Egyre több cég foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaival, a vezető nagyvállalatok 79 százaléka készít fenntarthatósági jelentést. A folyamatos fejlődés ellenére azonban a beszámolók sokszor még mindig nem elég részletesek, és több területen hiányosak a KPMG Survey of Sustainability Reporting szerint.
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről szóló beszámolók terén előrelépést tapasztalhatunk, más kapcsolódó területeken viszont lassú a haladás. Az ESG társadalmi és irányítási összetevőiről például a megkérdezettek alig fele szolgáltat adatokat. A KPMG úgy látja: a vállalatoknak az elbeszélő jellegű beszámolók helyett inkább adatokkal kéne alátámasztaniuk fenntarthatósági erőfeszítéseiket.
Korábban inkább csak a pénzügyi eredmények mutatták egy-egy cég sikerességét, manapság azonban az is sokat nyom a latban, hogyan kezeli a társadalmi, környezeti problémákat, mennyire fenntartható a működése, illetve termékei. A vállalatoktól egyre jobban elvárják, hogy minderről számot is adjanak, elkészítsék fenntarthatósági jelentésüket.
A KPMG először 1993-ban adta ki a nagyvállalatok beszámolóival kapcsolatos, Survey of Sustainability Reporting című jelentését. A kutatás kétévente jelenik meg. Idén 58 ország 5800 vállalatának fenntarthatósági és ESG beszámolóit értékelték a szakemberek.
A KPMG Survey of Sustainability Reporting szerint egyre több vállalat készít fenntarthatósági jelentést – a világ 250 legnagyobb vállalata közül például szinte mindegyik; 96 százalékuk számol be a fenntarthatóságról vagy ESG-témákról. Az egyes országok 100 legnagyobb vállalata körében is folyamatos növekedést tapasztaltak ezen a téren – míg tíz éve mintegy kétharmaduk jelentett a fenntarthatóságról, addig ez az arány ma már 79 százalék.
A középpontban továbbra is a klímaváltozás ál
A KPMG Survey of Sustainability Reporting szerint a vállalatok egyre inkább felismerik, hogy szerepük van a klímaváltozás elleni küzdelemben. A nemzeti nagyvállalatok 71 százaléka, a globálisak 80 százaléka állít fel a széndioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célokat. A cégek többsége arra is ráébredt, hogy nem hagyatkozhat kizárólag a kvótavásárlásra, saját kibocsátását is csökkentenie kell. A Task Force on Climate-related Financial Disclosures (TCFD) nevű munkacsoport iránymutatása szerint jelentő vállalatok száma megduplázódott, ennek köszönhetően pontosabb klímaügyi beszámolók születtek.
A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott, hogy egyes területeken gyorsabb haladásra lenne szükség. A 250 globális nagyvállalatnak csak 64 százaléka ismeri el hivatalosan, hogy a klímaváltozás számukra is veszélyt jelent, és kevesebb mint felük tekint veszélyforrásként a biodiverzitás visszaszorulására.
Fenntarthatósági jelentések az ESG szempontjából
Az idei KPMG Survey of Sustainability Reporting további kihívásokra is rávilágított az ESG-jelentések kapcsán. A vállalatok ugyan egyre inkább felismerik az összefüggést a klímaváltozás és a társadalmi egyenlőtlenség között, a kiértékelt jelentések mégis kevesebb mint fele érintett olyan társadalmi kérdéseket, mint a modern rabszolgaság, a diverzitás, a befogadás, az egyenjogúság, a közösségi lét vagy a munkaügyi problémák. Szintén a vállalatok nem egész 50 százaléka tette közzé irányítással kapcsolatos kockázatait például a vesztegetések, a korrupció, a versenyellenes magatartás, vagy a politikai befolyásolás kapcsán. A nemzeti nagyvállalatok csak mintegy harmadánál foglalkozik kijelölt vezető a fenntarthatósággal, és kevesebb mint negyede kapcsolja össze a fenntarthatóságot a vezetők javadalmazásával.
A KPMG szerint további probléma, hogy az ESG-jelentések továbbra is túlnyomórészt elbeszélő jellegűek, ahelyett, hogy a cégek számszerűsített, illetve pénzügyi adatokat tennének közzé. Ez kétségtelenül egy fejlesztendő terület világszerte. Pozitívum ugyanakkor, hogy a jelentést készítő vállalatok háromnegyede súlyoz fontosság alapján, és a valóban lényeges témákról jelent.
A regionális helyzet
2020 óta három országban – Izlandon, az Egyesült Arab Emirátusokban és Dél-Koreában – történt jelentős előrelépés a fenntarthatósági jelentések terén. Ázsia és a Csendes-óceán térsége vezeti a ranglistát a fenntarthatósági jelentésekben, az itteni vállalatok 89 százaléka szán erre időt. A második helyen Európa áll 82 százalékkal, a harmadikon Amerika 74 százalékkal, a Közel-Keleten és Afrikában pedig 56 százalék ez az arány.
A KPMG Survey of Sustainability Reporting megállapításai szerint a regionális eltéréseket az eltérő fontossági sorrendek és szabályozási különbségek okozzák. Míg Észak-Amerika és Nyugat-Európa a jelentéskészítés terén vezeti 97, illetve 85 százalékkal a globális mezőnyt, addig a Közel-Kelet és Ázsia 55, illetve 30 százalékos eredménye az integrált jelentések terén kiemelkedő. Eközben Latin-Amerika a biodiverzitás területén mutatott 50 százalékával, Afrika pedig a társadalmi és irányítási jelentések 51 és 49 százalékos eredményével tűnik ki a többiek közül.
Fontos tennivalók
Az új ESG-követelmények a felsővezetőktől is más megközelítést, felvetéseket, erőfeszítéseket igényelnek a stratégiai döntésekhez. A KPMG szerint a sikeres, átlátható, előremutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez elengedhetetlen megérteni, pontosan mit válnak tőle az érintettek. Fel kell állítani egy fontossági sorrendet, és ezt beépíteni a beszámolókba, azt pedig a kötelező, illetve az önkéntes keretrendszerekhez is hozzá kell igazítani. A fenntarthatósági lépések, eredmények alátámasztásához fontos a minőségi, nem pénzügyi adatok közlése, ezek kezeléséhez pedig beruházásokra lehet szükség. Emellett lényeges, hogy az adott vállalat vezetése megértse, elfogadja, milyen hatással van az üzletre a klímaváltozás, illetve a különböző társadalmi problémák.
A szabályozások bővülésével, pontosításával a fenntarthatósági jelentések készítésével kapcsolatos nyomás a jövőben várhatóan fokozódik. A KPMG által javasolt mostani lépésekkel, szempontokkal a vállalatok maguk is befolyásolhatják a változásokat, amelyek révén aztán a társadalom számára is hasznosak lehetnek.
