A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint míg az elmúlt néhány évben folyamatosan erősödött a magyar élelmiszerek szerepe a kereskedelemben, a piaci jelzések szerint ebben az évben ismét csökken a hazai termékek aránya a polcokon.
Bár az infláció az év végéhez közeledve konszolidálódni látszik, az eddig igencsak jelentősnek mondható áremelkedés miatt a fogyasztók a korábbinál is árérzékenyebbek lettek, keresik az olcsóbb termékeket, sokszor a minőség rovására is inkább az olcsóbb élelmiszereket helyezik a kosaraikba. Mindez a magyar termékek kiskereskedelmi eladásaiban is érezhető visszaeséssel jár. A felpörgő élelmiszer-infláció hatására – a fogyasztáscsökkenésen túl – felgyorsult a diszkontláncok térnyerése, egyre erősödik a saját márkás termékek szerepe a márkázott árukkal szemben, újra megjelentek a különböző helyettesítő termékek, utánzatok – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleményében.
A NAK adatai szerint hazánk európai uniós csatlakozása utáni években folyamatosan csökkent a magyar termékek aránya a polcokon, 2018-tól kezdődően megfordult a trend, és három olyan év is volt, amikor érdemben emelkedett a hazai élelmiszerek aránya a kiskereskedelmi forgalomban.
„Ez a kedvező trend ugyanakkor az idén megtört, és újra nyílik az olló a kiskereskedelmi forgalom és a hazai élelmiszeripari szereplők belföldi értékesítései között” – írja a szervezet.
A NAK hangsúlyozta, hogy az importnyomás az elmúlt hónapokban felerősödött. A hazai termékek aránya az idén csökkenő tendenciát mutat a polcokon és a vásárlói kosarakban is, ami azt jelenti, hogy az év egészét tekintve a hazai élelmiszeripari szereplők érdemi piacvesztést kénytelenek elszenvedni.
Ami az árakat illeti: az elmúlt évben csak a mezőgazdasági termékek, vagyis az alapanyagok esetében 50 százalékos költségnövekedést szenvedett el az ágazat, miközben az átadási áraik „csupán” 34 százalékkal nőttek.
A szektor szereplőinek a fogyasztás visszaesése és az import térnyerése mellett további jelentős kihívásokkal kell szembe néznie. Ilyen a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) is. Miközben az új rendszer a NAK számításai alapján 120-125 milliárd forintos éves költségnövekedést okoz az ágazatnak, az EPR díjtételét a piaci szereplők nagyon nehezen tudják beépíteni az átadói árakba. A rendszer működésének feltételrendszeréről, s annak részleteiről a NAK több alkalommal kezdeményezett egyeztetést a kormányzati szervekkel és a működtetésért felelős MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel.
Az ágazat rövidtávon sok nehézséggel néz szembe, az élelmiszeripari termelés jövedelmezősége pedig épp abban az időszakban csökken, amikor megjelennek a KAP Stratégiai Terv új támogatásai. A fejlesztési lehetőségekkel ezért vélhetően csak azok a vállalkozások tudnak majd élni, amelyek a jelenlegi nehezebb helyzetben is eredményesek tudnak maradni, ami felgyorsíthatja az ágazatban a konszolidációs folyamatot.