Simon Illét, a VML Hungary üzletfejlesztési igazgatója

A kisebb örömök megmaradnak, a márkahűség nem garantált

Az ár egyre fontosabb, de a vásárlók a takarékoskodás mellett is ragaszkodnak bizonyos hétköznapi örömökhöz. Mit jelent ez az FMCG-márkáknak, mivel indokolható a felár, és hol segíthet a mesterséges intelligencia a választásban? A VML The Future Shopper 2026 jelentésének tanulságairól Simon Illést, a VML Hungary üzletfejlesztési igazgatóját kérdeztük. A 17 országban, 28 ezer fogyasztó bevonásával készült kutatás nemzetközi eredményei mellett arról is beszéltünk, hogyan fordíthatók le ezek az FMCG mindennapi gyakorlatára.

» A kutatás szerint a fogyasztók többsége visszafogja a nem alapvető kiadásait. Az FMCG-piacon ez hogyan jelenik meg a vásárlói döntésekben: olcsóbb márkákra váltanak, jobban keresik az akciókat, vagy inkább a megvásárolt mennyiséget csökkentik? 
A Future Shopper nemzetközi mintájában a válaszadók 60%-a számolt be a nem alapvető kiadásai visszafogásáról, 72%-uk számára pedig a korábbinál fontosabbá vált az ár. Ez erős alkalmazkodási nyomást jelez, de önmagában nem mutatja meg, hogy a megtakarítás márka­váltásból, akciós vásárlásból vagy mennyiségcsökkentésből származik.
Az FMCG-ben ezek a megoldások egymás mellett is megjelenhetnek, akár ugyanannak a vásárlónak a kosarában. Egy könnyen helyettesíthető terméknél olcsóbb alter­natívát választhat, egy kedvelt márkánál megvárhatja az akciót, egy kevésbé fontos terméket pedig ritkábban vásárolhat meg. Emiatt a márkáknak kategóriánként és vásárlási helyzetenként érdemes megérteniük, miből hajlandó engedni a fogyasztó.

» A kávé és a szépségápolási termékek azok közé a kisebb örömök közé tartoznak, amelyekhez a vásárlók anyagi nyomás mellett is ragaszkodnak. Mi tesz egy FMCG-terméket ilyen „megőrzendő” kiadássá, és mennyire marad meg ilyenkor a megszokott márkához való hűség?
A kutatásból nyert adatok azt mutatják, hogy a fogyasztók a takarékoskodás mellett is kijelölnek olyan területeket, amelyeket szeretnének megőrizni. A gazdasági nyomásban is fontosak a „mikroörömök” a hétköznapokban. Egy termék ilyen helyzetét erősítheti, ha beépül a napi rutinba, kiszámítható örömöt ad, vagy hozzájárul ahhoz, hogy a fogyasztó jól érezze magát. A reggeli kávé például egy megszokott, személyes pillanat része lehet, egy bevált szépségápolási termékhez pedig a használati élmény és az önbiza­lom is kapcsolódhat. A márka számára ezért az a fontos kérdés, hogy milyen szerepet tölt be a termék az ember mindennapjaiban.
A kategóriához való ragaszkodás ugyanakkor nem bizonyítja egy konkrét márka piaci helyzetét. A megszokott márka megtartását segítheti a bevált íz, hatás vagy állag, de az árkülönbség így is újragondolásra késztetheti a vásárlót. A márkáknak azt érdemes világosan megmutatniuk, milyen személyesen fontos élményt vagy megbízható teljesítményt kap a fogyasztó újra és újra.

» A jelentés a megfizethetőséget és a bizalmat egyaránt meghatározónak nevezi. Mivel indokolhatja egy gyártói márka a felárát a kedvezőbb árú saját márkás termékek mellett? 
A gyártói márkák mozgástere elsősorban azokban az előnyökben maradhat erős, amelyeket a vásárló valóban érzékel és fontosnak tart. Ez lehet a következetes minőség, egy jellegzetes íz, az igazolt hatékonyság vagy egy kényelmesebb felhasználási mód.
A felár indoklását ezért konkrét, ellenőrizhető előnyökre érdemes építeni. A megfizethetőség kezelésére több eszköz is rendelkezésre áll. Ezeknél a teljes fizetendő összeg és az egységár egyaránt fontos. A cél, hogy a vásárló világosan értse, milyen többletet kap, és eldönthesse, az megéri-e neki a különbséget.



» Az AI széles körű használata a kutatás szerint nem jár együtt feltétlen bizalommal. Miben segíthet az AI az élelmiszerek és a szépségápolási termékek kiválasztásában, és hol marad döntő a személyes tapasztalat? 
A kutatásban a válaszadók 82%-a használt már AI-t, miközben a megkérdezettek 58%-a a vásárlás előtt más forrásból is ellenőrzi az AI által ajánlott termékeket. Ez jól mutatja, hogy az eszköz kipróbálása és az ajánlásokba vetett bizalom külön kérdéskört érintenek.
Az FMCG-ben az információk rendszerezésére és az összehasonlítás megkönnyítésére érdemes használni az AI-t. A riport konkrét felhasználási módok között említi az összetevők összevetését, a termékértékelések összefoglalását, az ajánlatok keresését és a bevásárlólista összeállítását.
A kategóriák között mérsékelt eltérés látszik: a test- és szépségápolásban 50%, az élelmiszer-bevásárlásnál 46% ­jelez nyitottságot arra, hogy AI segítse a tájékozódást, választást vagy vásárlást. Ezek nyitottsági adatok, nem a tényleges használat gyakoriságát mutatják.
A szépségápolásban az összetevők és a terméktípusok közötti eligazodás lehet különösen hasznos, az élelmiszereknél pedig a tervezés és a rendszeresen vásárolt termékek összevetése. A személyes tapasztalat mindkét területen erős maradhat: az ízt, az illatot, a textúrát vagy egy kozmetikum egyéni tolerálhatóságát az információk összehasonlítása nem helyettesíti. Az AI segíthet szűkíteni a választékot, de a megfelelőséget továbbra is a használat igazolja.

» A közlemény szerint az AI-generált termékképek csökkentik a márkába vetett bizalmat. Mit jelent ez az FMCG-kommunikációban, ahol az étvágygerjesztő vagy idealizált képi megjelenítés régóta bevett gyakorlat? 
A riportban a megkérdezettek közel fele azt állítja, hogy az AI-generált termékképek használata azonnali bizalomvesztést vált ki belőle, és kétséget ébreszt a termék valódiságával vagy minőségével kapcsolatban. Ez önbevalláson alapuló fogyasztói vélemény, amelyet komoly jelzésként érdemes ­kezelni a termékábrázolás megtervezésekor. Ez a mérce a hagyományos fotóra, a retusált képre és a generált tartalomra egyaránt érvényes. Az illusztratív jelleget érdemes egyértelművé tenni, de egy jelölés önmagában nem oldja fel a túlzó termékígéret problémáját.

» A jelentés szerint a fizikai üzletek továbbra is fontosak a vásárlók számára. Hogyan kapcsolódik össze az online tájékozódás és a bolti választás, és mit kell ehhez összehangolniuk a márkáknak? 
Az FMCG-ben az online tájékozódás előkészítheti a választást: a vásárló találkozik egy recepttel, termékbemutatóval vagy akcióval, majd az üzletben ellenőrzi a kiszerelést, az árat és az elérhetőséget. A folyamat fordítva is működhet: a polcnál megismert termékre rákeres, vagy a már bevált terméket később online rendeli újra. A márkáknak ezért a felismerhetőséget és az információk következetességét érdemes biztosítaniuk. A hirdetésben látott csomagolás, termékváltozat és fő előny legyen könnyen azonosítható a polcnál is. Egy ajánlatból derüljön ki, melyik kiszerelésre, melyik kereskedőnél, milyen feltételekkel és meddig érvényes. Ehhez pedig a marketingkommunikációt a kereskedelmi megvalósítással is össze kell kapcsolni.

» A fogyasztói bizalom megőrzését a jelentés kulcskérdésnek tekinti. Hogyan őrizhető meg a bizalom áremelés, kisebb kiszerelés vagy új összetétel esetén, és meddig segíthet ebben a kommunikáció? 
A riport nem közöl külön adatot ezeknek a változtatásoknak a bizalomra gyakorolt hatásáról, ezért itt a kutatás tágabb tanulságaiból tudunk kiindulni. A bizalom szempontjából az lehet meghatározó, hogy a vásárló mennyire érzi kiszámíthatónak és tisztességesnek az ajánlatot. Egy áremelés, kisebb kiszerelés vagy új összetétel gazdasági és érzelmi értékelést is kiválthat: ugyanazt kapom-e, amit megszoktam, és továbbra is megéri-e nekem? A kommunikáció mozgástere ott szűkül be jelentősen, ahol a vásárló a saját tapasztalata alapján már nem érzi megfelelőnek a termék teljesítményét vagy ár-érték arányát. Ilyenkor az okok elmagyarázása önmagában kevés lehet.

 

(TERMÉKMIX magazin – 2026. októberi szám)