A szezonális gyümölcsök közül a legnagyobb figyelem idén az eper termését kíséri. Az eper a legkorábban érő, Magyarországon is termesztett gyümölcs, és már április végétől az asztalra kerülhet. Jóllehet a hazai eper jóval ízesebb az importnál, azonban sokkal drágább is. Az időjárás nem kímélte idén a termést: fel tudja-e venni a versenyt a magyar eper a délivel?
Elindult a hazai epertermés értékesítése, de egyelőre nem akkora mennyiségben, hogy az importot veszélyeztesse. Sok nagykereskedő forgalmazza a kedvelt gyümölcsöt: alapvetően most még az import dominál.
Az idei árviszonyokat az jellemzi, hogy elsősorban az olasz és a görög, másodsorban a spanyol eper ismételten nagyon alacsony áron van jelen a hazai piacon. Minőségi kategóriától függően 700-900 Ft/kg között mozog a bruttó fogyasztói ára a piacokon (ez körülbelül 350-450 Ft/kg nettó termelői árat jelent). A hazai szamócát, melynek termesztési szezonja most indul, ezzel szemben jelenleg 1 500-2 800 Ft/kg közötti áron kínálják – tudtuk meg szakemberektől.
A hazai termőterület mindössze mintegy 700-800 hektárt tesz ki, erről a területről pedig 15-30 ezer tonna közötti mennyiséget szüretelnek a gazdák.
„A gyümölcs „primőr” jellegénél fogva nagy piaci értékkel rendelkezik, ugyanakkor látni kell azt is, hogy az egyik leginkább tőke- és élőmunka-igényes gyümölcsfajunk. Szabadföldi termesztési körülmények között (a hazai epertermő terület 40-50%-a) éves hektáronkénti termelési költsége 4-8 millió Ft, míg hajtatott (fóliás) termesztés esetén ennek akár 1,5-3,0-szorosa (technológiától függően).
Termesztése tehát sok munkával és nagy tőkebefektetéssel jár, ezáltal termelési kockázata is magas. Jövedelmezősége alapvetően az elért hozamoktól függ, tekintettel arra, hogy az értékesítési ár, vagyis a piaci helyzet egy kompetitív piacon a termelő vállalkozások által érdemben nem befolyásolható” – mondta el Dr. Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi docense, illetve a FruitVeb Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke.
Mint az alelnök fogalmazott, a 10-15 tonna/hektár hozamszint alatt nehéz nyereségesen termelni, az igazán kedvező jövedelmezőségi paraméterek eléréséhez pedig akár 20-30 t/ha fölötti hozamokra is szükség van, mely profi szaktudást és magas fokú technológiai precizitást igényel.
Elmaradhat a dömping
Bár a fogyasztók a hazai epret keresik elsősorban annak ízbeli különbségei miatt – a magas ár egyelőre megnehezíti a hazai termés versenyképességét, amelyet a fagykárok még erősíthetnek.
Az árak egyelőre a Nagybani Piacon is a fentebbiek szerint alakulnak: a hazai eper ára 2200 forint/kg körül van jelenleg, ennél jóval olcsóbb az import, amely 650-800 forint/kg között kapható. A hazai termelőktől egyelőre a fóliás eper jelent meg, ám az nagyobb mennyiségben csak április végétől lesz a piacon. A szabadföldi eperrel az ár lejjebb mehet, azonban az április végi szokatlanul hideg időjárás ezúttal nem kedvez az árnak.
„Jelentős fagykárokról számolnak be a termelők, egyes helyeken a termés 90 százaléka is elfagyhatott. Alap esetben, ha a magyar eper dömpingben érkezik, akkor a 2000 forint körüli ár 1000 Ft alá csökken – meglátjuk, hogy mekkora lesz a szabadföldi termés, és hogy ez így lesz-e idén” – mondta el Kékedi Tibor a Budapesti Nagybani Piac helyiséggazdálkodási igazgatója. A fóliás eper ára jobban közelíthet majd az importhoz, a szabadföldi termés május végére várható. „Az árat persze az is befolyásolni fogja, hogy a termelők mikor kezdik meg maguk is az értékesítést. Valószínűleg idén elmarad a dömping és az árzuhanás, ami persze az importnak kedvez” – mondta el Kékedi Tibor.
30-40 százalékos terméskiesés
A Fruitveb alelnöke szerint a hazai termőterület mintegy 50-60%-án fóliás körülmények között zajlik a termesztés, mely a tavaszi éjszakai lehűlések ellen eredendően jó védelmet nyújt. Szabadföldi körülmények között már sokkal inkább védtelen az éjszakai fagyok ellen, és tekintettel arra, hogy talajszinten „élő” növény, már a talajmenti fagyok is hatással lehetnek a termésre.
A legfőbb epertermesztő körzetekben, ebben az évben nem alakultak ki komolyabb tavaszi fagyok, ezáltal érdemi fagykárok sincsenek, mindössze az ország észak-keleti részében kell valamivel kisebb terméssel számolni az áprilisi fagyos éjszakák okán, itt csak a szabadföldet érhette kisebb mértékű kár.
A tavaszi fagyok - beleértve az április közepi sarkvidéki eredetű hidegfrontot is - tehát jelentős terméskiesést nem okoznak, nagyon érzékenyen érintették viszont a gyümölcstermést a téli, mínusz 20 fok alatti lehűlések.
Ezek számos termőhelyen komoly gondokat okoznak: a virágzás gyenge, egyes fajtáknál alig bújik ki virág. A téli fagy a fólia alatt és a szabadföldön termesztett kultúrákat egyaránt érintheti, mert a téli fagyok ellen nem jelent védelmet a fólia. Ennek következtében a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján akár 30-40%-os terméskieséssel is kell számolni – mondja a szakember – ami jelentős kiesés.
Drágább, de tartalmasabb ízvilág
Ezekkel az árakkal nyilvánvalóan nehezen lehet versenyképes a hazai gyümölcs a külföldi importtal szemben, holott a magyar eper íze és zamata összehasonlíthatatlanul jobb, mint az esetek jelentős részében igen-igen visszafogott ízvilággal rendelkező külföldi.
A hazai epret már a fogyasztók nagy része is tudatosan keresi, mert megszokták és várják, illetve elvárják a sokkal „tartalmasabb” ízvilágot. Kb. 2-3 hét múlva értelemszerűen a hazai termesztésű eper ára is csökkeni fog, de megjegyzendő, hogy ilyen árviszonyok mellett gazdaságos termeszthetősége akadályokba ütközik.
A hazai gyümölcs magasabb önköltségének, így magasabb árelvárásainak az oka, hogy míg Spanyolországban, Görögországban és Olaszországban már javában tart a szezon, addig hazai körülmények között ilyen korán még csak fólia alatt lehet megtermelni, ami nagyon költséges plusz beruházás a szabadföldi termesztéshez képest. Nem is beszélve arról, hogy a párásítás vagy a fagyvédelem milyen plusz költségeket igényel a hazai termelőktől. Továbbá a hazai klimatikus adottságok miatt kicsit nehezebb a 30-50 t/ha körüli, jó gazdaságosságot jelentő hozamokat megcsinálni, mint a nevezett versenytársaknál.
A tavaszi fagyok ellen már egyre gyakoribb a biztosítások megkötése, de téli fagyra jellemzően nem biztosítják a kultúrát. Így a téli fagy okozta károknak érdemi kompenzációja vélhetően nem lesz a kereskedelmi biztosítási szektorból. Dr. Apáti Ferenc szerint a hazai ún. Mezőgazdasági Kockázatkezelő Rendszer (kárenyhítési alap) éppen nyújthat némi kártérítést, de érdemi kárenyhítési összeggel – a rendszer sajátosságai és a számítási metódus folytán – a legtöbb gazda nem számolhat.
A szokatlan meleg erősített a spanyol termelésen
A márciusi 28 fokos extrém tavaszi hőmérséklet óriási lökést adott a spanyol epertermésnek, valamint ennek eredményeként az árak is 10-15 százalék között estek. A március nagyon fontos hónap a spanyol termesztőknek, és ebben a hónapban komoly előnyre tettek szert, ugyanis az olaszok és a franciák csak később jelennek meg a piacon. A legfrissebb állás szerint a jelentős termesztőnek számító dél-spanyolországi Huelva vetésterülete 5400 hektár. A spanyol termőterületre azonban továbbra is nyomás nehezedik, mivel a málnával és az áfonyával szemben számottevő hektárokat veszít. Ez a trend 2014 óta tart, az egymást követő rossz eper szezonok és az ennek következtében beálló gyenge termés miatt. A mostani szezon úgy tűnik extra jó hozamot produkál, aminek következtében az árak is alacsonyak lesznek.
Olaszország – 88 százalék az export
A statisztikák szerint az olasz családok átlagosan 14.40 Eurót (körülbelül 4500 forint) költöttek eperre a múlt évben. Az olasz termőterület három százalékkal növekedett ebben az évben, ami 2016-ban 3640 hektár volt. A legnagyobb területek délen helyezkednek el Basilicata, Campania, Calabria területeken, valamint Szicíliában: ezek együttesen 2224 hektárt adnak. A termés 88 százaléka exportra kerül, elsősorban európai, főleg német területekre.
Erősödő ukrán export
Az eperszezon Ukrajnában általában néhány héttel korábban kezdődik, mint más kelet-európai országokban: ez április közepét jelenti. A kereskedők erősödő exportra számítanak, mivel a szomszédos országokban egyre erősödő igények merülnek fel az ukrán eper importjával kapcsolatban, mint például Fehéroroszországban, vagy Lengyelországban.
Nagy-Britannia: alacsony árak
A szigetország piacán, köszönhetően a nagy spanyol terméshozamoknak, alacsony árak alakultak ki. A mennyiségek növekednek, a brit gyümölcs elsősorban a spanyol eperrel áll versenyben. Angol epertermesztők elmondása szerint már jelenleg is nagy a kereslet az Egyesült Királyságban, és a brit fogyasztók még mindig inkább az angol gyümölcsöt preferálják a behozottal szemben. A beszámolók szerint azonban jóval kisebb az ízbeli eltérés, ‒ az import javára ‒ mint amilyen a megelőző években volt.
(TERMÉKMIX - 2017. májusi szám)
