Számos márka, szövetség és vállalat reagált a NÉBIH állításaira, melyben egyes termékek rosszabb minőségéről adnak számot. Összefoglaltuk a reakciókat.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a közelmúltban 24-féle azonos, vagy nagyon hasonló termékmintát hasonlított össze érzékszervi tulajdonságaik, összetételük és a jelölésük alapján. A Nébih azt hangsúlyozza, hogy silányabb élelmiszereket forgalmaznak Magyarországon a multik, mint Ausztriában. Néhány napja a szlovák élelmiszer-biztonsági hatóság vizsgálata folytatott le hasonló vizsgálatot, ahol szintén Ausztria volt a pozitív példa.

Az Éfosz közleményében kiemeli: a márkatermékek túlnyomó többségével kapcsolatban a NÉBIH is elismeri, hogy az összetételben különbséget nem talált.

A Magyar Márkaszövetség közleményében a Nébih érzékszervi, szubjektív vizsgálatát emeli ki: az egyes termékek közötti érzékszervi különbségek oka a vizsgált minták eltérő lejárati idejében vagy eltérő tárolási körülményeiben is kereshető. „A felelős gyártók mindig a jogszabályi előírásoknak megfelelően, az összetevők pontos feltüntetésével tájékoztatják termékeik tartalmáról a fogyasztókat” – írják.

Íz preferenciák

A szövetségek hangsúlyozzák: a márkatermékek túlnyomó többségét általában egyazon üzemben, azonos alapanyagokból, azonos receptúrával készítik. A szubjektív, érzékszervi különbségek oka leginkább a vizsgált minták eltérő lejárati idejében vagy a termékek eltérő tárolási körülményeiben keresendő. Az eltérő beltartalom pedig sok esetben a más fogyasztói ízlésnek köszönhető.

„Az élelmiszeripari nagyvállalatok egész Európát jellemzően egy vagy néhány üzemből látják el. Ezek közül Magyarországon is több cég, több üzeme működik, magyar munkaerővel, magyar beszállítóktól vásárolt magyar alapanyagból állít elő itthon és más országokban forgalmazásra kerülő termékeket” – hangsúlyozza az Éfosz.

Ugyanakkor az is előfordul, hogy a gyártók igazolható íz preferenciát tapasztalnak egyes régiók fogyasztóinak körében, ebben az esetben külön receptúrákkal igyekezhetnek ezeket az igényeket kielégíteni. Emellett kismértékű íz különbséget okozhat az egyes országokban rendelkezésre álló, ugyanolyan jó minőségű, de eltérő érzékszervi tulajdonságokkal rendelkező alapanyagok felhasználása” – írja az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége.

Manner: nem teszünk különbséget

A Nébih elmondása szerint a Manner ostya esetében az osztrák mintákban az ostya állaga kedvezőbb volt. „ A Manner termékei minden ország számára ugyanazon receptúrával készülnek, azonos alapanyagokból, ugyanazon a gyártósoron” – reagált az ostyát gyártó Ed.Haas Hungaria Kft.

„A Manner nem gyártja ugyanazon termékét különbözõ összetétellel és minõséggel különbözõ piacokra, melyrõl független tanúsító szervezetek auditorai, valamint az illetékes hatóságok is bármikor megbizonyosodhatnak” – írják. A Manner a legkedveltebb termékét, a Manner nápolyit is ugyanabban az üzemben, ugyanazon gyártósoron állítja elõ valamennyi célország számára. A termékek csomagolóanyagán többnyelvû deklaráció található (például: A/D/SK/CZ/HU), amibõl logikusan következik, hogy nem a gyártás idején dõl el, hogy az adott termék végezetül melyik országba kerül” – reagáltak a NÉBIH állításaira.

„Nem teszünk különbséget a fogyasztóink és a piacaink között. Minden ezzel ellentétes állítást, sugalmazást határozottan visszautasítunk” – írják.

A vállalat elmondása szerint az érzékszervi vizsgálatok során, ha a tesztelõk két azonos termékük között eltérést tapasztalnak, a legtöbb esetben abból adódik, hogy a szállítás és a raktározás nem azonos körülmények között történt.

„Az ALDI elkötelezett az erős, független saját márkák felé, amelyek termékválasztékának döntő részét teszik ki. Függetlenül attól, hogy egy saját márkás termék a Hofer-csoport központi beszerzése vagy magyar beszerzés útján érkezik az ALDI magyarországi áruházaiba: a megbízható, magas minőség garantált” – reagált a diszkontlánc.

A saját márkás termékek nagy részét neves gyártók gyártják, a minőségi specifikációt és a minőségi követelményeket viszont minden esetben az ALDI határozza meg. A minőségbiztosítási rendszert, amely minden terméket többszörösen is vizsgálatnak vet alá – a fejlesztéstől a feldolgozáson át egészen az értékesítésig. „Ennek során mind az élelmiszerekre, mind pedig a non-food termékekre saját minőségi normák kerültek meghatározásra, amelyek esetenként jóval szigorúbbak a törvényi követelményeknél” – írja a vállalat.