Milyen tradíciókat hozott át a jelenbe a már több mint 130 éve működő Győri Likőrgyár? Hogyan befolyásolják a nemzetközi trendek a magyar szeszesital-piacot? Milyen nehézségekkel kell megküzdeni a piac szereplőinek? Barabás Attilával, a Győri Likőrgyár Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
» A Győri Likőrgyár jövőre ünnepeli 135. évfordulóját, az eredeti főzde épülete ma is áll.
Igen, a Győri Likőrgyár számos névváltoztatáson átesett, azonban cégünk jogelődjét 1884-ben alapították, és alapvetően szeszipari tevékenység folytatására alakult, majd 1914-ben kaptuk meg a rum és likőr gyártási ipari igazolványokat. Tehát a szeszes tevékenységen belül az ital-előállítás 1914-től datálódik. Tulajdonképpen azóta folyamatosan ezen a telephelyen történik a gyártás. Úgy vélem, különösen fontos, hogy mi vagyunk az utolsó cég, amelyik az 1800-as évek végi nagy győri élelmiszergyártó cégalapításokból mind a mai napig fennmaradt és azonos telephelyen változatlan tevékenységet végez. Ez egyrészt rendkívül nagy szakmai tapasztalatot jelent a cég életében, másrészről meg valamiféle érezhető elkötelezettség is mozog bennünk, hogy ennek a mindennapos munkánk során is érezhető tradicionális elvárásoknak megpróbáljunk megfelelni a jövőben is.
» Nagyon sok minden változott a modernitás terén.
Amikor a gyár megalakult, még a város szélén helyezkedett el, ma pedig a belváros nincs öt perc gyalogútra sem. Tehát gyakorlatilag Győr szívébe kerültünk, ezért viszonylag szűkös méretek között kell megvalósítani a technológiai fejlesztéseket. Már a legkorszerűbb felszerelésekkel, gépekkel dolgozunk, modern üzemegységeink, energiatakarékos mosógépeink vannak, úgyhogy minden gyártási folyamatot viszonylag szűk területre kell koncentrálunk, ami azt jelenti, hogy a fejlesztéseinket alapvetően az határozza meg, hogy milyen tudatosan tudjuk az adott területet kihasználni. Ha valamit bővíteni kívánunk, akkor általában valamilyen régebbi dolgot fel is kell számolnunk. Tehát a fenntartásunkhoz a ránk maradt hagyományok és a modernitás egyfajta ötvözetét kell folyamatosan szem előtt tartanunk, illetve nap mint nap megvalósítanunk és alkalmazkodnunk.
Nyugat-Európában nagyon sok jó példát találni a miénkhez hasonló elhelyezkedésű üzemek működésére és fejlődésére, például, ha az ember bemegy egy belgiumi sörgyárba, akkor egy patinás épületben hipermodern berendezésű környezetben találja magát. A szomszédunkat, a Győri Szeszgyárat is ugyanúgy foglalkoztatja ez a téma, ők is a hagyományokkal és a modernitással próbálnak egyszerre élni, nem csoda, hogy egy tőről fakadunk és azonos adottságokkal rendelkezünk, így nem véletlen, hogy azonos reakcióink is vannak erre a kérdésre.
» Ma milyen kihívásokkal néz szembe a szeszes italok gyártása?
Inkább csak az idei évre koncentrálnék, mert nehéz az elmúlt két-három évet egyben tekinteni, olyan sok és gyakori változás történt. Úgy gondolom, hogy három alapvető kihívással kell szembenéznie a szakmának. Nem fontossági sorrend alapján az egyik a változó jogszabályi környezet. A mi szakmánkban az életet körülbelül kétévente újraírjuk, mert folyamatosan megváltoznak a jogszabályok, elsősorban az adómértékek és az adókonstrukciók. Csak egy példát szeretnék erre mondani: itt van a népegészségügyi termékadótörvény (NETA), ami kétévente változik, és alapvetően érinti a szeszes italokat, azaz hol ilyen, hol olyan termékeket kell gyártani. Ha mondjuk a NETA-változás, ami egy ital esetében rendkívül jelentős összeget tesz ki – akár 1000 Ft-os nagyságrend is elérhető literenként, főleg az új NETA kapcsán –, azt eredményezi, hogy abban az évben amikor megváltozott a NETA, akkor nagyon erőteljes a forgalom-visszaesés, majd abban az évben, amikor tudjuk, hogy a következő évben meg fog változni a NETA, nagyon erőteljes forgalomnövekedés megy végbe. Tehát a jogszabályi változások olyan hullámzó értékesítést és termelést eredményeznek, hogy akár 20–30%-kal is eltéríthetik egyik évet a másiktól. A 2017-es évhez képest a 2018-as év lényegesen erősebb lett azért, mert a 2017-es év forgalomban sokkal gyengébb volt a 2017. január elsejei NETA változás miatt, hiszen 2016-ban betároltak a vevők. A 2018-as évben pedig már nem érződött ez a betárolási hatás, tehát ez a negatív hatás, sőt a 2019-es újabb NETA mérték- és konstrukcióváltozás miatt a vevők ismét be fognak tárolni, aminek következtében egy nagyon komoly forgalomkiesés várható. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 2019-es év prognosztizálhatóan gyengébb lesz.
» Hogy lehet felkészülni ezekre az időszakos változásokra?
Sehogy. A piac mindegyik szereplője a legjobb tudása szerint próbál dolgozni, hiszen az adótörvények számunkra befolyásolhatatlan szférában vannak. Amikor a törvényi változás előtt állunk, megpróbálunk már nyár végétől, ősz elejétől készletekkel, termeléssel, becslésekkel felkészülni, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy december 31-ig a raktáraink teljes egészében kiürülnek. Egy-egy ilyen váltás akár 30–40 százalékban befolyásolja a termékszerkezetünket, hiszen meg kell változtatni a termékeket, hogy az új adórendeleteknek, mértékeknek megfeleljen.
A piac kiszámíthatatlansága nagyon komoly problémákat jelent az egész iparágban, és az iparág alatt a szeszesital-ipart értem. Vagyis a törvényi és a vevői igényeket le kell követnünk, és azon múlik a végeredmény, hogy ki tudja rugalmasabban lekövetni a törvényi változásokat. A másik dolog, ami befolyásolja az idei évet, az a fogyasztás tendenciaváltozása, ami például a jelenlegi piaci helyzetet is jellemzi. Ilyenkor a piac szereplői érzik, hogy bizonyos italféleségek, például jelenleg a klasszikus fehér italok, a gin és a vodka, nagyon erős növekedési fázisban vannak azért, mert a fiatalok fogyasztása ebbe az irányba mozdul el.
Az idei évben a pálinka és a keserű likőr NETA-mentes volt, ezért azok forgalma is jelentősen nőtt. Mivel jövőre brutális NETA-mértéket fog kapni, az prognosztizálható, hogy nagyon-nagyon drasztikus forgalom-visszaesés várható a pálinka és a keserű likőr vonatkozásában. Vannak egyrészt a piacból fakadó fogyasztásváltozások és vannak a jogszabályi változásokból eredő hullámhegyek és hullámvölgyek, amiket mi úgy élünk meg, mint piaci és fogyasztási szokásváltozás, de igazából az adó indukálja.
» Mennyiben befolyásolja az otthonfőzés a pálinka forgalmát?
Ezzel a kérdéssel el is érkeztünk a következő fontos tényezőhöz, a magánfőzés ma a szeszesital-piacot nagy mértékben befolyásolja. A párlatfőzésnek három kategóriája van ma Magyarországon: a kereskedelmi pálinkák kategóriája, a bérfőzött párlatok kategóriája és az otthon vagy más szóval magánfőzött párlatok kategóriája. 2010 szeptembere óta lehet mindig változó jogszabályi környezetben otthon is párlatokat készíteni, és ennek a mértéke az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt. A jövedéki adó nélküli főzés óhatatlanul hatással van a kereskedelmi forgalomra. Az önkormányzat alá tartozó otthonfőzést pontosan szabályozták, hogy milyen módon, mekkora mértékben lehet elvégezni otthoni körülmények között. És itt hangsúlyoznám az otthoni körülményeket. Azonban a probléma akkor alakul ki, amikor ez a magánfőzött párlat értékesítésre kerül, ami szigorúan tilos és bűncselekmény. A szeszesital-szakmának nem a magánfőzéssel van gondja, hanem azzal, hogy ez a magánfőzött párlat jogszabályellenesen, adómegkerüléssel kerül forgalomba, méghozzá iszonyú nagy mennyiségben. Ezek alapján a törvény nem azonos mércével mér, hiszen a magánfőző nem fizet jövedéki adót, Áfát, NETA-t, az italgyártó vállalkozás igen.
» Ha az otthonfőzött párlatok jogszerűtlen értékesítése ekkora kárt okoz, milyen kezdeményezések történtek eddig a megfékezésére?
Ez egy olyan óriási kihívás, amire a szakma nem találja a megoldást. Ahhoz, hogy ez a terület megtisztuljon, a hatóságokkal kellene együttműködni. Személy szerint azt gondolom, hogy ebben a NAV-nak óriási jelentősége lenne, de ehhez a témához óvatosan nyúlnak hozzá. Az is a gond, hogy a legális magánfőzés azt a képzetet kelti mindenkiben, hogy a forgalmazása is legális. Olyan speciális értékesítési csatornák, más néven lokális kereskedelmi láncok alakultak ki egy-egy főzde környékén, ahol már nemcsak azt oldják meg, hogy a helyszínen vásárolják meg az otthonfőzött párlatot, hanem már elszállításra is kerülnek pl. a Nyírségből vagy az Őrségből Budapestre. És ezzel ma a hatóságok semmit nem tudnak kezdeni, pedig így több millió hektoliter párlat kerül forgalomba Magyarországon, ami sokszorosa a jelenlegi kereskedelmi pálinkamennyiségnek. Hangsúlyozom, a magánfőzött párlatok ellenőrizetlen minőségű kereskedelmi forgalmának megszüntetéséről és nem a magánfőzés fogyasztás célú megszüntetéséről van szó.
» Elhíresült az a mondása, miszerint a magyar pálinka „világhírű”, azonban csak az országhatáron belül.
Pálinkának azt a terméket lehet nevezni, amely Magyarországon termett gyümölcsből és törkölyből készült, Magyarországon cefréztek, Magyarországon pároltak, Magyarországon érleltek és Magyarországon palackoztak. Ha ez az együttes megvan és ennek az ellenőrzési rendszere is megvan és a Pálinka Termékleírásnak is megfelel, akkor ezt a terméket pálinkának lehet nevezni. A pálinka elnevezést jelenleg Magyarországon és Ausztria néhány tartományában használhatják. Tisztán kell látni, hogy hiába szeretnénk mi például a barackpálinkával kikerülni a nemzetközi piacra, a hazai barackterméstől függ, mennyi pálinkát tudunk palackozni.
Márpedig az időjárás függvényében nem tudunk kiegyensúlyozottan minden évben annyi mennyiséget palackozni, hogy a külföldi piacokra is elég legyen. Így noha a pálinka sikertörténete elkezdődött 2004 körül, ez a folyamat megállt úgy hat éve, és a száz százalékban magyar gyümölcsből vagy a gyümölcs erjesztett levéből párolt ital külföldi ismertsége és elismertsége elmarad a vágyainktól. Egyébként meggyőződésem, hogy a Nemzeti Agrárkamarával közösen létrehozott profi nemzeti marketinggel az őt megillető rangra emelkedhetne a pálinka. A mexikói tequilakoncepciót követve egy nagyon átgondolt terv alapján három-négy év alatt világsikert lehetne belőle csinálni.
» A fogyasztási szokások hogyan befolyásolják a magyar szeszesital-gyártást?
Létezik egy általános tévhit, miszerint a nők jobban kedvelik a könnyedebb, alacsonyabb alkoholfokú, édes italokat. Ez például nem igaz. Ahogyan a férfiak is kedvelik az édesebb, krémes italokat, a nők is úgy fogyasztják előszeretettel a „keményebbnek” tartott szeszes italokat. Elég kimenni egy pálinkafesztiválra és megfigyelni, hogy mennyi hölgy áll kezében stampedlis pohárral a pultok előtt és mennyi férfi. A választóvonal talán az 50 fok körül van, a férfiak egy része inkább efölötti italokat szokott inni. A tendencia szerint a ginnek, a vodkának, a fehér rumnak, azaz a tiszta italoknak van egy piacból fakadó növekedése, a keserű italoknak és a párlatoknak a piaci árakból, a jogszabályokból fakadó növekedése, és van a hidegúti italoknak, a szeszes italoknak és a borpárlatoknak egy évek óta tartó drasztikus csökkenése, illetve a könnyebb krémlikőrök iránt is megnőtt a kereslet.
» A Győri Likőrgyár termékpalettája hogyan változik?
A piaci viszonyokhoz alkalmazkodva a Győri Likőrgyár a technológiai fejlesztések mellett termékválasztékát is minden évben bővíti, úgy vélem, e tekintetben kimondottan innovatív cég. Folyamatosan igyekszünk megfelelni az elvárásoknak, nemcsak a márkatermékeinkkel, de a saját márkás termékekkel is. Az Alaska vodkánk, az Oxford ginünk, a Ferencz keserű likőrünk mellett az általunk gyártott saját márkás italok forgalma is megnőtt 20–30%-kal az utóbbi évben, és a jövőt nézve is növekedés várható. A gyümölcspárlatok részaránya folyamatosan nő. » A saját márkás termékek jelenléte mennyire befolyásolja a márkatermékek forgalmát? Azt gondolom, hogy meg kell tanulnunk együtt élni a kereskedelmi márkás termékekkel. A Győri Likőrgyár portfóliójának egy részét ezek a termékek teszik ki, és nagyon határozott növekedés látható ezen a vonalon.
Az elmúlt két évben kifejezetten megnőtt a minőségi saját márkás termékek részaránya. A hazánkban is jelenlévő diszkontláncok gyakorlatilag teljes portfólióval tudnak üzemelni, úgy, hogy nincsenek is brandtermékek a polcaikon. És a magyar kiskereskedelmi láncok is nagyon gyorsan követik ezt a tendenciát. Minden termék esetén a minőség az, amit kiemelnék. Azonban ennek a minőségnek vannak különböző szintjei, amit azt jelenti, hogy az adott vevői igénynek megfelelő minőséget kell elérni és gyártani.
» Ha már szeszes italokról van szó, szinte kötelező szóba hozni az egészségtudatosságot és a mértékletességet.
Igen, ez így van, és két alapvető dolgot is le kell szögeznem. Az egyik az, hogy a mértékkel fogyasztott szeszes ital az nem káros. Az egészségkárosító hatás a mértéktelenséggel van összefüggésben. A másik nagyon fontos dolog, hogy a pálinkafőzés, a szeszes italok és a borok fogyasztása a gasztrokulturális tradíciónk része. Hadd említsem meg, hogy én a minap egy pálinkabemutatót tartottam, amin kimondottan érdeklődő, nemcsak kóstolni, hanem tanulni vágyó résztvevők sokasága volt jelen.
|
Barabás Attila beosztásai a Győri Likőrgyárban: Barabás Attila „másodállása”: A munkáját tekintve mire a legbüszkébb: Barabás Attila kedvenc szeszes itala: A Győri Likőrgyár alkalmazottainak száma: A Győri Likőrgyár által elért nemzetközi díjak: |
(TERMÉKMIX – 2018 októberi szám)
