A rendkívüli meleg és az aszály miatt ismét felerősödtek az élelmiszerárak emelkedésével kapcsolatos félelmek.
Egyelőre azonban nem ez a legvalószínűbb forgatókönyv: a globális élelmiszerpiacon számos terméknél továbbra is túlkínálat van, ami lefelé húzza az árakat. A nemzetközi folyamatok a magyarországi élelmiszerárak alakulására is hatással vannak. A következő hónapokban ezért legfeljebb mérsékelt drágulásra, illetve egyes termékkörökben csökkenő élelmiszerárakra lehet számítani.
Az elmúlt évek rendkívüli élelmiszer-inflációja után új szakaszba lépett a hazai élelmiszerpiac. Nem csupán arról van szó, hogy lassult az áremelkedés üteme: egyre több termék ára ténylegesen is alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
A KSH legfrissebb, júliusi adatai szerint az élelmiszerek fogyasztói ára 1,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, míg a vendéglátási szolgáltatások nélkül számított élelmiszerárak 4,4 százalékkal mérséklődtek. Éves összevetésben több fontos élelmiszer ára is lefelé tart: a vaj és vajkrém 14,1, a sertéshús 13,1, a sajt 9,5, a friss zöldség 9,2, a tej pedig 7 százalékkal került kevesebbe júliusban, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor nem minden termék követi a trendet: az étolaj ára például 3,8 százalékkal emelkedett.
Az első félévben a mezőgazdasági árak 10,6, az élelmiszeripar belföldi árai 0,3 százalékkal mérséklődtek az egy évvel korábbi szintekhez képest. Az élelmiszerek fogyasztói árindexe ekkor 0,6 százalékos pluszban volt.
„A jelenlegi folyamatokat elsősorban az magyarázza, hogy a globális élelmiszerpiacon sok termékből, így például a kalászos gabonafélék, szója, sertéshús vagy a tej esetében túlkínálat alakult ki. Ez nyomás alatt tartja a nemzetközi árakat, és ezen keresztül a magyar piacra is hat” – mondja Fórián Zoltán, az Erste vezető agrárszakértője. A globális élelmiszerárak indexe egy százalék alatti növekedést mutat (lényegében stagnál), ami júliusban a gabonafélék, a cukor és a növényi olajok drágulásának, valamint a hús- és tejtermékek árcsökkenésének eredője.
Itthon a második félévben is csak néhány termék esetében várható érdemi áremelkedés. Ilyen a kukorica, amelynél történelmi mélypontra süllyed a termés, ráadásul a minőséggel is bajok lehetek. A kukorica éves átlagára valamivel meghaladhatja a tavalyit, de a kalászosok éves átlagára – korlátozott emelkedésre számítva – sem lesz magasabb a tavalyinál. Tekintve a volumen problémákat, sok növénytermesztőnél ez veszteséget jelent.
A sertésárak ugyan emelkedtek az elmúlt hetekben, ám olyan mértékű drágulásra kevés az esély, amely kihúzná a szektort a veszteséges zónából – erre legkorábban a jövő év elején lehet számítani. A tejárak még mindig a mélyponton vannak, de a világon már csak Európában nem emelkednek. Ez szeptemberben indulhat el, ám nem olyan mértékben, hogy összességében a kibocsátást ne lefelé húznák idén az agrárárak.
Magyarország agráriuma szorosan integrálódik a nemzetközi piacokba. Ezért egy gyengébb hazai termés nem jelent automatikusan magasabb bolti árakat. A magyar élelmiszerpiacon az import aránya mintegy 30 százalék, számos termék esetében így a nemzetközi árak sokkal erősebben befolyásolják a hazai árszintet, mint önmagában a magyarországi termés. A gabonaféléknél például a párizsi és chicagói árutőzsdék, a sertéshúsnál pedig a német árak is fontos támpontot jelentenek.
Ez egyben azt is megmagyarázza, hogy az idei aszály miért nem okoz feltétlenül azonnal élelmiszerár-robbanást. Ha ugyanis a nemzetközi piacon megfelelő mennyiségű áru áll rendelkezésre, a hazai terméskiesés egy részét importtal lehet pótolni. Fórián Zoltán szerint a globális kínálati helyzet és a nemzetközi árak rövidtávon erősebb hatást gyakorolnak a magyar élelmiszerárakra, mint a hazai termés alakulása.
Mindez nem jelenti azt, hogy az időjárásnak ne lenne hatása az élelmiszerárakra, a kockázat azonban időben eltolódhat. A rendkívüli meleg és a csapadékhiány elsősorban a hazai mezőgazdaság alkalmazkodóképességének problémáira világít rá. Közép- és hosszabb távon ugyanis az ismétlődő aszályok már tartósan is visszafoghatják a terméshozamokat, és növelhetik a termelési költségeket.
Magyarország ebből a szempontból különösen kitett: a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik a vízgazdálkodás, az alkalmazkodóbb növénytermesztés és a termelési technológiák fejlesztése. A hazai élelmiszerárak stabilitását hosszabb távon nemcsak az határozza meg, hogy mennyi termés terem egy adott évben, hanem az is, hogy a magyar agrárium mennyire tud alkalmazkodni a megváltozott éghajlati viszonyokhoz.
„Az aszály tehát önmagában nem jelent automatikusan drágulást, hiszen Magyarország szorosan kapcsolódik a nemzetközi élelmiszerpiacokhoz. Rövidtávon a globális túlkínálat és az alacsonyabb nemzetközi árak meghatározóbbak lehetnek, mint a hazai terméskiesés hatása, ezért jelenleg inkább mérsékelt élelmiszerár-dinamikára számítunk. Hosszabb távon ugyanakkor a klímaváltozás és a termelési költségek emelkedése már komolyabb kihívást jelenthet a magyar agrárium számára” – tette hozzá a szakértő.