A Greenpeace Magyarország a Humusz Szövetség közreműködésével elkészítette az élelmiszerboltok hazai műanyag- és szemétrangsorát.
Megvizsgálták és értékelték a kiskereskedelmi élelmiszer-üzletláncokat abból a szempontból, hogy azok mennyire teszik lehetővé a csomagolóanyag nélküli vásárlást, milyen intézkedéseket tesznek az egyszer használatos csomagolóanyagok, műanyagok visszaszorításáért, illetve a keletkezett hulladék minimalizálásáért és hasznosításáért. A rangsorban a legjobban a SPAR teljesített, megelőzve az Auchan-t és a Tesco-t.
A Greenpeace és a Humusz Szövetség a felmérést a kilenc legnagyobb forgalmat elérő, hazánkban jelen lévő kiskereskedelmi élelmiszerláncban végezte el. Így a felmérés az ALDI, az Auchan, a CBA/Príma, a Coop, a Lidl, a PENNY, a Reál, a SPAR és a Tesco láncokra terjed ki. Kampányukkal azt szeretnék elérni, hogy a kiskereskedelmi üzletláncok felismerjék a felelősségüket – azt, hogy üzleti gyakorlataikkal ők is nagymértékben hozzájárulnak a műanyagkrízishez, a felesleges nyersanyag felhasználáshoz – és tegyenek érdemi lépéseket a csomagolóanyagok visszaszorítása érdekében. A globális műanyag krízis oly mértékű, hogy egész világunk ki van téve a műanyag szennyezésnek, szemétszigetek az óceánokban, mikroműanyagok a talajainkban károsítanak. A mikroszkopikus műanyagdarabkákat már az emberi vérben és tüdőben is kimutatták, sőt, a legújabb kutatások szerint már születésük előtt megtalálhatóak a csecsemők szervezetében.
A Greenpeace az elmúlt években több országban hasonló felmérést végzett a kiskereskedelmi üzletláncoknál, mely egy egészséges, zöld versenyt generált az üzletláncok között. A tapasztalatok szerint a felmérés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a cégek zöld irányba változtassanak üzleti gyakorlataikon. A legelső hazai Greenpeace felmérés óta számos pozitív előrelépést és jó gyakorlatot tapasztaltak.
„A műanyag és egyéb csomagolási hulladék lassan ellep minket, egyre nagyobb károkat okozva a természetben, a mikroműanyagok pedig már az emberi szervezetben is megjelentek. Közös felelősségünk, hogy ezt a folyamatot megállítsuk! A felmérésünk bizonyítja, hogy igen nagy az élelmiszerláncok mozgástere. A felelősséget, bár eltérő mértékben, de a cégek is érzik. Bízunk benne, hogy a kutatásunkkal további fejlődésre motiváljuk az üzletláncokat” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
Mi történt a korábbi kutatás óta?
A korábbi 2022-es kutatást követően a Greenpeace kifejezetten élelmiszer-üzletláncoknak szóló jó gyakorlatokat, konkrét csomagolást csökkentési lehetőségeket bemutató – az Egyesült Királyságban publikált “Unpacked” jelentés alapján készült – Kicsomagolva című kiadványát is nyilvánosságra hozta, és megosztotta az üzletláncokkal. A két felmérés között eltelt három év alatt jelentős előrelépést vártak az üzletláncok csomagolási hulladék csökkentése felé irányuló lépéseiben, ennek megfelelően a magasabb elvárásokhoz igazodva szigorúbb értékelést alkalmaztak.
Többszöri halasztás után végül 2024. január 1-től új kötelező italcsomagolás-visszaváltási rendszert vezettek be Magyarországon, ezáltal a keletkező hulladék nagyobb részét lehet újrahasznosítani. Ez a Greenpeace értékelése szerint feltétlenül előrelépés, hisz a PET palackok és alumínium dobozok korábban csak 30-40%-ban hasznosuló nyersanyagok hasznosítási aránya így várhatóan 90% körülire nő. Sajnálatosnak tartják azonban, hogy az új rendszer a gyakorlatban a környezetvédelmi szempontból előnyösebb újratölhető italcsomagolások visszaszorulásával is együtt járt. A Greenpeace és a Humusz szerint kifejezetten problémás, hogy sem a MOHU, sem az illetékes Energiaügyi Minisztérium nem tesz érdemi, hatékony lépéseket a hulladékmegelőzés és az újratöltés ösztönzése érdekében
Hogy alakult az üzletláncok sorrendje a 2026-os rangsorban?
Jelen kutatás két módszerrel történt: egyrészt a Greenpeace Magyarország aktivistái helyszíni felmérést végeztek 39 hazai üzletben, másrészt közvetlenül az élelmiszer-üzletláncokat is megkeresték egy kérdőívvel. A CBA/Príma, a COOP és a Reál nem töltötte ki a kutatást végző szervezetek kérdőívét, így ezeket az üzletláncokat csak az aktivisták helyszíni felmérései alapján tudták értékelni. A Greenpeace sajnálatosnak tartja, hogy ez a három cég második alkalommal sem vett részt a kutatásukban, megnehezítve az összehasonlítás, zöld feljődés lehetőségét. A szervezet ugyanakkor értékeli azoknak a cégeknek az együttműködését, akik válaszaikkal segítették a kutatásukat. Számos területen tapasztaltak is fejlődést az együttmüködő a cégeknél a műanyaghulladék kezelésében:
a SPAR jelezte, hogy a felmérés időpontjában elérhető volt újratölthető csomagolásban ásványvíz
az Auchan elindította „A természet már becsomagolta” kampányt, és bővítette a csomagolásmentes zöldség- és gyümölcskínálatát
a Tesco az egyszer használatos műanyagok csökkentésében jelentős előrelépést ért el
a Lidl saját márkás beszállítói részére részletes csomagolásoptimalizálási útmutatót bocsát rendelkezésre, többek között a műanyag csomagolás csökkentésének érdekében
az ALDI ütemtervet készített a csomagolási hulladék újrahasznosítási arányának növelésére
A PENNY átláthatósága jelentősen javult, a sajátmárkás termékek csomagolásánál fejlesztéseket végzett.
Ennek ellenére a Greenpeace szerint a felmért boltok többségében továbbra is nagyon erős fejlesztésre szorulnak: kevés az újratölthető ital, nem nőttek érdemben az egyéb újratöltési lehetőségek. Még mindig találni olyan üzletláncot is, ahol kizárólag egyszer használatos műanyag zacskó áll a vásárlók rendelkezésére.
A 2026-os rangsorban első helyen a SPAR végzett, megelőzve az Auchan-t és a TESCO-t. Őket követte a Lidl, a COOP és a CBA/Príma. A rangsor végén az ALDI, a Penny és a Reál található. A felmérés honlapjára kattintva az üzletláncok részletes, az egyes kategóriákban elért eredményeket is bemutató értékelése is elérhető.
„Egy szupermarket sohasem lesz teljesen csomagolás- vagy műanyagmentes, ám az nagyon is számít, hogy egy-egy üzletlánc milyen lépéseket tesz a fenntarthatóság irányába. Itt dől el, hogy a vásárlóik mennyire lesznek képesek környezettudatos döntést hozni. A lakossági elvárásoknak és a civil szféra nyomásának hála vitathatatlanul vannak pozitív kezdeményezések, de fontos lenne, hogy a hulladékhierarchia legmagasabb szintjeire koncentrálva ne elsősorban a szelektív begyűjtésre és újrahasznosításra kerüljön a hangsúly, hanem a hulladékmegelőzés és az újrahasználat előnyben részesítésére.” – nyilatkozta Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programjának vezetője.
A Greenpeace petíciójában várja mindazoknak a csatlakozását, akik nyomást szeretnének gyakorolni az élelmiszerláncokra, szupermarketekre, hogy a hazai üzletláncok mondjanak nemet az eldobható műanyagokra, a túlcsomagolásra.
A felméréshez tartozó részletes kutatási anyag az alábbi linken érhető el.