Általános

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) benyújtotta a kormánynak a GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI) kutatási anyagát, amely az árrésstop gazdasági hatását vizsgálta, és amely alapján az árrésstop gyors kivezetése indokolt.

Ebben arra az esetre is szerepelnek javaslatok, ha az élelmiszer kiskereskedelem legnagyobb szereplői által szorgalmazott, eredetileg tervezett és a mai napig hatályos május végi megszüntetés helyett a kormány az óvatos kivezetést látná indokolnak.

 Az OKSZ kvalitatív és kvantitatív módszertanra épülő hatástanulmány elkészítésével bízta meg a GKI-t, amely komplex módon értékeli az intézkedés bevezetésének piaci és makrogazdasági hatásait.

A javaslatok bemutatása előtt fontos leszögezni, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium állításaival ellentétben az OKSZ soha nem állította, hogy az árrésstop ne csökkentené a közvetlenül érintett termékek végső fogyasztói árát, vagy ne lenne direkt hatással az inflációra. A GKI tanulmány ezzel szemben alátámasztja, hogy az intézkedés olyan mellékhatásokkal jár, amelyek nem jók a vásárlóknak sem, rontják a GDP növekedés esélyeit, és általában is ellentétesek a nemzetgazdaság hosszú távú érdekeivel. Minél tovább marad fenn a rendszer, annál erősebben jelentkeznek ezek a mellékhatások.  

 Az árrésstop szabályozás fenntartása a következő kockázatokat rejti magában:

• A nagy láncok csökkenő árai miatt az élelmiszer kiskereskedelem 48 százalékát adó kisebb szereplők 18 százaléka készül üzletet/üzleteket bezárni, ami tovább rontja az ellátásbiztonságot. Magyarországon 400 településen nincs élelmiszer bolt, további több száz településen nem lehet egy nagybevásárlást elvégezni. A KSH adatai szerint 2024-ben Magyarországon 1279 élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi egység húzta le a rolót, ami az OKSZ szerint nem nevezhető sikernek, és ez a szám 2025-ben még növekedhet is.
• A kiskereskedelem beruházási képessége csökken, ami visszaüt a vásárlókra, romlik, vagy nem javul a kiszolgálás minősége, és csökken a kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma, ezen kívül nemzetgazdasági szinten sem támogatja a fejlesztéseket. 
• A termékpályák torzulnak, aminek importnövelő hatása van, ez mérsékelheti az élelmiszeripar kibocsátását, a nettó exportot, és ezen keresztül a GDP csökkenésével jár. Ezek a torzulások csak évek alatt állíthatók helyre. 
• A működési veszteséget eredményező forgalmazás a fejlesztési, beruházási források elapadáshoz vezet, ezen keresztül nem segít a területi ellátási bizonytalanságok feloldásában és rontja a fogyasztói élményt.
• Az érintett termékek adminisztratív árazása azzal a következménnyel jár, hogy ellátási lánc szinten a korábbi piaci alapú árképzés feltételei megszűntek, így minden érintett gazdasági szereplőt - egy egyébként a termelésben szerepet játszó alapanyagokat érintő inflációs környezetben - veszteség ér. Az árszabályozás jelenlegi formájában a gazdasági növekedés vonatkozásban kontraproduktív.
• Az árszabályozás rendszere ellehetetleníti a beszállítói-kereskedői kapcsolatban a korábban piaci logika alapján zajló egyeztetéseket, megakasztja a működő piaci mechanizmusokat. 
• Az érintett élelmiszerek alacsony árrugalmassága miatt nem jelentkezik érdemi többletfogyasztás. A meglepetésszerű, rögtönzött árintézkedések, illetve ezek kommunikációja a vállalkozói szektorban inkább a bizalmatlanságot hozzák felszínre, ezek pedig az inflációs várakozásokat erősítik.

Összességében elmondható, hogy az árrésstop elfedi az ellátási láncokon belül növekvő feszültségeket, rontja a fogyasztói élményt, a minőséget, és hátrányosan hat a nemzetgazdaság egészére.

Az OKSZ mindezt szem előtt tartva továbbra is azt szorgalmazza, hogy az árréstopnak az eredeti terveknek és a jelenleg hatályos jogszabálynak megfelelő módon május végén legyen vége. Az OKSZ ugyanakkor nem csak azzal bízta meg a GKI-t, hogy mérje fel az árrésstop gazdasági és egyéb hatásait, hanem arra az esetre is kért alternatív javaslatokat, ha a kormány az árrendszer eddig elfedett feszültségei miatt az óvatos kivezetés mellett döntene.   

Javaslatok:

1. A negatív hatások és további károk elkerülése érdekében az élelmiszer árrésstop szabályozás 2025. május 31-én kerüljön kivezetésre.
2. Önkéntes vállalás alapján az árrésstopban érintett élelmiszer-termékkategóriák belépőáras (adott kategória legolcsóbb) termékének árrését maximum 10%-ban korlátozzák a kereskedők 2025.08.31-ig bezárólag. Ez a megoldás épp a legérzékenyebb társadalmi csoportoknak képes segítséget nyújtani úgy, hogy minden érintett termékkategória képviseltetné magát.
3. Fokozatos kivezetés:

• 2025. június 1-jével az első 10 legnagyobb forgalmú termékkategória kerül kivezetésre,
• 2025. július-1-jével a második 10 legnagyobb forgalmú termékkategória kerül kivezetésre,
• 2025. augusztus 1-jével a fennmaradó termékkategóriák kerülnek kivezetésre az árrésstop hatálya alól

 A javaslatokat a versenyjogi szabályozás maximális figyelembevételével dolgozta ki a GKI. Az OKSZ továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy a tisztességes piaci verseny eszközeivel támogassa a magyar családokat, és ezáltal élénkítse a háztartások fogyasztását, ami napjainkban a GDP legfontosabb motorja.