Az idén 50. alkalommal, a franciaországi Angers-ben megrendezett Prognosfruit konferencián a tavalyival megegyező almatermést valószínűsítettek a 2025-ös évre.
Míg Nyugat-Európában átlag feletti, a fagykárokat szenvedett Lengyelországban és Kelet-Európában alacsony termésszint várható.
Az augusztus 6-8. között Angers-ben megrendezett Prognosfruit 2025 konferencián a WAPA közzétette a 2025/2026-os alma- és körtetermésre vonatkozó éves előrejelzését. Az EU-27 összesített almatermése várhatóan közel azonos marad a tavalyi szinttel: 10,5 millió tonna (-0,1%) körül alakul, ami egyben azt jelenti, hogy 7,5%-kal elmarad a legutóbbi 3 és 5 éves időszak átlagától.
Forrás: FruitVeB
Európában a Golden Delicious, mint főfajta volumene kisebb csökkenést fog mutatni (-0,9%, 2,06 millió tonnára), míg a Gala mennyisége 1,43 millió tonna körül stabilizálódik. A Red Delicious és az Idared esetében jelentős, -19,2%, illetve -8,8%-os visszaesés várható.
A legjelentősebb uniós termelő országokra vonatkozó prognózisok: Lengyelországban a tavalyi 3,19 millió tonna után 3,4%-kal magasabb, 3,3 millió tonnás termés jósol a WAPA, ami 15,1%-kal marad el az utóbbi 3 év átlagától. Olaszországban az előző évi 2,33 millió tonnás, bőséges termés után idén 3,5%-kal kisebb, 2,25 millió tonnás mennyiséget valószínűsítenek. Franciaországban 3,6%-os növekedést prognosztizálható (1,43-ról 1,48 millió tonnára), míg Németországban a 2024-es, kifejezetten alacsony, 872 ezer tonnás volumen 14,7%-kal, kereken 1 millió tonnára bővül. Spanyolországban a tavalyi 546 ezerről 501 ezer tonnára csökken a termés (-8,3%). Romániában immár zsinórban ötödik éve csökken a betakarított mennyiség: a tavalyi, már eleve szerény 491 ezer után 442 ezer tonna várható(-10%). Portugáliában 3,3%-os csökkenéssel 313-rül 303 ezer tonnára esik vissza a várható mennyiség, míg Hollandiában a tavalyi 194 ezer tonnás volumen 16,5%-kal, 226 ezer tonnára bővül a prognózis szerint. Magyarországon a tavaszi fagykárok miatt történelmi mélypontot ér el az almatermés: a 160 ezer tonnás prognosztizált mennyiség nagyjából Ausztria (142 ezer tonna, +89,3%), Belgium (183 ezer tonna, +14%) és Görögország (178 ezer tonna, -27,4%) termésszintje közelében lesz. Csehországban a tavalyi, katasztrofális fagyok miatt 36 ezer tonna almát takarítottak be, idén viszont már körülbelül a normál szintnek megfelelő, 107 ezer tonnás termésre számítanak.
Az Európán kívüli jelentős termelőkre is kitért a prognózis: míg az Egyesült Államok és India az előző évinél kissé nagyobb termést valószínűsít, Kínában és az EU közvetlen szomszédságában lévő régiókban, így Törökországban, Szerbiában, Moldovában és Ukrajnában várhatóan csökkenni fog a betakarított mennyiség.
Philippe Binard, a WAPA főtitkára így kommentálta az adatokat: “A stabil prognózis ellenére az ágazat aggasztó bizonytalanságokkal néz szembe. A klíma változékonysága, a kártevők és kórokozók jelentette fenyegetések kezelésére szolgáló korlátozott eszköztár, a munkaerőhiány, a piaci árakkal csak részlegesen ellensúlyozott növekvő költségek, a geopolitikai instabilitás, a gyorsan változó kereskedelmi környezet és a valutaárfolyamok ingadozása mind olyan feltételek, amelyek beárnyékolják a hosszú távú tervezhetőséget. Egy erősebb Európai Unió, amely a közös szabályokon alapuló, robusztus egységes piaccal rendelkezik, elengedhetetlen, különösen mivel a politikai irányzatok az erősebb szubszidiaritás felé mozdulnak el – ez pedig veszélyezteti a versenyképességet és torzíthatja a versenyt az uniós termelők között. A kiszámíthatóság és a stabilitás kritikus fontosságú az EU gyümölcságazati versenyképességének és a befektetések vonzerejének fenntartásához. Aggodalmat kelt az is, hogy az EU a Közös Agrárpolitika (KAP) számára rendelkezésre álló forrásokat a 2028–2034-es költségvetési ciklusban csökkenteni szándékozik, valamint a központi felelősségek decentralizálása miatt a tagállamoknak nagyobb önállóságot biztosít, ami a közös agrárpolitika alapelveinek lebontását jelenti. Ezek a változások együttesen korlátozhatják az európai alma- és körtetermelők azon képességét, hogy a közös kihívásokat hatékonyan legyenek képesek kezelni."
Luc Vanoirbeek, a COPA-COGECA Gyümölcs- és Zöldségmunkacsoportjának elnöke hangsúlyozta: „Az egyszerűsítés és a versenyképesség számos módon elősegíthető – a bürokrácia csökkentésétől kezdve az olyan eszközök harmonizálásáig, mint a környezeti lábnyom felmérések, valamint a növényvédő szerek európai szintű engedélyezése felé való elmozdulás. Ezek a lépések elengedhetetlenek a termelők támogatásához. Mezőgazdaság nélkül nem lesz élelmiszer. A döntéshozóknak fel kell ismerniük, hogy a gyümölcsök és zöldségek, beleértve az almát és a körtét, központi szerepet játszanak az élelmezésbiztonság elérésére, az élelmiszer-önellátás szintjének növelésére, a fenntarthatósági és éghajlati kihívásokra való reagálásra, a vidéki megélhetés javítására.”
Daniel Sauvaitre, a francia zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet (ANPP) elnöke a következőképpen zárta a rendezvényt: „Örömünkre szolgál, hogy idén Angers adott otthont a Prognosfruit immár 50. rendezvényének. A konferencia az alma- és körteágazat jövője szempontjából sorsdöntő pillanatban zajlik: a globális bizonytalanságok idején az európai alma- és körtetermelőknek jobb láthatóságra és több Európára van szükségük. A nagyobb szubszidiaritási szint felé történő elmozdulás ellentétes és összeegyeztethetetlen az európai döntéshozók egyszerűsítésre és versenyképességre vonatkozó törekvéseivel. A csomagolásra, a növényvédő szerek engedélyezésére vagy az exportprotokollokra vonatkozó közös szabályok olyan alapelvek, amelyek megoldhatják a versenyképességgel és a bizalommal kapcsolatos jelenlegi aggályok nagy részét.”
(FruitVeB)