Kutatás

A klímaváltozás már rövid távon is negatív hatásokkal jár a bortermelésre és a nemzetközi borpiacra a szőlőtermelőktől kezdve a kereskedőkig. Egy tanulmány szerint hosszú távon pedig egyértelműen ezt tartják a legnagyobb kihívásnak az iparág szereplői. A klímaváltozáshoz a szőlőtermesztési és borgyártási technológiák megváltoztatásával, a fenntartható termelés megvalósításával alkalmazkodhatnak a cégek, de hosszú távon ennél radikálisabb változtatásokra is szükség lesz.

Idén harmadik alkalommal készítette el a geisenheimi egyetem a „ProWein Business report 2019” nevű jelentését a világ borpiacának helyzetéről. A 45 ország 1700 boripari szakértőjének megkérdezésével készül jelentés a klímaváltozás borászati iparágra gyakorolt hatásait vizsgálta elsősorban a teljes borértéklánc lefedésével. A válaszadók között bortermelők, exportőr- és importőrcégek, valamint kereskedők, vendéglátó- és szállodaipari szakemberek is voltak.

Több tényező is nehezíti az iparágat
A tanulmány szerint rövid távon három tényező nehezíti a borászati iparág működését: az egészségügyi előírások változása, a globális gazdaság helyzete, illetve a kereskedelem előtt álló egyre növekvő akadályok. Hosszú távon ugyanakkor egy sokkal nagyobb kihívással kell szembenéznie az iparágnak, a klímaváltozással, amelynek hatásait már az elmúlt öt évben is érezhették a piaci szereplők, akik talán leginkább kitettek ezeknek a változásoknak.
A termelőknek sok esetben csak néhány alternatív lehetőségük van a változás elleni küzdelemben, hiszen működésük teljes egészében a szőlőültetvényekhez kötött. Az újfajta szőlészeti és borászati megoldások, a szüretelés helyes menedzselése, valamint a megfelelő öntözés mérsékelhetik ezeket a negatív hatásokat. A jövőben ennek ellenére várhatóan nagyobb kereslet mutatkozik majd a magasabb hőmérsékletet és a szárazságot jobban toleráló szőlőfajtákra, vélik a tanulmány készítői.
Szintén valószínűsíthető, hogy a napjainkban meglévő nagy borrégiók helyett a bortermelés a hűvösebb éghajlatú, természetes vízforrásban gazdagabb, magasabban fekvő vagy az Egyenlítőtől távolabb eső területekre vándorol majd.

Minden szereplőt érint
A klímaváltozás hatásai a borértéklánc szinte minden szereplőjét érintik valamilyen formában, de leginkább a lánc elején és a közepén lévő vállalatok kénytelenek elszenvedni a legtöbb negatív hatást. A jövőben ugyanakkor ezek a hatások a kereskedők és a vásárlók számára is fokozottan érezhetők lesznek. A termelők mellett a szőlőt felvásárló palackozóüzemek és a nemzetközi piacok között közvetítő kereskedőcégek számára pedig az árak, a mennyiségek és a minőség változékonysága jelent majd kockázatot.
A tanulmány készítői szerint az érintett vállalatok úgy csökkenthetik kockázatukat, ha szorosabb együttműködést alakítanak ki a termelőkkel, illetőleg, ha más termelőt vagy borrégiót választanak működésükhöz.
A tanulmány szerzői szerint a borászati iparág szereplői számára egyre fontosabb a fenntarthatóság fejlesztése a szektorban. A vízfelhasználás csökkentése mellett az energiaszükséglet és az iparág káros kibocsátásának csökkentése is kiemelt cél, nemcsak a termelői, de a disztribúciós oldalon is.
Emellett a cégek számára nagy kihívást jelent a fogyasztók meggyőzése is arról, hogy lehetőleg fenntartható módon készült borokat fogyasszanak. Ehhez a vásárlók széles körű tájékoztatása és edukációja szükséges. Az iparág szereplői egyetértenek abban, hogy drasztikusan csökkenteni kell a káros kibocsátást az értéklánc minden szintjén és minden vállalatnak dekarbonizációs programot kell életbe léptetnie. Az IWCA, a nemzetközi borászati vállalatok a klímaküzdelemért elnevezésű kezdeményezés célja pedig éppen az, hogy megkönnyítse az együttműködést a cégek számára a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Rövid távú kihívások
A megkérdezett vállalatok szerint rövid távon a szigorú egészségügyi előírások, valamint az üzleti klíma, a magas adók és a bor minimálára jelentik a legnagyobb kihívást a boripar számára. Ezt követi a kereskedelem előtt álló növekvő akadályok jelentette kihívások. Egy esetleges megállapodás nélküli Brexit, illetve a más alkoholtermékek, valamint a sok országban engedélyezett cannabiszalapú termékek által okozott problémák kevésbé jelentősek a megkérdezettek szerint.
A válaszadók fele úgy gondolja, hogy a klímaváltozás hatása erős, vagy nagyon erős a saját vállalatukra nézve. Ennél fogva a klímaváltozást a harmadik legnagyobb rövid távú kihívásnak tartják a piac szereplői, a megkérdezettek 73 százaléka tartja ezt reális fenyegetésnek már rövid távon is.

A klímaváltozás hatásai az elmúlt öt évben
A tanulmány szerint a klímaváltozás hatásait leginkább a termelők érezték meg az elmúlt öt évben. Az iparág többi cége számára a negatív hatások mértéke attól függött, hogy az adott vállalat hol helyezkedik el az értékláncban. Tízből kilenc termelő érzékelt negatív hatásokat, míg a kereskedők körében csak hat vállalat volt érintett.
Az elmúlt öt évben a szőlőművelés területén regisztrálták a legnagyobb mértékű negatív változásokat. A megkérdezett termelők több mint fele alacsonyabb hozamokat tapasztalt, amit elsősorban az extrém időjárás, a sok köd, a heves esőzések, a jégesők vagy a szárazság okozott. Ezek az ­extrém időjárási események jelentősen növelték a hozamok volatilitását, ami egyébként a végtermék árának ingadozását is maga után vonta.
A klímaváltozás negatív hatásai az egyes piaci szereplők közötti koordinációban is érezhetőek – vélik a tanulmány szerzői. A hozamok és a minőség változékonysága nagyobb áringadozásokat eredményeznek egyfelől, másfelől növelik a termékek elérhetőségének kockázatát is. Amikor kisebb mennyiség szüretelhető, a borosgazda alig szerezhet profitot az árak emelésével, a borászatok számára pedig nehézkessé válik a kiskereskedővel kialkudott mennyiségek biztosítása.
A globális túltermelés évei az árak csökkenéséhez vezettek, hiszen a bor iránti globális kereslet konstans és csak néhány borfajta tárolható hosszú időn keresztül.

A klímaváltozás várható hatásai az elkövetkező években
A megkérdezett szövetkezetek és borászatok gondolják úgy elsősorban, hogy a következő tíz évben működési hatékonyságuk jelentősen csökken majd a klímaváltozásnak köszönhetően. A csökkenő nyereségesség pedig a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás képességét is visszaveti.
A klímaváltozás eddig megfigyelt, szőlőtermelésre gyakorolt negatív hatásai a következő években tovább nőnek majd. A szőlőtermelők a megváltozott klímához jobban alkalmazkodó szőlőfajták iránti kereslet erős növekedését várják. Háromból egy termelő szerint az ilyen fajták használata 2030-ra elkerülhetetlenné válik. A jövőben az árak ingadozására és ellátási nehézségekre számítanak a forgalmazók és az exportőrök is.
A megkérdezett kiskereskedők több mint 40 százaléka tervezi, hogy más beszállítót, vagy más országból származó terméket választ, amennyiben meglévő beszállítóira negatívan hat a klímaváltozás. Ez ugyanakkor növeli a szőlő- és bortermelőkön lévő gazdasági nyomást is, akik számára kisebb lehetőségek mutatkoznak a váltásra.
A kiskereskedők már napjainkban is azt tapasztalják, hogy a klímaváltozás a vásárlói szokásokat is átalakítja. A forró nyári napokon például a borfogyasztás visszaesik és a nehéz vörösborok iránti kereslet csökken. A klímaváltozás hatására ugyanakkor nő majd a könnyebb, frissítő jellegű borok iránti kereslet.
Hogyan alkalmazkodnak a cégek?
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban a vállalatok eddig elsősorban a szőlészeti megoldásokra és a szüretelés technológiájára koncentráltak. Mivel az alkalmazkodás egyes lépései elérték határaikat, a következő lépés a borászati technológiák megváltoztatása és az új szőlőfajták meghonosítása lesz a tanulmány készítői szerint. A más termőrégiókra való váltás a termelők 45 százaléka szerint 2030-ig nem valószínű, 27 százalékuk ugyanakkor már tett ilyen lépéseket.
A termelők szerint a csökkentett víz- és energiafelhasználás a legfontosabb alkalmazkodási szempont. A vízfogyasztás csökkentése különösen nagy kihívást jelent, hiszen a jelenleg termesztett legtöbb szőlőfajtának nagyobb mennyiségű öntözővízre van szüksége. A víz- és az energiafogyasztás csökkentése nemcsak az egyes vállalatok számára hajthat hasznot, hanem az iparág fenntarthatóvá tételéhez is hozzájárul.

Skandinávia a legvonzóbb piac
A tanulmány készítői arról is megkérdezték a piac szereplőit, hogy mely piacokat tartják a legvonzóbbnak jelenleg. A válaszokból kiderül, hogy Skandinávia, azon belül is Norvégia és Svédország tekinthető a legattraktívabb piacnak a borfogyasztás szempontjából. Őket követi Japán, Kína, Hongkong, az Egyesült Államok, Kanada és Lengyelország. A legnagyobb exportpiacnak az Egyesült Államok és Kanada számít, de a legtöbb európai borra 2019 októberétől kivetett magasabb vámtarifák vélhetően megingatják ezt a pozíciót. Lengyelország 2017 után került vissza ismét a hét legnagyobb exportpiac közé. A Brexit körüli bizonytalanság miatt a brit exportpiac besorolása pedig rekordmélységbe került.