Az árrésstop nyilvánosságra hozta a korábban féltve őrzött beszállítói árakat, súlyos kihívások elé állítva a magyar élelmiszeripar szereplőit.
A magyar élelmiszeriparban jelentős feszültségeket okozott az árrésstop bevezetése, amely jogszabályilag maximalizálta a kiskereskedelmi árrést bizonyos alapvető termékek esetében. Ez az intézkedés alapvetően megváltoztatta az eddig szigorúan őrzött beszállítói árak helyzetét, mivel ezek az információk most könnyen kiszámolhatók a fogyasztói árakból – derül ki az Agrárszektor.hu cikkéből.
Mint írják, korábban a gyártók a beszállítói árakat bizalmasan kezelték, hogy elkerüljék az árverseny fokozódását, valamint a külföldi konkurensek stratégiai lépéseit. Az árrésstop viszont egycsapásra átláthatóvá tette ezeket az adatokat. Ez nemcsak belföldön gerjesztett feszültséget, hanem megkönnyítette a külföldi gyártók számára is, hogy kihasználják a helyzetet, így fokozva az olcsó import fenyegetését.
A maximált árrés és az áfa ismeretében könnyedén meghatározható, hogy egy terméket mennyiért ad a gyártó a kiskereskedőnek. Például, ha egy termék fogyasztói ára 139,7 forint, akkor visszavezetve ebből a maximált 10%-os árrést és az áfát, pontosan kiszámolható, hogy a gyártó milyen áron értékesítette azt. Ez az átláthatóság azonban komoly nyomás alá helyezte a magyar gyártókat.
Az árrésstop hatására a kiskereskedelmi szereplők egyre intenzívebben próbálnak árengedményeket elérni a gyártóktól, különösen az árrésstop alá nem tartozó termékek esetében. Eközben az olcsó külföldi import továbbra is komoly versenyelőnyt jelent, mivel az árrések könnyen aláígérhetővé váltak. Ez a magyar gyártók piaci pozícióját gyengíti, ami hosszú távon további problémákat okozhat az ágazatban.
Az árrésstop miatt előtérbe kerültek az olcsóbb alapélelmiszerek, amelyek gyártása kevésbé jövedelmező. A vásárlók egyre inkább elfordulnak a magasabb hozzáadott értékű, minőségi termékektől, például a prémium sonkáktól vagy húsféleségektől. Bár az olcsóbb termékek iránti kereslet növekszik, ez kevésbé kedvez a gyártók számára, hiszen ezek gyártása kisebb hasznot hoz.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a megnövekedett költségek – például az energiaárak és az alapanyagárak emelkedése – miatt áremelés lenne indokolt az élelmiszeriparban. Ennek ellenére a kereskedelmi láncok árcsökkentést kérnek, még az árrésstop alá nem tartozó termékek esetében is. A magyar gyártók attól tartanak, hogy az árrésstop hosszú távon gyilkos árversenyt eredményezhet, amely veszélyezteti az ágazat fenntarthatóságát.
Az érintettek szerint az árrésstop újragondolása elengedhetetlen, hogy elkerüljék a hazai élelmiszeripar további gyengülését, valamint hogy megőrizzék a magyar gyártók versenyképességét az olcsó importtal szemben.