2024-ben összesen 10 359 tonna lejáratközeli és csomagolási hibás élelmiszert mentett meg és 245 ezer nélkülözőnek nyújtott ezzel segítséget a Magyar Élelmiszerbank Egyesület.
A 17,1 milliárd forint összértékű adománnyal a bolygó is jól járt: a feleslegek elvesztegetésének a karbonlábnyoma 24 ezer tonna CO2 kibocsátással lett volna egyenértékű.
Az élelmiszerpazarlás korunk egyik legégetőbb társadalmi, gazdasági és környezeti problémája. Az ENSZ adatai szerint a világon megtermelt élelmiszerek egyharmada kárba vész, ami komoly élelmezési problémákhoz vezet, miközben a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok 10 százaléka is a megtermelt, de el nem fogyasztott élelmiszerekkel hozható összefüggésbe.
Magyarországon lakosonként 93 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik évente. A veszteségek nagyobbik része a háztartásokban képződik, de komolyak a feleslegek a mezőgazdasági termelés és a feldolgozó eljárások során, valamint a kiskereskedelemben és a vendéglátóhelyeken is.
10 ezer tonnánál is több adomány 245 ezer rászorulónak
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület azzal a céllal jött létre, hogy felkutassa a gyártók és kereskedelemi szereplők lejáratközeli és csomagolási hibás készleteit, majd a rászorulókhoz juttassa azokat. Az Egyesület tizenkilenc év alatt az ország egyik legnagyobb hatású jótékonysági szervezetévé vált: évente körülbelül 250 ezer rászorulónak nyújt segítséget, amihez egy, 650 karitatív szervezetből álló országos élelmiszermentő és -osztó hálózatot épített fel és évente 7000 önkéntes munkájára számíthat.
2024-ben már 751 áruházból gyűjtötték össze minden nap a megmaradt pékárut, zöldséget, gyümölcsöt, miközben 130 gyártótól is vettek át tartós élelmiszereket. Az év során összesen 10 358 505 kilogramm felesleget mentettek meg, vagyis naponta átlagosan 28 ezer kiló élelmiszert adományoztak többtízezer rászorulónak.
„Tavaly összesen 245 ezer nélkülöző emberhez tudtunk segítő csomagokat juttatni, többek között gyermekotthonok lakóinak, nagycsaládosoknak és egyszülős háztartásoknak, egyedül maradt időseknek, tanodák növendékeinek, fogyatékkal élő és hajléktalan embereknek is” – mondta Nagygyörgy András, az Élelmiszerbank külső kapcsolatokért felelős igazgatója. „Köszönettel tartozunk ezért az élelmiszerfeleslegeket felajánló cégeknek, a begyűjtésben jeleskedő önkénteseinknek, a kiosztással foglalkozó karitatív szervezeteknek és persze annak a többezer jószándékú embernek és vállalatnak is, akiknek a pénzadományai lehetővé teszik az Élelmiszerbank működését.”
Egy kisvárosnyi autó károsanyag-kibocsátásától óvták meg az országot
Az Élelmiszerbank által végzett munka a rászorulók segítésének egyik leghatékonyabb módja, hiszen bár emberi fogyasztásra még tökéletesen alkalmas termékek megmentéséről van szó, de a kereskedők számára ezek már feleslegesek, ezért ingyen átvehetők. Költsége így csak a szállításnak és a raktározásnak van, amik elenyésző tételek a megmentett élelmiszerek értékéhez képest. Tavaly például átlagosan 48 millió forint értékű élelmiszert osztott ki az Egyesület minden nap, a költségek viszont ennek a harmincadát sem érték el.
Az élelmiszermentés missziója azonban nemcsak a szolidaritásról szól, egyúttal fontos környezetvédelmi tevékenység is. Ha sikerül megakadályozni a feleslegek megsemmisítését, azzal meg lehet előzni a lebomlásból származó károsanyagok felszabadulását, és egyúttal azt is el lehet kerülni, hogy kárba vesszenek a természeti erőforrások, amiket a mezőgazdaságban a termeléshez, majd később a feldolgozásához, a csomagolásához és a szállításához felhasználtak.
Az Élelmiszerbank által 2024-ben megmentett 10,4 millió kilónyi élelmiszer elvesztegetésének a környezeti lábnyoma például 24 ezer tonna CO2 kibocsátással lett volna egyenértékű. Ez több mint 10 ezer magyar autó éves emissziója.
„2025-től kezdődően számos hazai vállalatnak kell úgynevezett ESG-riportban beszámolnia a fenntarthatósági törekvéseiről és a működésükkel járó környezeti, társadalmi hatásokról.” – folytatta Nagygyörgy András. – „Mi is egyet értünk az ökológiai egyensúly helyreállítását célzó szabályozással, ezért az idei évtől kezdőden pontos adatokat szolgáltatunk minden egyes partnerünknek az élelmiszeradományaik pozitív környezeti hatásáról. A nemzetközi sztenderdeken alapuló kalkulációkkal nagyban segítjük a vállalatokat ESG jelentéseik elkészítésében.”
Már a holnap élelmiszermentő eljárásait fejlesztik
Rengeteget fejlődött az elmúlt években a kereskedelmi láncok készletgazdálkodási gyakorlata, ezért a legtöbb üzletben csökkenőben vannak napvégi maradékok. Az Élelmiszerbank emiatt egy európai szinten is egyedülálló újításokon dolgozik, hogy fenn tudja tartani a nélkülözőkhöz jutó adományok mennyiségét. Az Egyesület FoodForFree elnevezéssel egy online platform fejlesztésébe kezdett, amin keresztül már kisebb pékségek, ábécék és kávézók feleslegei is rászorulókhoz kerülhetnek.
Egyedülállónak számít a kontinensen az Élelmiszerbank ebédmentő hálózata is, amiben már 18 iskola menzáiról gyűjtik össze az érintetlenül maradt adagokat rászorulók számára. Sőt, céges rendezvényekről, szállodákból és éttermekből is elszállítják a fel nem szolgált feleslegeket. 2024-ben 230 ezer adag éttermi minőségű készételt tudtak így nélkülözőkhöz juttatni.
„A kisboltok, a vendéglátóhelyek és a mezőgazdasági termelők felé keressük legaktívabban a kapcsolatot, de bármilyen vállalat segítheti a céljainkat, még ha nem is foglalkozik közvetlenül élelmiszerrel.” – folytatta Nagygyörgy András – „Felajánlhatja például a kiemelt ügyféltalálkozóin megmaradt ételeket, pénzügyi támogatást nyújthat egy újabb iskolai menza bekötéséhez a telephelyei környékén, de a saját raktáruk és irodájuk feleslegessé vált készleteit is megmentheti. Az Élelmiszerbank ugyanis már nem-élelmiszer jellegű feleslegek adományozásával is foglalkozik: többek között háztartási vegyi áruval, papíráruval és feleslegessé vált irodai informatikai eszközökkel is lehet segíteni rajtunk keresztül a rászorulóknak.”
