2026.szept.24.
Hírek
Hírek
Egy hónap alatt 2557-en éltek azzal a lehetőséggel, hogy a saját vásárlásukkal liszthez és élesztőhöz juttassák a rászorulókat. A Budafoki élesztőt gyártó cég akciójában a fogyasztók a megvett termékkel azonos értékű adománnyal segíthették a nélkülözőket, akik az így összegyűjtött „sütnivalót” az Élelmiszerbankon keresztül kapják meg.
Bővebben: Két és fél tonna lisztet vásároltak össze a rászorulóknak az élesztőakcióban
Június 1-től Anna Roche veszi át a Nestlé Hungária NESCAFÉ üzletágának vezetését, aki korábban a francia Nescafé Dolce Gusto Business Managereként ért el jelentős sikereket. Anna széleskörű nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik és több területen is sokat tett az erős kávékultúra megteremtéséért.
Az önvezető funkciótól kezdve az elektromobilitásig az autógyártás forradalmi változások előtt áll. Hogyan alakítják át a gazdasági, politikai és technológiai tényezők az iparágat a következő évtizedben? Milyen hatással lesz mindez a beszállítók tevékenységére? A Deloitte stratégiai előrejelzése minden lehetséges forgatókönyvre felkészíti a piaci szereplőket, hogy a megfelelő időben a megfelelő döntéseket hozhassák meg.
Az autóipar jelentős strukturális változások előtt áll, melyeket összetett technológiai, társadalmi, politikai, piaci és környezeti tényezők befolyásolnak. Az elektromosság és a digitalizáció egyre nagyobb teret nyer a gépjárműgyártásban, miközben az önvezető technológiák is folyamatosan fejlődnek. De a beszállítói iparágnak nemcsak ezekre kell felkészülnie, hanem a geopolitikai faktorokra, a klímavédelmi szabályozások szigorítására, a megrendelésállomány változására és az OEM-ek (Original Equipment Manufacturer) felől érkező nyomásra is. Utóbbiak részéről ugyanis erős elvárásként jelenik meg a költségcsökkentés, miközben az elektromos és önvezető trendek miatt egyre fontosabbá válnak a fejlesztések is. „A diszruptív technológiák a következő évtizedben felforgatják az autóipart, ezáltal fenyegetést jelenthetnek a beszállítók egzisztenciájára. A korábbi tapasztalatokra alapozva szinte lehetetlen felkészülni a változásokra, mert a lineáris következtetések nem képesek lefedni a lehetőségek teljes spektrumát. Ezért van szükség szcenárió-alapú megközelítésre” – fogalmaz Schütt Attila, a Deloitte Adótanácsadás menedzsere.
Négy út áll előttünk
„A Deloitte négy prognózisával minden lehetséges forgatókönyvre felkészülhetnek a piaci szereplők. A tanulmányban figyelembe vettük egyrészt a techno-gazdasági ökoszisztémák állapotát és fejlődését, másrészt különbséget tettünk aszerint, hogy az autóipari gyártócégek mennyiben hagyatkoznak majd a beszállítókra és mennyiben saját gyártású vagy sajátként értékesített termékeikre” – foglalta össze Andrási Miklós, a Deloitte Üzletviteli tanácsadás üzletágának igazgatója.
1. szcenárió: Specializálódott óriásvállalatok
Az első forgatókönyv liberalizált globális kereskedelmet, növekvő gazdaságokat és technológiai innovációkat ír le, amelyeket a nemzetközi szabályozási együttműködés támogat. Az akkumulátoros elektromos járművek egyre népszerűbbek és a szoftveres megoldások előnybe kerülnek a hardveresekkel szemben, ami a technológiai cégeknek kedvez. A hagyományos, nagy beszállítók azonban elég jól felszereltek ahhoz, hogy ebben a forgatókönyvben is előnyökben részesüljenek. Az autóipari beszállítók versenyképes „specializált óriásokká” fejlődnek, melyek lefedik a beszállítói lánc legalább egy kulcsfontosságú részét, míg az OEM gyártók 2030-ra veszíthetnek jelentőségükből.
2. szcenárió: Mobilitási szigetek
A második egy geopolitikai feszültségektől sem mentes szcenárió, melyet protekcionizmus jellemez. A gazdasági növekedés stagnál és a szabályozási prioritások nemzetközileg eltérnek, ami gátolja a technológiai haladást. Az OEM gyártók egyre inkább a saját piacukra koncentrálnak. A helyi beszállítók az innováció fontos mozgatórugóivá válnak, míg a gyártók a beruházásokért küzdenek. Az autóipari beszállítók összefognak a technológiai szereplőkkel, és nemzetközi partnerségeket kötnek szoftveres megoldások, járműplatformok és az erre a célra gyártott alkatrészek fejlesztése érdekében. 2030-ra a beszállítók uralják az ipart.
3. szcenárió: A magányos út
A harmadik esetben a regionális piacok izoláltan működnek és az OEM gyártók kerülnek fölénybe. A második lehetőséghez hasonlóan ezt is nemzetközi érdekellentétek, lassú gazdasági fejlődés és stagnáló technológiai haladás jellemzik. A belsőégésű motorral rendelkező járművek 2030-ban még mindig jelentős piaci részesedéssel rendelkeznek. A globális technológiai ökoszisztéma széttagolt, Kína visszavonul a nemzetközi piacoktól. A regionális piacok elszigetelődésével az OEM-ek központi szerepet játszanak a szoftverinnovációban. Saját operációs rendszereket fejlesztenek és befektetnek a mobilitási platformokba is.
4. szcenárió: Átméretezhetőség a túlélés érdekében
A negyedik narratíva elsősorban az ázsiai beszállítók globális terjeszkedésével számol, ami ösztönzi az árversenyt. A nemzetközi szabályozási együttműködés elősegíti az innovációt és jelentős előrelépést ösztönöz az akkumulátoros elektromos járművek fejlesztésében. Az ázsiai országokban 2025-re nő a járművek értékesítése, míg az iparosodott országokban csökken. A járműarchitektúra erősen szabványosítottá válik, melyet az OEM gyártók tartanak kézben. Utóbbiak ezáltal innovációs vezetőkké válnak és fölénybe kerülnek a beszállítókkal szemben.
„A beszállítóknak meg kell találniuk az arany középutat: egyrészről nyereségesen kell működtetniük meglévő tevékenységüket, másrészről alkalmazkodniuk kell az iparágban végbemenő jelentős változásokhoz is. Ennek első lépése a lehetséges következmények számszerűsítése, ami lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy optimalizálják stratégiájukat és újszerű együttműködéseket alakítsanak ki. A stagnáló üzletágakról el kell dönteniük, hogy hosszú távon megéri-e működtetni őket vagy meg kell fontolniuk a bezárásukat. Általános ökölszabály, hogy agilis folyamatokra és aktív portfóliókezelésre van szükség” – tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte Manufacturing csoportjának vezetője.
A teljes tanulmány ezen a linken érhető el.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint a hazai szabadföldi szamóca június elejétől kezdve jelenik majd meg folyamatosan nagyobb mennyiségben a piacokon, üzletekben. A magyar szamóca – amit a köznyelvben epernek hívnak – ízében, állagában nagyságrendekkel jobb a külföldről, több ezer kilométerről behozottnál, hiszen frissen kerül a fogyasztókhoz.
Idén a hidegebb tavaszi időjárás és az esőzések miatt a megszokotthoz képest két héttel később érik a szabadföldi szamóca. Már a napokban várható az ország déli részéről érkező első nagyobb mennyiségű szabadföldi termés, majd pár napra rá érkezik az északibb területekről. A jövő hét közepén pedig már országszerte elindulhatnak az egyre népszerűbb „Szedd magad!” akciók is.
A friss magyar szamóca könnyen megkülönböztethető az importált, még koraéretten leszedett és több ezer kilométerről ideérkező gyümölcstől. Például a magyar áru állagra nem olyan kemény, és a csészelevelei frissebbek, nem beszélve a nagyságrendekkel jobb ízéről. A hazai fajták szájéretten szedhetőek, mivel jóval rövidebb idő alatt eljut az áru a fogyasztóhoz, mely különbség ízben is megmutatkozik.
Három fázisban érkezik a magyar szamóca a kereskedelmi forgalomba: április második harmadától a fűtött fóliasátras termés kerül a piacokra, üzletekbe, majd utána május elejétől a fóliás hideghajtatott, és – május közepe helyett – idén június elejétől nagy mennyiségben a szabadföldi szamóca. A hazai termés júliusig kitart.
A magyarországi üzemi szamóca-termőterület – a 2020-as SAPS-adatok szerint – mintegy 550 hektár, évente, az időjárási viszonyok függvényében átlagosan 8-10 ezer tonna áru terem. A termőterület 20-20 százaléka Bács-Kiskun és Pest megyében található, mellettük még Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Somogy megyében van nagyobb termőterület. Az országban lévő termőfelület hozzávetőlegesen fele fóliatakarásos, sátras hajtatás.
A köznyelvben „epernek” nevezett gyümölcs valójában a szamóca. Az eper (ami egyébként fán terem) és a szamóca rendszertanilag is eltérő egységbe tartozik: az eper a Morus nemzetségbe, az eperfafélék családjába (termésének színe fehér vagy fekete), a szamóca pedig a Fragaria nemzetségbe, a rózsafélék családjába.