Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint az árrésstop rövid távon enyhítette az alapélelmiszerek drágulását, ám hosszú távú gazdasági következményei kiszámíthatatlanok. A szövetség elkötelezett az infláció visszaszorítása mellett, ugyanakkor óvatosan kezeli a piaci árképzésbe való beavatkozást. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára lapunknak arról nyilatkozott, hogy nagyon bíznak abban, hogy az árrésstopot hamarosan kivezetik.
» Hogyan értékeli az Országos Kereskedelmi Szövetség az árrésstop eddigi hatásait a kiskereskedelmi szektorra?
– A gazdaságpolitikai inflációs célokat támogatjuk, ugyanakkor az árrésstop fogyasztás-, így forgalomnövelő hatását nem érzékeljük – fogalmazott Kozák Tamás.
Hozzátette, hogy az intézkedés által érintett termékek átlagos kosárértéke jelentősen csökkent a bevezetést megelőző időszakhoz képest, az online árfigyelő adatai pedig azt mutatják, hogy a kereskedők nem hárították át a kieső árrést a fogyasztókra. Ugyanakkor a hazai élelmiszer-kiskereskedők bíznak abban, hogy az inflációellenes intézkedések mellett a piaci stabilitás érdekében az árrésstopot kivezetik.
» Milyen konkrét problémákat okozott az árrésstop az OKSZ tagjai számára?
– Az árrésstop mesterségesen avatkozik be a piaci árképzésbe, ami egyetlen vállalkozónak sem kedvez. Az inflációs célokat támogatjuk, de az alkalmazott eszközt és módszert nem, mert véleményünk szerint ezek a piaci mechanizmusokat sértik. Az intézkedés lényegében veszteséget eredményez a vállalkozások számára.
» Hogyan hat ez konkrétan a kiskereskedelmi vállalatokra?
– Az árak maximalizálása mellett a készleteket és a volument is meghatározzák, így közvetve a nyereségszintet is korlátozzák. Ez már szinte egy tervgazdasági intézkedésre hasonlít. A vállalatok kezét megkötik, miközben minden piaci logikától elszakad az intézkedés.
» Milyen gazdasági következményekkel járhat ez hosszú távon?
– A nagy üzletláncok – és nemcsak a multinacionális cégek, hanem a magyar tulajdonú vállalatok is – veszteséget szenvednek el, ami csökkenti az általuk megtermelt hozzáadott értéket. Mivel ez a hozzáadott érték közvetlenül kapcsolódik a GDP-hez, így a kiskereskedelem gazdasági hozzájárulása is gyengül. Ez különösen problémás most, amikor a GDP nemhogy stagnál, hanem visszaesést mutat.
» Látják-e az intézkedés társadalmi hatásait?
– Egyéni szinten érthető, hogy a fogyasztók örülnek az alacsonyabb áraknak, de a nemzetgazdaságra gyakorolt hosszú távú hatás kérdéses. Hiányoljuk az intézkedés részletes hatáselemzését. Felmerül például az a kérdés, hogy a fogyasztás valóban növekedni fog-e az alacsonyabb árak hatására.
» Várható, hogy növeli a fogyasztást az intézkedés?
– Nem feltétlenül. Az élelmiszerek alacsony árérzékenységű termékek, így az árcsökkenés nem valószínű, hogy számottevő fogyasztásnövekedést eredményez. Nem fogunk hirtelen kétszer annyi tojást vagy sertéshúst vásárolni. Inkább azt érzékeljük, hogy a megtakarítási hajlandóság növekszik, ami nem szolgálja a fogyasztás bővülését.
» Milyen eredményekre számítanak a következő gazdasági jelentésekben?
– Meglátjuk majd a következő adatokat, de nem várunk jelentős fogyasztásnövekedést. Hiába csökkentek az érintett termékek árai, nem gondoljuk, hogy ez érdemben hozzájárulna a gazdasági növekedéshez.
» Mit gondolnak arról, hogy az árrésstop intézkedést háztartási és piperecikkekre is kiterjesztik?
– Az érintett árucsoport a fogyasztási kosár mindössze két-három százalékát képviseli, és ez egy sajátos piac, ahol domináns szereplők vannak jelen. A nagy multinacionális cégek mindegyike több tucat márkával rendelkezik, ezért a velük való egyeztetés eltérő keretek között valósul meg, mint például az élelmiszerfeldolgozókkal. Ráadásul az elmúlt hónapokban ezeknél a termékeknél vagy nem volt áremelkedés, vagy az infláció alatti szinten maradt.
» Kikérték a szakmai véleményüket az intézkedés kapcsán?
– Eddig nem volt hivatalos egyeztetés, de mindenképp az árrésstop kivezetését javasoljuk, mivel gazdaságilag egyre kevésbé indokolható. Az infláció fő forrásaként sokan a profit alapú inflációt emlegetik, de ez a megközelítés félrevezető. Az infláció kezeléséhez az egész ellátási láncot kell vizsgálni, beleértve a mezőgazdasági, a termelői és a fogyasztói árakat is. Ez nem pusztán kereskedelmi kérdés, hanem átfogó, termékpálya szintű elemzést igényel.
» Hogyan befolyásolhatja az intézkedés a hazai beszállítókat?
– Az élelmiszerpiac sokkal eltér a piperecikkek piacától, hiszen az élelmiszerszektorban sok magyar tulajdonú beszállító működik. Ezért ott könnyebben kialakítható egy közös felelősségteljes árpolitikán alapuló együttműködés. Az ilyen közös gondolkodás hosszú távon azonban korlátokba ütközik, mert ha az inflációs nyomás túl nagy, akkor elkerülhetetlen az árak továbbhárítása. Jelenleg is van néhány pozitív példa az együttműködésre, különösen válsághelyzetek kezelésében – például a madárinfluenza vagy a száj- és körömfájás esetében.
» Van már információjuk arról, hogy a hazai termékek helyett külföldi áruk kerülnek előtérbe?
– Erre még nincs pontos adatunk, de hosszabb távon nem zárható ki, hogy a beszállítók és a kiskereskedelmi hálózatok külföldi alternatívák felé fordulnak. Különösen, ha az árrésstop továbbra is fennmarad.
» Milyen következményei lehetnek az árrésstop hosszabb távú fenntartásának?
– Amennyiben az intézkedés nyár végéig megmarad, tovább fogjuk szorgalmazni a kivezetését minden lehetséges fórumon. Az inflációs adatok várhatóan ismét mérséklődést mutatnak, így egyre kevésbé indokolható az árkorlátozás. Ráadásul gazdaságilag érthetetlen az egész ágazat lefagyasztása egy stagnáló vagy csökkenő GDP mellett. Egy ilyen intézkedés növeli a veszteségeket, visszaveti a cégek beruházási és innovációs hajlandóságát, valamint csökkenti a költségvetés adóbevételét. Ahelyett, hogy az infláció ellen küzdenénk, ezzel saját magunkat hozzuk nehéz helyzetbe – ahogy mondani szokták, „térden lőjük magunkat”.
» Az árrésstopnak van egy politikai vonulata. Ön szerint ezt mennyire érzékelik az emberek?
– Sokan megértik, de sokan nem látják át ennek a hosszú távú következményeit. Valójában akkor szembesülnek vele, amikor elmarad a fejlesztés, vagy amikor bezár a szemben lévő kisbolt. A nagy üzletláncoknál valamivel nagyobb a mozgástér, mindig lehet igazítani a stratégián, de a kisboltok, amelyek bevételük 90 százalékát az élelmiszerforgalomból szerzik, nem tudják elviselni az árkorlátozást.
» Milyen további hatásai lehetnek ennek a korlátozásnak?
– Egyrészt a szabályozási környezet egyre kiszámíthatatlanabbá válik, ami megnehezíti a tervezést. Ha egy vállalat a tervezéséhez kockázatelemzést végez, akkor figyelembe kellene venni az új adókat, az inflációs hatásokat, és azt is, hogy a kiskereskedelmi adó közvetlenül beépül a fogyasztói árakba. Magyarország nyitott gazdaság, így a nyersanyagok nagy része – még az élelmiszeriparban is – külföldről érkezik, ami szintén drágítja a termékeket.
» Mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a piac kiszámíthatóbb legyen?
– Ez egy jogos kérdés, amit gazdaságpolitikai döntéshozóknak kellene megválaszolniuk. A jelenlegi helyzetben azonban elmondható, hogy a vásárlók csak akkor szembesülnek a következményekkel, amikor az ő családtagjuk elveszíti a munkahelyét, vagy a bolt, ahova addig jártak, bezár.
[Cikkünk az árrésstop május végi meghosszabbítása előtt készült]
(TERMÉKMIX magazin – 2025. májusi szám)
DIGITÁLIS LAPSZÁM ITT ELÉRHETŐ:
