laboratóriumi vizsgálatok és a dolgozók képzése. Egyes elvárások a munkacsoport vezetője szerint már a gyógyszeripari körülményekhez hasonlíthatók.
A speciális szaktudást ráadásul nehéz megtalálni. „Eleve pékhiány van, de olyan, aki ilyen speciális képzettségekkel rendelkezik, azért az már egy külön kategória” – fogalmazott. A vállalkozások ezért gyakran maguk tanítják be a munkatársaikat, miközben a képzés idején a tanuló és az őt oktató dolgozó is kiesik a termelésből. A munkacsoport gyakorlati tudást adó képzések elindítását szeretné ösztönözni, olyanokat, melyek nem csak egy papírt adnak.

Bővülő kínálat bizonytalan piacmérettel
A nehézségek egy látványosan fejlődő területen jelentkeznek. Szabolcs Péter családi érintettsége miatt közel húsz éve követi a mentes élelmiszerek piacát, és az elmúlt év­tizedben jelentős változást tapasztalt a kínálatban és a speciális étrendek megítélésében is. Arra a kérdésre, hogy a korábbi réspiac önálló élelmiszeripari kategóriává vált-e, úgy válaszol: „Én azt gondolom, hogy lassan igen.” A nagy áruházakban már több polcot megtöltenek a mentes termékek, bár a hazai gluténmentes választékot több európai országéhoz képest még szűkösnek tartja. A szegmenst ugyanakkor az élelmiszeripar egyik leginnovatívabban fejlődő területének nevezi.
Pontos méretéről jóval nehezebb beszélni. „Ebből a szempontból ez egy sötét ló” – mondta. A mentes tevékenységek statisztikai elkülönítése nehézkes, a kutatások eredményét pedig meghatározza, milyen termékeket sorolnak ide. Más eredmény születik, ha csak a speciális étrendhez fejlesztett élelmiszereket mérik, és más, ha a hagyományos, de például gluténmentesként jelölt termékeket is számításba veszik. 
A gyártók tervezését az is nehezíti, hogy eltérő indokok­ból vásárló fogyasztókat szolgálnak ki. Az egészségügyi ­okból speciális étrendre szorulók mellett vannak, akik életmódbeli megfontolásból választják a mentes termékeket. Utóbbi csoport keresletét Szabolcs Péter kevésbé kiszámíthatónak látja. „Nehéz egy olyan piaccal számolni, ahol nagyon kiszámíthatatlan ez a rész” – fogalmazott. A gyártóknak így a kereslet összetételével is számolniuk kell, amikor a bővítésről döntenek.

Ki fizeti meg a többletterheket
A magas előállítási költségek mellett az adóterhek mérséklését is fontosnak tartja a Mentes Munkacsoport. Szabolcs Péter elmondása szerint az egyik céljuk, hogy az érintett, jelenleg 18 vagy 27 százalékos áfával értékesített termékek alacsonyabb adókulcs alá kerüljenek. Az interjúban az 5 százalékos áfát említette lehetséges irányként. A kezdeményezésről több minisztériumi egyeztetés is zajlott, amelyeken beszámolója szerint támogató hozzáállást tapasztaltak. Először a gluténmentes pékáruk és a tejfehérjementes termékek (pl. növényi italok) áfájának rendezése került szóba, később egy szélesebb termékkört érintő megoldás lehetősége is fel­merült. A tervezett intézkedés pontos határai azonban az interjú idején még nem voltak ismertek. „Pontos meghatározást nem kaptunk” – jelezte.
A fogyasztók terhein az egészségpénztári elszámolás egyértelműbbé tétele is enyhíthetne. A munkacsoport már megkezdte az egyeztetést a pénztárakkal, amelyek a termékek pontosabb meghatározását és rendszerezését ­kérték. „Ők kérték, hogy próbáljunk konkrétabb meghatározást, rendszerezést adni, ami alapján el tudják dönteni, hogy azokat a termékeket valóban bevehetik-e a támogatott termékek közé” – magyarázta. 
Szabolcs Péter elmondása szerint ezekben az egyezte­té­sekben elsősorban a gluténmentes termékek kerültek előtérbe, de a laktózmentes és más speciális élelmiszerek elszámolhatóságában is szeretnének előrelépni. Külön hiányosságként említette a tejfehérje miatt speciális étrendre szorulók helyzetét. Megítélése szerint az ő többletkiadásaikat a jelenlegi adókedvezményi rendszer nem kezeli megfelelően. A munkacsoport ezért ezen a területen is bővítené a támogatási lehetőségeket.

A kaucsukállagtól az élvezhető termékekig
Miközben a gyártás és a hozzáférés körül számos probléma vár megoldásra, a termékek minőségében jelentős előrelépést lát. Ezt a gluténmentes kenyerek és péksütemények versenyén is tapasztalja, amelyet a kezdeményezésére, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködésben rendeznek meg.
„Ott indultunk, hogy egyáltalán legyenek gluténmentesek a gluténmentes termékek, aztán jött az, hogy próbáljuk meg ehetővé tenni őket, hogy ez ne kényszerevés legyen, ne kaucsuk­állagú és fűrészporízű termékekről beszéljünk. A kenyérversenynél látjuk, hogy évről évre sokkal jobb termékek jelennek meg. Ugyanakkor kezdetben az összetételük hagyott kívánnivalót maga után: gondolok például a rosttartalom hiányára vagy a magas keményítőtartalomra. Aki ebben előre tud lépni, miközben megtartja, hogy valóban élvezhető termékeket kínáljon, az tud nyerni ezen a piacon.”
A verseny a kisebb pékségeknek is bemutatkozási lehetőséget ad. „Nem az számít, hogy kicsi vagy nagy” – hang­súlyozza. A jó eredmény a vásárlók figyelmét is ráirányíthatja egy kevésbé ismert gyártóra.
A további fejlesztésekben a rost- és fehérjetartalom növelése, valamint új alapanyagok alkalmazása kaphat szerepet. „Lehet hüvelyeseket, cirkot és más nagyon jó alapanyagokat használni, csak közben a jó ízt is meg kell tudni teremteni hozzá” – vélekedett. 
A speciális alapanyag a termelőnek is nagyobb ­bevételt hozhat. Szabolcs Péter a garantáltan gluténmentes ­zabot említi példaként: „Háromszoros áron tudják eladni a ­ga­ran­­­táltan glutén­mentes zabot, mint a sima zabot.” Ehhez azonban a betakarítás és a feldolgozás során is ügyelni kell a mentesség megőrzésére. Szerinte a magyar termelőknek is érdemes ilyen, magasabb áron értékesíthető alapanyagokban gondolkodniuk, a gyártókkal együttműködve. A szárazságtűrő, mentes termékekhez is használható növényeket különösen ígéretes iránynak tartja.

A jó terméktől a versenyképes gyártásig
A külpiaci nyitásra van vállalkozói szándék. A bécsi Free From szakkiállítás közös magyar megjelenését üzleti találkozók és szakmai programok egészítették ki. Szabolcs Péter szerint míg más rendezvényekre olykor nehéz kiállítókat találni, itt rendesen túljelentkezés volt.
A külföldi versenytársak egy része azonban már jóval nagyobb kapacitással dolgozik. „Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban ezeket a termékeket már ipari méretekben gyártják. Nagy tendencia, hogy a korábban kis családi cégként indult vállalkozásokat nagy gyártócégek felvásárolják, és beépítik a kínálatukba. Magyarországon a mai napig inkább a kisebb családi cégek próbálnak boldogulni.”
A hazai termékek fejlődése és a gyártók export iránti érdeklődése így ugyanahhoz a kérdéshez vezet: hogyan tudnak a kisebb vállalkozások olyan termelési hátteret teremteni, amellyel a külpiacon is helytállnak? Szabolcs Péter szerint a mentes élelmiszerekben megvan a lehetőség, hogy magasabb feldolgozottságú magyar termékként találjanak vevőre, ehhez azonban a cégek növekedését is segíteni kell. „Itthon nagyon erősen el kéne kezdeni támogatni ezeket a gyártókat ahhoz, hogy versenyképesek legyünk az exportpiacokon” – zárta gondolatait a vezető.

(TERMÉKMIX magazin – 2026. októberi szám)