A fertőzött és a magas kockázatú területen minden kilőtt vaddisznóból mintát kell küldeni a vírus kimutatására, illetve kizárására.
Az afrikai sertéspestis (ASP) vírusa 2018 áprilisa óta van jelen a magyarországi vaddisznóállományban. Mostanra a terjedése jelentősen lelassult, de a mai napig szigorú járványvédelmi intézkedéseket kell betartaniuk a sertéstartóknak – értesült az Agrárszektor a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih).
A kezdeti, nagyon gyors terjedés következtében 2020 februárjáig kilenc megyében mutatták ki a vírust, majd 2021-ben Fejér megyében is megjelent. Azóta a vírus terjedése gyakorlatilag megállt, de a Nébih tájékoztatása szerint a már fertőzött területen belül fordulnak elő újabb pozitív esetek. Ezek száma is évről-évre csökken: míg 2022-ben 698, 2023-ban már csak 444 esetet állapított meg a hatóság. A hatóság december 4-ei adatok szerint jelenleg Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vannak a sertéspestis miatt szigorúan korlátozott területek.
A Nébih közölte a lappal, hogy az afrikai sertéspestis továbbterjedésének megakadályozása érdekében a hatóság elrendelte a vaddisznó állománysűrűség drasztikus csökkentését. Ez azt jelenti, hogy minden évben valamennyi vadászatra jogosult határozatban kapja meg a területén minimálisan kilövendő vaddisznók darabszámát. Hangsúlyozták, hogy a fertőzött és a magas kockázatú területen minden kilőtt vaddisznóból mintát kell küldeni a vírus kimutatására, illetve kizárására. A mintákat a területileg illetékes járási állategészségügyi hivatal által biztosított átvételi helyekre kell beszállítani, ahonnan azokat a Nébih szállítja a laboratóriumba. A vizsgálat negatív eredményei 72 órán belül elérhetőek a Nébih honlapján.
Közepes kockázatú területen a vaddisznó teste korlátozás nélkül felhasználható, feldolgozható. Magas kockázatú területen elejtett vaddisznó teste kizárólag Magyarországon belül használható fel. Ugyanakkor a fertőzött területen teljes vadászati tilalom érvényes a vaddisznóra, az állománygyérítés érdekében kizárólag diagnosztikai kilövést lehet engedélyezni. Minden diagnosztikai célból kilőtt egyed testét ártalmatlanítani kell.
Az Agrárszektor úgy értesült több visszajelzésből, miszerint a nem fertőzött, de jó minőségű húsok kidobásra kerülnek, és nincsenek hasznosítva, étkeztetésbe vonva. Ez a hatóság válasza alapján azért fordulhat elő, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel ösztönözzék és támogassák azt, hogy lehetőleg minden kilőtt, fogyasztásra alkalmas test felhasználható legyen. A fokozott gyérítésnek viszont lehet olyan következménye, hogy a vaddisznóhús iránti tényleges keresletnél több vaddisznót lőnek ki, és ezeket ártalmatlanítani kell. A hivatal hangsúlyozta, hogy a járvány terjedésének lassítása legeredményesebben a vaddisznó állomány fokozott gyérítésével, az állomány drasztikus csökkentésével érhető el.
