Az aszály miatt kisebb mennyiség, de potenciálisan kiemelkedő minőség jellemezheti az idei, tipikusnak semmiképpen sem mondható évjáratot – árulták el az Agrárszektornak nyilatkozó borászok. A csapadékhiány és a forró nyár miatt kisebbre fejlődött szőlőkben élénk színek és sok cukor rejtőzik, amelyek több fajta esetében is szép illatokkal párosulnak. A vörösborok esetében ugyanakkor néhol már túl sok is a jóból: a túlzott csersavasság miatt fennáll a veszélye annak, hogy a jókat ígérő tételek is durva, karcos, nehezen fogyasztható jegyeket mutatnak majd. Sok múlik most a borász szakértelmén és az óvatosságon, ha azonban a kíméletesség eredményre vezet, csillagos évjárat lehet 2024.

Kifejezetten aszályos, forró és napsütéses éven van túl a hazai borászat is, és ez országszerte mindenhol éreztette a hatását – igaz, nem egyenlő mértékben. A déli országrészben, így például a nagymúltú Szekszárdi borvidéken idén valóban ritkaságszámba ment a csapadék, érdemi eső gyakorlatilag nyár elejétől fogva nem esett az ottani dűlőkre.

"Idén mi több tápanyagot adtunk a növényeknek, a tápanyag pedig a vízfelvételt is nagymértékben segíti, ez tehát nagyon jó lépésnek bizonyult. Emiatt nem tapasztalunk nagyobb mennyiségi kiesést, általánosságban ilyesmi inkább a fiatal tőkéknél volt látható, az öregebb tőkék jobban viselték a helyzetet" - hangsúlyozta Takler András, aki emiatt 10-20 százalékos terméskiesésre számít összességében. Némi problémát jelentett az, hogy a bogyók töppedtek, kisebbek, a vörösboroknál ez végeredményben 14-15-ös alkoholfokú tételeket is eredményezhet.
 
Az alkoholosabb, maszkulin jellegű vörösborokat a borértő közönség nagyra értékeli, de a fogyasztókat nehezebb ezzel megszólítani. A piacon inkább a könnyedebb, gyümölcsösebb tételek eladhatók. Ennek ellenére Takler András optimistán tekint az év hátralévő részére. 
"Benne van a pakliban, hogy szép évjárat lesz az idei." A borász szerint az idei rozék is gyönyörű illattal, jó savakkal, jó ph-val rendelkeznek, az elegáns vörösek, így a kadarka és a kékfrankos is szép. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte:

"Az idei aszályos, száraz év ismét megmutatta, hogy a kadarka, a kékfrankos az ami fenntartható és időben leszedve gyönyörű érettséget, de a mai kornak megfelelő, elegáns, gyönyörű illatokat mutat. Ebben a folyamatban a cabernet és a merlot lesznek a vesztesek, mert ezekből nem biztos, hogy lehet egy modern bort készíteni."

Hozzátette: a tájfajták így most is megmutatták az erősségeiket, meleg években is megállják a helyüket, nincs bennük annyi tannin és cserzőanyag, ezért várhatóan nagyobb teret kapnak a jövőben Szekszárdon is.

Lőrincz György a St. Andrea Szőlőbirtok borásza szerint világosan látszik idén, hogy a bogyóknak nagyon kevés a folyadék- illetve hústartalma, miközben dominál a héj, a mag és nőtt a cukortartalom is.

"Mi is azt reméljük, hogy kiváló évjárat lesz az idei, de a mostani folyamatokban benne van a kényszerérettség illata is. A vörösboroknál fogjuk ezt igazán látni, ahol a fenolos érettség jobban jellemző, de már a fehéreknél is fenolosabb a must" - nyilatkozta. 

Az idén minden eddiginél korábban megkezdődött szüret miatt a szedés nagyjával már végeztek is a termelők, a vöröszőlőket várhatóan még ezen a héten leszedik. A túl karcos, durva ízeket pedig borászati technológiával, kíméletes kezeléssel lehet kiküszöbölni. Összességében tehát a borász szerint is van lehetőség kiemelkedő évjáratra, de csak akkor, ha a pincészetekben kellően óvatosan bánnak a musttal, és az elővigyázatosság lépései meghozzák a kívánt eredményt is.

A Villányi borvidéken, Diósviszlón dolgozó Bodor Bence, akinek a 2023-as Winelovers Wine Awardson, a világ egyik legrangosabb borversenyén 2016-os Cabernet Sauvignon tételét Magyarország legjobb vörösborának választották. azt nyilatkozta, hogy a termésmennyiség csökkenését tekintve náluk akár 30-40 százalékkal kevesebb is lehet az alapanyag, mint a szokásos mérték. Ez a sok napsütéssel párosulva ugyanakkor szerinte jó minőséget hozhat, ezzel kapcsolatban tehát kifejezetten optimista.

Más kérdés, hogy ez üzletileg mennyire térül meg akkor, amikor a fogyasztók nehezen fizetik meg a minőséget, sőt, már a hétköznapi borok sem fogynak kellő ütemben. A borász is rámutatott arra, hogy jól jellemzi a pincészetek helyzetét, hogy bár sok költség emelkedik és a fogyasztók is nehezebben fizetnek a minőségi tételekért, a kisebb mennyiség leszüretelésének költsége sem csökkent.