Az éghajlatváltozás negatív hatásait a kertészeti termesztett növényeink is nehezen viselik el, azonban vannak olyan fajok, melyeknek kifejezetten kedvez vagy kevésbé árt ez, ilyen a csemegeszőlő, amelynek a termesztése lényegesen kevesebb környezeti kockázatot jelent - írja a Hello Vidék.
Bár hazánkban hagyományosan nagy népszerűségnek örvend a szőlőtermesztés, a legnagyobb területen továbbra is borszőlő termesztésével foglalkoznak a gazdálkodók. Magyarországon jelenleg mintegy 370 hektáron termesztenek csemegeszőlőt, a három legjelentősebb termőkörzet Bács-Kiskun vármegye, Heves vármegye és Tolna vármegye. Ugyanakkor a kettős felhasználású, borszőlőként besorolt, de friss fogyasztásra is valamelyest használható fajtákból is nagyobb mennyiség kerül étkezési célra. Így az étkezési célra szolgáló szőlőterület évente mintegy 900-1.000 hektárt tesz ki.
Ez klasszikusan egy kényszerhelyzet, mert az étkezésre szánt csemegeszőlőt, az erre a célra nemesített fajtákból származó ültetvényekből kellene biztosítani. Amíg az évente megtermelt mennyiség tíz évvel ezelőtt még meghaladta a 10 ezer tonnát, az utóbbi években ez jellemzően 5-10 ezer tonna közé állt be. A hazai fogyasztás 20-25 ezer tonna, így évente 10-12 ezer tonna importra szorulunk, tehát van mit kiváltani hazai terméssel.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) szerint ugyanakkor ez a terület a jövőben emelkedhet. Mindezt a támogatási lehetőségek, a csemegeszőlő esetében is elérhető kertészeti ültetvénytelepítési pályázatok is ösztönözhetik.
Kevés olyan növényünk van, ami a kontinentális klímánkon is eredményesen termeszthető, de a csemegeszőlő mindenképpen ide sorolandó, melynek üzemi termesztése ma aktuálisabb, mint 100 évvel ezelőtt bármikor. A jellemzően igen késői virágzás a tavaszi fagyos időszakot döntően elkerüli, a nyári hőséget igen mélyre hatoló gyökérzete jól viseli és a termések sem szenvednek láthatóan a gyakran több hónapos aszályos időszakban. A kitolódott meleg őszi hónapokban a késői fajták is teljes mértékben beérnek.
Jelenleg 43 államilag minősített csemegeszőlő fajta található a Nemzeti Fajtajegyzékben. A fajták érési idejének köszönhetően folyamatos érési sort kapunk, így július végétől október végéig biztosított a gyümölcsként fogyasztott szőlő.
Nagy István agrárminiszter szintén méltatta Magyarország szőlészeti és borászati örökségét a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet alapításának 100. évfordulója alkalmából megtartott konferencián vasárnap Dijonban.
Ahogy arról az MTI beszámolt, a miniszter a rendezvényen kifejtette, Magyarország büszke arra, hogy 100 évvel ezelőtt ott lehetett Párizsban azon nyolc ország egyikeként, melyek a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezetet (OIV) megalapították.
Ezt a közös, immár globálissá fejlődött munkát kívánjuk a magyar tradíciókra, szaktudásra alapozva folytatni. A szőlő- és borágazat jelenlegi kihívásainak leküzdésében az OIV-re kiemelkedő szerep hárul. Ehhez a feladathoz az elfogadás előtt álló 2025-2029-es időszakra vonatkozó Stratégiai Terv jó alapot teremthet - tette hozzá.
Nagy István megjegyezte, a hagyományos bortermelő országokban, így Magyarországon is a szőlőtermesztés, bortermelés és borfogyasztás fontos része az ország kultúrájának és nemzeti örökségének.
A tárcavezető kitért arra is, hogy a szélsőséges időjárás negatív hatásait az elmúlt 3-4 év során mindannyian a saját bőrünkön tapasztalhattuk: extrém szárazság, magas hőmérséklet, hirtelen lezúduló nagymennyiségű csapadék, tavaszi fagyok.
Ezért a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás keretében fokozni kell a kutatás-fejlesztési tevékenységet és azok támogatását. A cél új fajták, alanyfajták termesztésbe vonása, a vegyszerhasználat csökkentése az időjárási szélsőségekhez való jobb alkalmazkodás érdekében - emelte ki a miniszter a tárca közleménye szerint.