A magyar dinnyetermő terület csökkenése végre megállt, az exportpiacokon pedig jobb lehetőségek rajzolódnak ki az idei szezonban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától és a FruitVeB-től érdeklődtünk arról, hogy milyen dinnyetermésre számítanak most nyáron.
Június végén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete (MDE) közös sajtótájékoztatón jelentette be a hazai dinnyeszezon kezdetét. Elérhetővé vált a magyar dinnye a boltokban, és az is kiderült, hogy a termelők jó minőségre számítanak idén.
A magyar dinnye július elejétől kapható nagyobb mennyiségben az üzletekben. Először a déli országrészből, Békés, Tolna, Baranya térségéből, majd a hevesi régióból kerül a dinnye a fogyasztókhoz, később, július végétől Szabolcs-Szatmár-Beregből – és kedvező időjárás esetén szeptember közepéig-végéig elérhető lesz.
Ismertetésük szerint az elmúlt években jelentősen változott a dinnyetermelés helyzete. Míg korábban konzervatív technológiával zajlott a termesztés, mára – a megelőző évtizedekhez képest – körülbelül feleakkora területen, de hasonló mennyiségben termelnek dinnyét. Mindemellett idén elindult a termőterület növekedése, a tavalyi 2600-hoz képest 2900 hektáron termelnek dinnyét hazánkban.
„A szakemberek mintegy 140-160 000 tonna termésre számítanak idén, amiből mintegy 15 ezer tonna a sárgadinnye, a többi görögdinnye. A mennyiség valamelyest változhat az időjárás függvényében, de minden körülmény adott ahhoz, hogy minőségi, ízletes termés legyen az idei” – jelentették be.
Váltás technológiában és fajtákban
Közölték azt is, hogy a magyar dinnyetermelők az elmúlt években egyre inkább veszítettek exportpiacaikból, amelyeket spanyolok, olaszok és görögök szereztek meg. Ez is arra ösztönözte a hazai termelőket, hogy technológiában és fajtákban váltsanak. A termelés korszerűsítése érdekében a kamara és a vetőmag-forgalmazó cégek tanulmányutakat szerveztek a versenytárs országokba is. Ennek hozadékaként is észlelhető volt a hazai termőterület csökkenésének lassulása, a korszerűtlen, konstans dinnyefajták helyét pedig átvették az oltott és hibrid dinnyék, amelyek aránya mára elérte a teljes dinnye-termőterület 95%-át. Azaz a magyarországi fajtahasználat nemzetközi szinten is versenyképessé vált, továbbá megjelent a fólia alatti termelés, amivel előrébb hozható a szezonkezdet. A görögdinnye-termesztésünk 2–3%-a, míg a sárgadinnye-termesztésünk már több mint 20%-a fóliás termelésből származik. Összességében elmondható, hogy a termelés jóval hatékonyabb lett, és betegség-ellenállóbb fajták vették át a régiek helyét. A termésátlagok, a termésbiztonság növekedett, ugyanakkor a megszokott finom íz megmaradt, sőt, növekedett a minőség.
A hazai klíma kifejezetten előnyös a dinnyetermesztésnek, annak ellenére, hogy a termelés északi határán fekszünk. A nappali és az éjszakai hőmérséklet-ingadozások miatt a termés sav-cukor tartalma kiegyenlített, a kialakult íz- és aromaanyagoknak köszönhetően a hazai termesztésű dinnyék sokkal ízletesebbek, mint a déli országok édes, de savszegény dinnyéi.
„Magyarországon átlagosan 10 kg/fő a dinnyefogyasztás; melegebb nyarakon több, hűvösebbeken kevesebb fogy. A sárgadinnye-fogyasztás növekszik, 1,5–2 kg, de még mindig kevesebb a nyugati országokénál. A fogyasztói szokások folyamatosan változnak, egyre erősebb a kereslet a kisebb, 4–6 kilós, valamint a magszegény görögdinnyék iránt. Illetve a sötét csíkos, 4-8 kilós dinnyéket is keresik, ezek nagy része áruházláncokban kerül értékesítésre” – derült ki a tájékoztatón.
Csökkent az óriás dinnyék aránya, de az „útszéli” és zöldségeseknél való árusításban még van rá kereslet, szeletelt formában. Sárgadinnyéből hazánkban a Kantalup és a Gália típus a legkedveltebb. A hazai sárgadinnyetermelés koncentrálódik, a legnagyobb mennyiséget Bács-Kiskun vármegyében termelik. A sárgadinnyében nagy lehetőségek vannak, nagy rá a kereslet, ugyanakkor a termelés kockázata és munkaerőigénye is magasabb.
Remény az elveszett exportpiacok visszaszerzésére
A NAK és a MDE még 2018-ban kötött együttműködési megállapodást, többek között a magyar dinnye piaci pozícióinak javítása érdekében, majd 2019-ben a kamara kertészeti és beszállítóipari osztályán belül megalakult a dinnye munkacsoport. A beáramló import csökkentése érdekében az elmúlt években sikeresen működtek együtt az áruházláncokkal, segítve a harmonizációt a termelők és a kereskedelmi láncok között. A termelői szemléletváltásnak köszönhetően változások történtek a válogatásban és a szállításban is, ezáltal homogénebb, exportképesebb lett az áru.
Az idei évben növekedésnek indult a hazai termőterület, újból remény van az elveszett exportpiacok visszaszerzésére, amelyre már tavaly is igény mutatkozott a külföldi importőrök részéről. Várhatóan az idén megtermelt dinnye harmada kerül exportra, legnagyobb része a lengyel, a cseh, a szlovák és a német piacra.
Lesz helye a magyar dinnyének az európai piacokon
A FruitVeB érdeklődésünkre közölte, hogy az MDE májusi szezonnyitó ülésén a hazai dinnyetermesztés várható idei alakulását Sándor László ismertette. Beszámolója szerint a hazai termőterület növekedésének motorja Kelet-Magyarország lesz: itt 25-30%-kal nagyobb területen termesztenek majd görögdinnyét, míg az ország többi termesztőkörzetében a tavalyi területhez képest legfeljebb pár százalékos ingadozás figyelhető meg. Az országos termőterület örvendetes, 10% körüli növekedése ellenére sem éri még el a 2021-es szintet (3500 hektár), ráadásul a jóval magasabb munkaerőigényű sárgadinnyénél területcsökkenéssel is kell számolni (a tavalyi 350 után idén körülbelül 315 hektáron foglalkoznak majd ezzel a kultúrával).
A kiinduló prognózis alapján a belföldi fogyasztáson (100 ezer tonna) túl egy nagyjából 30 ezer tonna körüli export-árualap várható 2023-ban. Ez már csak azért is fontos, mivel a belföldi piac gyakorlatilag telítődött a hazai áru számára, a tapasztalat azt mutatja, hogy a mostaninál több dinnyét Magyarországon nem lehet eladni. Jelenleg úgy tűnik, hogy az európai piacokon bőven lesz helye a magyar termésnek.
A hazai termés lefedi a hazai fogyasztást
Spanyolországban 2021-ben még 23 ezer hektáros termőterülettel számoltak, de idén már a 20 ezer hektárt sem érik el. Március-áprilisban a dinnyének kifejezetten kedvező időjárás mellett a tavalyi hozamok csaknem dupláját szedhették le a földekről, majd amikor elkezdték exportálni, beütött a hideg április végi - május eleji időszak, amelynek következtében az európai kereslet visszaesett. Ezért drasztikus árzuhanásnak lehettek tanúi az ibériaiak.
Olaszországban korábban még körülbelül 5%-os területnövekedésről érkeztek hírek, de a tavaszi katasztrofális, emberéleteket is követelő időjárási anomáliák miatt a terméskiesés erősebben érintette a júniusi időszakot. Görögországban a termelők próbálják megőrizni a termőterületet, de a tavalyinál kevesebb a márciusi és későbbi palántázású dinnye. Ukrajnáról a háború miatt keveset tudni, de az megállapítható, hogy a tavalyi drámai, 40%-ra visszaeső termőterület után az idei 30%-ot meghaladó növekedés sem éri el a korábbi terület 50%-át.
Romániában idén 10-15%-kal csökkent a termőterület, az ottani termesztőknek elsősorban a görög importtal kell megküzdeniük. A hűvös, esős időjárás miatt körülbelül 10 nappal tart hátrébb a szezon a szokásosnál. Macedóniában a tavalyi, elképesztően alacsony árak (akár 4-5 eurócent/kg) után érthető módon területcsökkenés várható, Szerbiában ennek mértéke akár a 30–40%-ot is elérheti.
Mivel a környező országokban mindenhol 10–15% közötti, vagy akár még jelentősebb visszaesés figyelhető meg, ezért a szakemberek szerint nem túlzás egyrészt azt állítani, hogy a magyar termésű dinnye a hazai igényeket biztosan fedezni fogja, másrészt pedig régóta nem kezdődött ilyen pozitív exportkilátásokkal a szezon.
(TERMÉKMIX magazin – 2023. júliusi szám)
Aktuális szám ITT:
