A várakozásoknál kissé kedvezőbben alakulva 7,9%-ra, közel kétéves mélypontra mérséklődött az infláció novemberben az előző hónapban mért 9,9%-os éves áremelkedési ütemről, míg az előző hónaphoz képesti átárazás 0,0%-os volt.
Szintén az enyhülő inflációs nyomást jelzi, hogy a maginfláció 9,1%-ra mérséklődött az előző havi 10,9%-ról – írja Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője gazdasági elemzésében.
Ezt azzal indokolta, hogy a folyamatot továbbra is érdemben segítik a bázishatások, kikerült a háztartási piaci energiaárak egy évvel ezelőtti meredek emelkedése és negatívba váltott az üteme, valamint az élelmiszerárakban az egy évvel korábban még jelenlévő kiugró áremelkedés is lassult és immár az inflációs átlag alatti. Az érdemben mérséklődő inflációhoz hozzájárult, hogy részben a forinterősödésnek, részben a lassuló keresletnek köszönhetően a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése is kismértékű csökkenést mutat már, amit a szolgáltatások továbbra is erőteljes drágulása és az éves alapon 25%-os emelkedést mutató üzemanyagárak ellensúlyoztak negatív irányba.
Kilátások
Az év utolsó hónapjaiban az erőteljes bázishatások, a lassuló fogyasztás és kereslet, az élelmiszereknél megjelenő egyre szélesebb körű árkorrekciók, akciók illetve a versenyt erősítő lépéseknek, továbbá a forinterősödésből – éves alapon -8%-on áll az árfolyam – következő tartós cikkeknél látható kifulladó áremelkedése miatt az infláció további mérséklődésére számítunk. A bázishatásokban szerepet játszik, hogy a nemzetközi nyersanyag- és energiaárak többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban.
„Az üzemanyagárak emelkedése, valamint a szolgáltatok jelentős részénél továbbra is megfigyelhető áremelkedés mérséklik az infláció csökkenésének folyamatát, azonban összességében az év utolsó hónapjára így is 6% körüli árindexszel számolunk. Idén az éves átlagos inflációs ráta 17,7% lehet, a jövő évben pedig az üzemanyagok év eleji jövedéki adóemelése ellenére is 4% körüli lehet az éves ráta, azonban a piaci szereplők év eleji átárazási döntéseinek mértéke hordozhat kockázatot” – olvasható a jelentésben.
Részletek
Az inflációs kosáron belül 29%-os súlyt kitevő élelmiszerárak 7,1%-kal nőttek éves összevetésben, ami részben bázishatások, részben pedig az egyre szélesebb körű árcsökkentések eredménye, a következő hónapokban egyre több élelmiszer ára csökkenhetnek a beszerzési árak visszaesése következtében. Az infláción belül 8%-os súllyal szereplő szeszesitalok és dohányáruk ára átlagosan 10,6%-kal emelkedett a legutolsó hónapban az egy évvel ezelőtti szinthez képest, a 4%-os súllyal szereplő ruházkodási cikkek árai 7,4%-kal nőttek – amelynek az emelkedésében a szezonalitás is szerepet játszik –, míg a 8%-os súlyt képviselő tartós fogyasztási cikkek árai 0,4%-kal csökkentek. Az 5%-os súllyal szereplő háztartási energiaár 18,1%-kal csökkent, a 20%-os súlyt képviselő egyéb cikkek (gyógyszer, testápolás, kulturális cikkek, lakásfelszerelés) és üzemanyagok összevont kategória 14%-kal lett drágább, míg 26%-os súllyal a második legnagyobb kategóriát jelentő szolgáltatások áremelkedése 12,6%-os volt a hónapban.