Emelkedő tengerszinttel és egyre szélsőségesebb időjárási jelenségekkel, köztük egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokkal, áradásokkal, szárazságokkal és viharokkal kell szembenézniük az éghajlatváltozás miatt az európai térségeknek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerdán kiadott jelentése szerint.
A jelentés az éghajlatváltozás Európára gyakorolt hatásainak legfrissebb trendjeit és előrejelzéseit vizsgálta és a hatások mérsékléséhez szükséges stratégiákat, intézkedéseket tekintette át.
A Klímaváltozás, hatások és kiszolgáltatottság Európában 2016-ban című jelentés emlékeztet arra, hogy egymás után dőlnek meg a globális és európai hőmérsékleti és tengerszintrekordok, az Északi-sarkvidéken egyre vékonyodik a tengeri jégtakaró.
Európában a csapadékos térségek még csapadékosabbá, a szárazak még szárazabbá válnak. Zsugorodnak a gleccserek és a hótakaró. Egyre gyakoribbak és intenzívebbek az éghajlatváltozással összefüggő szélsőséges időjárási viszonyok, a hőhullámok, a nagymennyiségű csapadék és a hőhullámok számos régióban. A pontosabb előrejelzések további bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy a klímaváltozással kapcsolatos szélsőséges időjárás egyre gyakoribb lesz számos európai régióban.
"Az éghajlatváltozás évtizedekig folytatódni fog. A jövőbeni klímaváltozás, illetve hatásainak mértéke attól függ, hogy milyen hatékonysággal tudjuk végrehajtani az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését célzó globális megállapodásainkat, és attól is, hogy vannak-e megfelelő alkalmazkodási stratégiák és szakpolitikák a jelenlegi és előre jelzett szélsőséges időjárás kockázatainak csökkentésére" - hangsúlyozta Hans Bruyninckx, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója.
Az ügynökség honlapján olvasható jelentés szerint a klímaváltozás valamennyi európai régiót veszélyezteti, de egyes térségekben még súlyosabbak lesznek a hatások.
Dél- és Délkelet-Európa különösen kiszolgáltatott térség, itt várható a legtöbb káros hatás. Ebben a régióban már most egyre gyakoribbak a hőhullámok, a csapadék és a folyók vízhozamának csökkenése, ami növeli az egyre súlyosabb szárazságok, az alacsonyabb terméshozam, az erdőtüzek és a biodiverzitás csökkenése kockázatát. Az egyre gyakoribb hőhullámok és az éghajlattal összefüggő fertőző betegségek gyakoriságának változásai várhatóan növelik az emberi egészséget és jólétet veszélyeztető kockázatokat.
Európa nyugati partvidéke és árterületei szintén kiszolgáltatott térségek az emelkedő tengerszint miatt kialakuló áradások és a viharok okozta árhullámok miatt. Az éghajlatváltozás jelentős változásokat okoz a tengeri ökoszisztémákban az óceánok savasodása, felmelegedése és az oxigénszegény holtzónák terjeszkedése miatt - olvasható a jelentésben, amelyet az ügynökség az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjával, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal, az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Irodájával és három más központtal együttműködve készített.
A levegő és a tenger hőmérsékletének rohamos emelkedése, a szárazföldi és tengeri jégtakaró olvadása hatással lesz az Északi-sarkvidéki ökoszisztémákra és emberi tevékenységekre.
Egyes térségekben kedvező hatások is érvényesülhetnek, Észak-Európa egyes részein például javulhatnak a mezőgazdasági feltételek, ennek ellenére a klímaváltozás a legtöbb régiót és ágazatot hátrányosan fogja érinteni.
A jelentés szerint a klímaváltozás hatásai veszélyt jelentenek a szárazföldi és tengeri biodiverzitásra. Számos állat- és növényfaj életciklusa megváltozott, egyes fajok északra, illetve magasabban fekvő élőhelyekre költöznek, ugyanakkor számtalan inváziós faj megvetette a lábát vagy elkezdett terjeszkedni a kontinensen. Egyes tengeri fajok, köztük a fontos halállományok szintén északra vándorolnak. E változások hatással vannak az ökoszisztéma-szolgáltatásokra és több gazdasági ágazatra, köztük a mezőgazdaságra, az erdészetre és a halászatra is.
A klímaváltozásnak magas ára van, 1980 óta több mint 400 milliárd euró gazdasági veszteséget okozott az EEA országaiban. Az éghajlatváltozás által okozott károk várható költségei a Földközi-tenger térségben lesznek a legmagasabbak a jelentés szerint.
(MTI)