Hírek

Éder Tamás tavaly még szolid optimizmussal tekintett a húsipar jövőjére, ezt azonban utólag elhamarkodottnak nevezte. A kilátásokat az ársapka hatásai, a többszörös állategészségügyi kockázat, valamint a gazdasági környezet bizonytalansága rontja, miközben a geopolitikai félelmek erősödése is beárnyékolja az ágazat helyzetét.

A Hússzövetség 20. évi sajtótájékoztatóján jártunk, melyen Éder Tamás, a szövetség elnöke mellett felszólalt Vágyi Erik közgazdász, a NIQ Hungary ügyvezető igazgatója és Vincze-Bíró Andrea dietetikus.

A magyar húsipari ágazat stagnál

Éder Tamás szerint: „Az első 20 évben nem tudtam optimista lenni, most sem tudok.” Bár tavaly még szolid optimizmus volt az irányadó, már akkor látszottak problémák:

• a fogyasztás elmaradt a várakozásoktól,
• az árazási stratégiák nyilvánossága rontotta a piaci kapcsolatokat,
• erősödött az importnyomás,
• nőtt a kereskedelmi célú import.

A szektor résztvevői az árszabályozás (árstop) kivezetésében bíznak, hiszen tavaly a húsipari ágazat teljesítménye stagnált. A húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat termelésének volumenindexe 0,8%-os, mely nem kompenzálta az elmúlt évek visszaesését. A húskészítmény-ágazat belföldi értékesítése 2,3%-kal csökkent, a húskészítmény gyártása 0,2%-os csekély növekedést mutat a 2025-ös adatok szerint.

A húságazatok gyakorlatilag az élelmiszeripar egészének teljesítményéhez hasonló eredményt mutattak – foglalta össze Éder Tamás.

Az export teljesítménye is vegyes képet mutatott

A húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat export teljesítménye 7,2%-kal csökkent. A készítménygyártás exportvolumene 6,9%-kal növekedett. Az export részesedése mindkét alágazatban 37% körül volt.

A nemzetközi piaci hatások is nehezítették az ipar teljesítményét:

• kínai exportvámok, melyek decemberben mérséklődtek,
• spanyolországi ASP (afrikai sertéspestis),
• EU-s sertésfogyasztás stagnálása,
• időszakos túlkínálat.

Az iraki konfliktus hatásairól úgy nyilatkozott Éder Tamás, hogy véleménye szerint nem lesz hatása a fogyasztói árakra rövid távon. Ugyanakkor negyedéves időtávban – más gazdasági szereplőkhöz hasonlóan – a hazai húsipar is megérezheti a konfliktus hatásait. „Reménykedünk, hogy ez a történet idő előtt lezárul, így hatása nem lesz hosszú távon az energiaárakra. Ha lesz, akkor számolni kell azzal, hogy meg fog jelenni az átadási árban.”

Előremutatónak értékeli, hogy hazai húsipar a harmadik világbeli országok irányába indított exporttevékenységet. Azonban az ASP veszélyezteti a reményteli kilátásokat, és félő, hogy a sertésexport terén az Európai Unióra szűkülhet a piac.

Állategészségügyi kockázat

A ragadós száj- és körömfájás vírus okozta súlyos piaci zavarok az exportpiacok részleges bezáródását eredményezték 2025 első félévben. Ennek következtében a sertéshús export 13,5%-kal volt alacsonyabb, mint az azt megelőző évben. Az éves adatok már csak 7% körüli csökkenés jeleznek, ezért látható, hogy a második félévben kisebb mértékben javult a helyzet.

Ugyanakkor az afrikai sertéspestis (ASP) továbbra is jelenlévő veszély.  Az idén márciusig 385 ASP előfordulásról tettek bejelentést, ebből több mint 110 esetet Baranyában fedeztek fel.

Éder Tamás szerint az állategészségügyi kockázat az ASP tekintetében jelentős. A Horvátország felől Baranyába érkező fertőzött vaddisznóállományt gyakorlatilag semmilyen földrajzi akadály nem képes megállítani az M7-esig, és a fertőzés akár elérheti a Balaton vonalát a következő 3-4 év során. Ezzel szembe állítja az Észak-magyarországi helyzetet, ahol az autópálya sikeresen elszigeteli a területet az ország többi részétől.

Meglátása szerint a spanyol mintát követve drasztikus gyérítés lehetne az egyetlen megoldás, amiben Magyarország most nem késlekedhet. Barcelona környékén, Katalóniában jelent meg az afrikai sertéspestis, ahol Európa egyik legnagyobb sertéshús-termelő és -exportőr régiója található. Az érintett területet elszigetelték, és nemcsak a vadászok, hanem rendvédelmi és fegyveres erők bevonásával, drónok segítségével kezdték meg az állomány szakszerű gyérítését. Ismeretei szerint az erre vonatkozóan hatósági intézkedések megszülettek, ugyanakkor nem hivatalos információi alapján nem minden vadásztársaság teszi meg a szükséges lépéseket.

Az ágazat jövőbeli kilátásai összeségében nem kedvezőek

A bankok jelenleg kockázatosnak ítélik a hitelkihelyezést, így még sikeres pályázatok esetén is elmaradhatnak fejlesztések. Több kisebb cég kivonult az ágazatból. Éder Tamás szerint a piac védelmi eszközöket aktívan kellene használni ahhoz, hogy a magyar húsipar élni tudjon. Ahogy fogalmaz, „soft patrióta” intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy az ágazat - mind a húsipar, mind pedig a sertés tenyésztés is - működni tudjon.

Gazdasági környezet és fogyasztói hangulat

Vágyi Erik „Húsba vágó kérdésekkel” tárta fel a fogyasztói trendeket és magatartást.

Stabilizálódni látszik a gazdasági helyzet, lassan javul a fogyasztói bizalom a szakember szerint. Az infláció csökkenő, a GDP és a reálkereset pedig növekvő értékeket mutat 2026 februárjában. A fogyasztói bizalmi index jelenleg 88 pont (a 2025 második negyedévét vizsgálva), miközben 100 felett lenne ideális. Ahogy fogalmaz: Magyarországon azonban ez az érték történelmi távlatokban sem nagyon haladta meg a 100 pontot, alapvetően pesszimista nemzet vagyunk. Az index három mutatóból áll össze: vásárlási kedv, gazdasági környezet, illetve a pénzügy várakozásokat. Hozzátette: „A mutatót leginkább a vásárlási hajlandóság húzza le.”

2026-ra 1%-os volumennövekedést és 5%-os árbevétel-növekedés prognosztizálható. 2026 január–februárban többet vásároltak a fogyasztók, mint az előző év azonos időszakában.

FMCG piac és vásárlási trendek

A TOP 5 élelmiszerkategóriában a feldolgozott hús és a nyershús az összes fogyasztás 18 %-át tette ki 2025-ben. Mennyiségben a piac egyik húzóereje a sonka, a bacon kategória 10%-os volumennövekedést ért el áremelkedés mellett, erősödött a szalámi, az árréstoppos párizsi és a kenőmájas volumene is.

A diszkont csatorna tovább erősödik az FMCG piacon, volumene 7% feletti. Az e-kereskedelem súlya továbbra is alacsony, 2023–2025 között stagnált. A piac negyede önkiszolgáló pontokból áll, ahol a kisebb kiszerelések dominálnak. A növekedés fő motorját az áremelkedés adja az adatok alapján. Jellemzővé váltak a kisebb kiszerelések (magasabb egységárral), miközben a promóciós vásárlások aránya eléri a 40%-ot.

A sertéshús dominanciája továbbra is kiemelkedő Magyarországon:

• teljes húsfogyasztást tekintve a sertéshús aránya ~80%
• a megvásárolt szalámi termékek 94%-a és kolbász termékek 92%-a sertéshúsból készült.

 

Generációs fogyasztói előrejelzések   

A Z, Y, X és boomer generációk körében végzett felmérés négy állítás mentén vizsgálta a húsfogyasztási szokásokat. Az adatok alapján elmondható a Z és az Y generáció döntően nem fogja csökkenteni, inkább növeli a húsfogyasztását, míg az idősebb (X és boomer) korosztály többségében nem fogja csökkenteni.

Növényi alternatívákra a boomer generáció szinte egyáltalán nem költene többet (91%). A pazarlással kapcsolatban a Z generáció a legkevésbé optimista, a boomer generáció pedig az adatok alapján a legtudatosabb.

	Z generáció	Y generáció	X generáció	Boomer generáció
Ugyanannyit vagy többet fog költeni friss húsra	81%	71%	60%	52%
Nem költenék többet növényi alternatívakra	73%	78%	79%	91%
Csak annyit vásárolok, amennyit biztosan el fogok fogyasztani	48%	51%	65%	75%
Csökkentem a húsfogyasztásomat	20%	23%	13%	27%

 

A fiatalabb generációk tehát már nyitottabbak a húsfogyasztásra, kisebb mértékben, de több állati fehérjét fogyasztanának, ami ellentmond a korábbi évek uralkodó „húsmentes” trendjeinek. Ugyanakkor a felmérésekből az is kiderül, hogy továbbra is nyitottak a növényi alternatívákra is.  

 

(foto: 123rf.com)