Járványkamra-konszolidáció,avagy visszaeső kereslet.

A 8-14. hét között alig 1%-os árszínvonal-növekedés következett be;  a 13. héten csupán 4%-kal bővült a hiper-, szupermarketek és drogériák forgalma


4 százalékos értékbeli növekedés mellett a heti kiskereskedelmi adatok azt mutatják, hogy csillapodóban van a járványkamra feltöltésével megugró kezdeti kereslet a hiper-, szupermarketekben és drogériákban, így a március 23-29 közötti, 13. héten összesen 39 milliárd forintnál tetőzött, derült ki a Nielsen kiskereskedelmi láncok heti szkennelt adatainak összesítése alapján. Ezzel az értékesítés valamivel a 2019-es éves növekedés alatt állt, jelezvén, hogy megkezdődött a kiskereskedelem konszolidációja.

Leereszteni látszik a kiskereskedelmi járványlufi: 2020. március 23-29. között a hiper-, szupermarketek és drogériák a járványkamra feltöltése után a normálishoz közelítő kiskereskedelmi forgalmat tapasztaltak, és az előző évi azonos időszakhoz képest csupán 4 százalékos növekedést detektáltak az élelmiszerek és vegyi áruk forgalmában, 39 milliárd forint értékbeli eladást értek el. Ez három százalékponttal marad el a vizsgált piac előző év teljes növekedési mutatójától. Viszonyításul: a 2020. 12. heti eredményekhez képest pedig 30%-ot meghaladó csökkenés következett be egyik hétről a másikra.

A járványkamra slágerkategóriái közül a vegyi áruk iránti kereslet mutat továbbra is kimagasló teljesítményt a vizsgált 13. hét szkennelt adatai alapján, így a háztartási fertőtlenítő megháromszorozta forgalmát, de a vitaminokból is két és félszer több fogyott az átlagnál 2020. március 23-29. között az előző év azonos időszakához képest. A készletfelhalmozás eredményeként konszolidálódik viszont bizonyos tartós élelmiszerek, úgymint száraztészta, étolaj forgalma.

A trendből az rajzolódik ki, hogy a kezdeti pánikot és a készlethiány miatti félelmeket felváltotta a megfontolt bevásárlás. A forgalomingadozáshoz részlegesen hozzájárul az életkor szerinti sávos bevásárlási lehetőség március 27-ei bevezetése (a 65 év felettiek 9-12 óra közötti vásárlási lehetősége), illetve az is, hogy egyes kereskedők szűkített nyitvatartással működnek.

„A jelenlegi kiskereskedelmi folyamatokból kiviláglik, hogy a kezdeti pánikszerű járványkamra-feltöltés után, ami váratlanul nagy terheket rótt a kereskedőkre, visszarendeződni látszik a piac” – mondta Kurucz Péter, a Nielsen piackutató kereskedői kapcsolatok igazgatója. „A piaci szereplők több ezer új munkatársat vettek fel az árufolytonosság biztosítása érdekében, egészségvédelmi lépésként több ezer üzletben plexifalat szereltek fel a kasszáknál. Ezen pluszköltségek mellett az online szolgáltatások bővítését is napok alatt kényszerültek magas minőségben kivitelezni, ami további járulékos terhelést jelent.”

Több kereskedő emellett maszkkal és kesztyűvel látják el a munkatársakat, a 65 évesnél idősebb kollégákat egészségvédelmi okokból átmenetileg fizetett szabadságra küldték. Érezvén a fogyasztói oldalról érkező nyomást, a pékárukat egyes láncoknál előrecsomagolják, emellett jellemzően meg kell birkózniuk az online megrendelések megnövekedett számával is.

A Nielsen piackutató online kereskedők árait monitorozó árfigyelési szolgáltatása alapján vizsgált, ezer terméket tartalmazó kosarában a 8., a felvásárlási roham előtti és a 14., legutóbbi hét árainak összevetése alapján a piacon különleges, számottevő árváltozás nem történt.

A webshopot működtető nemzetközi és hazai láncoknál a vizsgált közel ezer termékből elérhető cikkelemek kosárértéke a 14. hétre átlagosan mindössze 1%-kal haladta meg a 8. heti értéket, gyakorlatilag változatlan maradt. A megszokott promóciós események előfordulása ugyanakkor nem csökkent, az előző év azonos időszakával egyező mértékben kínálták ebben a konstrukcióban egyes termékeiket a e-boltok februárban és márciusban. Mindez az egyes fókuszban lévő termékkategóriák (úgymint tartós élelmiszerek, tisztítószerek; stb.) vizsgált cikkelemeinek árára is helytálló: az árváltozás jellemzően az induló vagy éppen kifutó promócióknak köszönhetően következett be.