A tavalyi visszaesés után az idén tovább csökkenhet reálértéken a kiskereskedelmi forgalom Németországban az ágazat vezető érdekképviseletének kedden közölt előrejelzése szerint.
A Német Kereskedelmi Szövetség (HDE) prognózisa szerint a 3,1 millió embert foglalkoztató kiskereskedelmi ágazat forgalma a tavalyi 631,9 milliárd euróról az idén 644,5 milliárdra emelkedik, ami nominálisan ugyan 2 százalékos növekedés, de reálértéken - az infláció hatását kiszűrve - 3 százalékos csökkenés.
A forgalom legnagyobb részét kitevő hagyományos, bolti vásárlások visszaesése még nagyobb, reálértéken számolva 4 százalékos lehet. Az online kiskereskedelem viszont az idén ismét bővülhet, forgalma 85 milliárd euróról 91 milliárd euróra emelkedhet, ami nominálisan 8 százalékos, reálértéken 4 százalékos növekedés.
A németországi online kiskereskedelem történetében tavaly fordult elő először csökkenés, a forgalom több mint másfél milliárd euróval maradt el a 2021-ben elért 86,7 milliárd eurótól. Ebben azonban nagy szerepe volt egy rendkívüli tényezőnek, a koronavírus-világjárványnak, amely a boltokat bezárásra ítélő korlátozások révén 2021-ben nagyban ösztönözte az online vásárlás terjedését.
Az ágazat legnagyobb lehetősége a digitalizáció, a legnagyobb kihívás pedig a munkaerő-utánpótlás biztosítása - áll a HDE közleményében. A digitalizációban rejlő lehetőségeket jelzi, hogy a német kiskereskedők 56 százaléka még semmilyen formában nem kínálja termékeit az interneten. A munkaerőpiaci nehézségeket mutatja, hogy több mint 50 ezer állásra keresnek jelentkezőket az ágazatban - fejtették ki.
A HDE adatai szerint a kiskereskedelem tavalyi 631,9 milliárd eurós forgalma nominálisan 7,2 százalékos növekedés, reálértéken 0,8 százalékos csökkenés a 2021-es 589,5 milliárd euróhoz képest.
A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) ugyancsak kedden közölt első becslése szerint a visszaesés valamivel kisebb mértékű, 0,6 százalékos lehetett. A legnagyobb mértékben, reálértéken 4,6 százalékkal az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma csökkent, amiben az élelmiszerek árát különösen nagy mértékben emelő infláció mellett annak is fontos szerepe lehetett, hogy a koronavírus-járvány lassítását szolgáló korlátozások enyhítésével a németek ismét gyakrabban jártak vendéglőbe és kevesebbet főztek otthon.
(MTI)