Habár a kukoricának még csak az 50-60 százaléka van learatva Magyarországon, az már most látszik, hogy ennek a mennyiségnek a 40 százaléka toxinos és súlyos gondok vannak a minőségével - tudta meg az Agrárszektor újságírója Kiss Pétertől, a Magyar Gabonafeldolgozók Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségének elnökétől a Hungrana sajtóklubján.
A szakember hangsúlyozta: a legnagyobb probléma, hogy hiába lesz 5 millió tonna körüli kukoricánk idén, minőségi oldalon ez nagy valószínűséggel nem fogja fedezni a hazai igényeket és mindenképpen importra lesz szükségünk. Egy másik súlyos gond, hogy sok termelő összekeveri az aflatoxinos, fertőzött tételét a jó minőségűvel, amivel egy nagy „kupac” rossz minőségű terményt generál.
Habár az északi és a nyugati területeken még nem takarították be teljesen a kukoricát, ennek ellenére nyilvánvalóvá vált, hogy a 2022-es évhez képest rosszabb a helyzet a magyar földeken. Egyrészt nagyon magasak a toxinszintek, és a korábbiakhoz képest nagyobb területen jellemző ez.
"A feldolgozók és a takarmánykeverők az 5 ppb feletti terményt már nem, vagy csak korlátozottan tudják átvenni. Sajnos a tapasztalatok szerint az eddig learatott kukorica 40 százalékában ennél magasabb a toxinszint. 2022-ben 2,5 millió tonna kukorica termett hazánkban, aminek a 30 százaléka volt toxinos, most hiába lesz 5 millió tonna körüli a mennyiség, ha annak nagy része problémás" - nyilatkozta Kiss Péter.
"Két évvel ezelőtt a 2,5 millió tonna mellé behoztunk másfél millió tonna egészséges ukrán kukoricát Magyarországra. Az idén ez a lehetőség egyelőre nem áll fenn, aminek negatív következményei lesznek a takarmány és kukorica feldolgozó iparban."
Mi okozhatta a bajt?
Arra a kérdésre, hogy miért lett hirtelen ennyi kukorica toxinos, a szakember azt válaszolta, hogy ez a tartósan fennálló nagyon magas hőmérséklet következménye. Az a tapasztalat, hogy az aflatoxin termelődése és a hőmérséklet között összefügg, ha huzamosabb ideig 35 foknál melegebb van, a kukorica pedig kint van a földeken, akkor a benne lévő Aspergillus gomba elkezdi termelni a toxint. Ráadásul az idei helyzetből az látszik, hogy teljesen mindegy, hogy gyapottok-bagolylepke által megrágott termésről van-e szó vagy sem, bármelyik növény vagy parcella megfertőződhet. Továbbá fontos tudni, hogy az aflatoxin sajátossága, hogy nem egyenletesen oszlik el a terményen és a rakományban sem. Hiába vizsgáltat be tehát egy részt a terméséből a gazda, nem biztos, hogy elég ahhoz, hogy kimutassa a fertőzöttség valódi mértékét.
"Sok gazda összekeveri az egyik parcelláról betakarított jó terményt, a másikról learatott rosszal, vagy a tavalyi toxinmentesnek mondható készletét arra tartogatja, hogy az idei rossz készleteit „feljavítsa”, ám így csak azt éri el, hogy kap egy nagy „kupac” fertőzött tételt. Innentől kezdve a piacra jutását is megakadályozza, sokkal jobb tehát ha nem keverik a termelők a minőségeket. A piac ki fog alakulni ezekre a különböző minőségekre, és a termelő valószínűleg jobban fog járni azzal, ha ezt megvárja" - hívta fel a figyelmet a szakember.
No de akkor mit tehet a termelő?
A szakértő szerint fontos lenne, hogy a termelők is nézessék meg a terményük minőségét és ne csak annyit tegyenek, hogy egy kisebb adagot bevisznek a laborba a halomból, az aflatoxin ugyanis foltokban helyezkedik el, nem egységesen. Független minőségi ellenőr által hivatalosan vett mintát kell bevizsgáltatni, akkor fog a valóságot nagyrészt megközelítő eredményt kapni a termelő. Ezt követően pedig elkezdheti szétválogatni a jó és a rossz tételeket.
Elég lehet a hazai keresletre a fogyasztásra alkalmas kukorica?
"Ki lehet mondani, hogy habár mennyiségileg van elég magyar kukorica, minőségi oldalon ez már nem mondható el, így mindenképpen importra lesz szükségünk" - tudatta Kiss Péter.
A szakember azt is hangsúlyozta, hogy ahhoz, hogy ennek az 5 millió tonna kukoricának, amennyi idén lesz Magyarországon meg kell találni a piacát minőségtől függetlenül is, ennek azonban még fel kell épülnie. Hiszen hiába kötötték meg sokan február, márciusban a szerződéseket a normális, jó minőségű kukoricára, mostanra kiderült, hogy ezek a várakozások a valóság közelében sincsenek. Ráadásul a rengeteg toxinos tétel az exportban is meg fog látszani.
"A magyar mezőgazdaságra épült rá a magyar feldolgozóipar. Egymásra van utalva a két szektor. Ha nincs erős magyar feldolgozóipar, akkor a magyar temelő csak az exportpiacnak van kitéve, ahol a világpiaci hatások érvényesülnek és nincs előtte egy tompító réteg, ami ezeket a hatásokat valamelyest csillapítaná. Azzal, hogy a belföldi feldolgozók egy folyamatos felvevő piacot jelentenek a magyar terményeknek, a negatív világpiaci hatások csillapított mértékben érintik a termelőket. Ezt a funkcióját a magyar feldolgozóipar csak akkor tudja gyakorolni, ha a versenyképességét fenn tudja tartani. Ez hosszútávon mindkét fél érdekét szolgálja" - közölte Kiss Péter.
