A tejpiacok folyamatos átalakulásával világszerte, és hazánkban is hódító útjára indultak a növényi alapú tejtermék-alternatívák – ezeknek keresletmutatói egyre döbbenetesebb számokat produkálnak. Ennek köszönhetően pedig egyre színesebb a kínálat is, a fejlesztők ugyanis igyekeznek a fogyasztói elvárásoknak megfelelve egyre ízletesebb és egészségesebb variációkkal előállni. Sokan a vakteszteken már fel sem ismerik, ha nem eredeti tejet isznak – írja az Agrárszerktor.
A növényi alapú tejtermék alternatívák közkedveltségének egyik oka szakértők szerint, hogy sokkal kevesebb ezek vízigénye: egy liter tehéntej előállításához 41 ezer literre, a kókuszitalhoz 142 liternyi víz kell.
A tejpiacok átalakulását több párhuzamosan zajló folyamat is hajtja, így a fenntarthatósági és állatjóléti szempontok, valamint az egészséges életmód iránti igények előtérbe kerülése mellett a laktózérzékenységgel és a tejfehérje intoleranciával küzdők növekvő száma is hozzájárul ahhoz, hogy egyre több növényi alapú termék kerüljön a boltok polcaira.
A fejlesztők feladta azonban nagyon nehéz, hiszen a fogyasztók ma már főleg olyan növényi alapú termékeket keresnek, amelyek textúrájukban, sűrűségükben, krémességükben és ízükben is a lehető legjobban hasonlítanak az állati eredetű termékekhez. A hasonlóság egyébként néhány esetben már olyannyira teljesül, hogy a vakteszteken résztvevő fogyasztók gyakran nem is sejtik, hogy éppen növényi alapanyagokból készült terméket kóstolnak.
A sokoldalú igények kielégítése érdekében a fejlesztők több különböző alapanyagot is használnak, így gabonafélékből, hüvelyesekből, diófélékből és olajos magvakból is készülnek már növényi alapú termékek. Ezek közül hazánkban leggyakrabban szója, kókusz, zab, rizs vagy mandula alapú termékekkel lehet találkozni, ám gyakori az is, hogy egy-egy termékben ezek közül egyszerre kettő vagy több is megjelenik.
A vásárlók még azt is elvárják, hogy a különféle tejhelyettesítők dúskáljanak az olyan értékes összetevőkben, mint a vitaminok, rostok és probiotikumok. Ezzel kapcsolatban Szommer Gábor, a Fino-Food Kft. kereskedelmi vezetője az Agrárszektornak azt nyilatkozta, hogy a sokoldalú igények alapján a fejlesztési lehetőségek száma is rendkívül magas ebben a termékkategóriában. A technológusoknak sokkal nagyobb szabadsága van, mint a hagyományos tejtermékek esetében, ott ugyanis az Élelmiszerkönyv a szigorú szabályozások révén elég komoly korlátokat szab.
A legzöldebb tej
Az egészségügyi hatások mellett egyre fontosabb szempont az is, hogy mekkora egy termék ökológiai lábnyoma. Bármilyen meglepő, a legnagyobb termelő Fülöp-szigetekről érkező kókuszból készülő terméknek még a szállítással együtt is jóval alacsonyabb a karbonlábnyoma, mint azé a terméké, amelyik részlegesen tartalmaz tejet és pálmazsírt, vagy amelyiket az üzem közelében előállított, tisztán állati eredetű tejből állítanak elő.
Ami jelenleg még szab némi gátat a növényi alapú tejtermék-alternatívák szélesebb körű elterjedésének, az a magasabb ár, ami sokakat elbizonytalaníthat a váltásban.
„Azt gondolom, hogy a növényi alternatívák nagyjából egy-két évtizeden belül akár olcsóbbak is lehetnek, mint az állati eredetű tejtermékek, ahol pedig inkább drágulást lehet majd tapasztalni. Ezt pedig nem csupán a volumen bővülése eredményezheti, hanem az Európa-szerte kérdésnek számító vegán termékekre vonatkozó adózás esetleges átalakulása is” – jósolja Szommer Gábor.