Dalmadi Júlia a Cápák között műsorban mutatkozott be, ahol sörtörköly granolájával ismerte meg az ország. Ez a granola azonban nemcsak az innovatív alapanyaga miatt különleges, hanem a mögötte lévő ideológiától is.

Fiatal kora ellenére Júlia sokat látott a világból, köszönhetően annak, hogy a főiskola elvégzése után ösztöndíjjal Hollandiában tanult tovább, street food vállalkozást vezetett Berlinben, majd élelmiszer-innovációs mesterképzést végzett Olaszországban, sok minden más tevékenysége mellett.

» Rengeteg tapasztalatot szerezhetett, rengeteg inspiráció érhette…
Gondolkodásmód szempontjából is nagyon sokat adtak nekem a külföldi tanulmányaim. Hogy hogyan találjunk olyan megoldásokat, amik problémákat oldanak meg. Eddig úgy tartotta a világ, hogy „Make something people want” – na most ez nem megoldás! Pontosan ezért tartunk ott, ahol tartunk, ezért használjuk el túlságosan is a bolygó erő­forrásait, pedig olyan dolgokat kellene csináljunk, amikre az embereknek szükségük van, lehetőleg a bolygó igényeinek figyelembe­vételével.

» Visszatérve Magyarországra, hogy jött a saját vállalkozás és a sörtörköly ötlete?
Még Berlinben, hat hónap munkakeresés után jutottam el arra pontja, hogy azt mondjam, a saját lábamra állok. Azért valljuk be, hogy az innováció és a fenntarthatóság az élelmiszeripar területén még egy nagyon új dolog. Pedig az innováció nem feltétlenül azt jelenti, hogy valami teljesen újat hozunk létre. Ha látunk valamit, ami működőképes, ki tudjuk emelni abból a kontextusból és meg tudjuk nézni, hogy tudjuk átalakítani egy másik környezethez, és ott az hogyan lesz hasznos, akkor az is egy innováció.
Sokat gondolkoztunk, hogy mi lehet az az erőforrás, amivel el tudunk indulni. A hipermarketekben, vagy éttermekben keletkező élelmiszerhulladékok is szóba kerültek, de ezeknek a logisztikája annyira komplikált lett volna, hogy nem lehetett volna fenntarthatóvá tenni a koncepciót. Olyan forrást kerestünk, ahol nagy mennyiségben keletkezik valami, ami még ehető. A sörtörkölyre azért esett a választásom, mert volt már valamennyi tapasztalatom az alapanyaggal. Miután 2020 nyarán bejutottunk az EIT Food Innovation Prize magyarországi döntőjébe, sínre került a dolog, és így jutottunk el arra a pontra, hogy tavaly júliusban megalakítottuk a cégünket, a TransFoodMission Kft-t.

» A sörtörkölyt ugye a haszonállatok élelmezésére is használják, elfértek egymás mellett a piacon?
Én hiszem, hogy elférünk egymás mellett a sörtörköly felhasználópiacon a mezőgazdászokkal együtt, illetve az élelmiszerfuturista énem azt mondja, hogy lehet, hogy még nem jövőre, de 10–20–30 év múlva valószínűleg már nem lesz akkora igény állati fehérjére, mint amekkora most van, ami azt jelenti, hogy akkor majd nem lesz annyi sertés és szarvasmarha, akit sörtörköllyel kell etetni.
Számomra az is kérdés, hogy biztos, hogy állati fehérjévé való átalakítása a legmegfelelőbb felhasználása egy rostban és fehérjében gazdag tápanyagnak? Amikor világviszonylatban évente 1,3 milliárd tonna élelmiszerhulladék keletkezik, azaz a megtermelt élelmiszerek kb. egyharmada elvész, és arról beszélünk, hogyan fogjuk majd a Föld 10 milliárdos lakosságát élelmezni, akkor szerintem nem engedhetjük meg magunknak, hogy a tápanyagok ne maximálisan legyenek kihasználva. A mi részünkről nem csak arról van szó, hogy megmentünk egy alapanyagot, attól, hogy kidobásra kerüljön, hanem arról is, hogy így a mi élelmiszerünk előállításához nem kell annyi új élelmiszert termelni, mert az élelmiszertermelés is megterheli a bolygónkat és azok erőforrásait. A mi granolánkhoz 55%-kal kevesebb új alapanyagra van szükség.

» Milyenek a visszajelzések a sörtörköly granoláról?
Eddig pozitív a visszajelzés, általában aki eddig megkóstolta, azóta is fogyasztja. Persze mindig lesznek fogyasztók, akiknek az igényeit nem fogjuk tudni kielégíteni. A sörtörköly például természetéből adódóan nem gluténmentes, míg a legtöbb granola az. Mi ezt még nem tudjuk teljesíteni. Ha nem is a sörtörköly alapú termékeinkkel, de később más melléktermékek felhasználásával ezeket az igényeket is igyekszünk kielégíteni.

» Szeretnék bővíteni a szortimentet?
Mi nem egy granola-gyártó cég szeretnénk lenni. Az Ételmentő célja upcycled élelmiszerek létrehozása és így a portfóliónkba más termékek is kerülnek majd. A következő lépés most valószínűleg az lesz, hogy sörtörkölyből készítünk további termékeket. A következő várható termékünk a sós snack kategóriában fog megjelenni. Itt már lehetne mód co-branding termékek létrehozására is a sörfőzdékkel. Reményeink szerint ezt már egy olyan kategóriába ­tudjuk betenni, ami elérhetőbb lesz egy szélesebb réteg ­számára is, mert tudatában vagyunk annak, hogy a granolánk az egyik legdrágább ilyen típusú termék a piacon. Viszont teljesen transzparens módon, ennek a terméknek ilyen mennyiségben ennyi az ára. Főleg akkor, ha ki akarjuk szolgálni a többi résztvevőt is az ellátási láncban. Ugye ez az, amit a fogyasztó nem feltétlenül lát, mert nincsenek az árak lebontva a szupermarketben a kis cetliken, hogy ebből ­ennyi jut a szuper­marketnek, hogy itt legyen előtted a polcon, ennyi jut a disztri­bútornak, ennyi jut annak, aki gyártotta, és vissza egészen addig, ahol az alapanyagokat termelték.

» Milyen cél lebegett a szeme előtt, mikor a Cápák között műsorba jelentkezett?
Úgy gondoltam, hogy a Cápák között egy nagyon jó platform arra, hogy beszéljünk, nemcsak a termékről, hanem magáról az upcycled élelmiszerekről és a pazarlásról is. Nem titok, hogy nemcsak a Cápák közöttben, hanem más platformokon is keresünk finanszírozási lehetőségeket, mert mi egy kis, saját tőkéből indított vállalkozás vagyunk és ahhoz, hogy növekedni tudjunk, tőkét kell bevonnunk. Mi fél ajánlatot kaptunk a műsorban, ami a játékszabályok szerint nem deal, viszont hasznos partnerkapcsolatokkal gazdagodtunk a műsor után.

» Hogy látja a hazai élelmiszeripar helyzetét?
Nagyon sajnálom azt, hogy sokkal kevesebb dolog kerül itthon előállításra, míg van sok olyan termék, ami hat kézen keresztül érkezik meg hazánkba, és sokkal drágább lesz a disztribúciónak köszönhetően. A magyar fogyasztó éppen ezért úgy gondolhatja, hogy minden, ami fenntartható vagy egészséges, annak drágábbnak kell lennie. Ezzel én nem értek egyet és várom, hogy az ipar is felelősséget vállaljon azért, hogy ezt megváltoztassa a fogyasztókban. Hiányolom, hogy a piaci szereplők oktassák a fogyasztókat, mert a kommunikáció, amiből nekik sok eszköz áll rendelkezésükre, használható lenne arra, hogy megváltoztassák a fogyasztói igényeket és fogyasztási szokásokat.

» Látott erre példát Európában?
Angliában a tömegközlekedési vállalat úgy döntött, hogy nem engedélyezi gyorsételek gyártóinak a reklámjait tovább a tömegközlekedési eszközein. Ennek hatásait mérték később több hónapon keresztül, és az derült ki, hogy kevesebb magas cukor-, zsír- és sótartalmú étel került azóta elfogyasztásra azon emberek által, akik ezeket a tömegközlekedési eszközöket használják. Tehát ha mi azt kommunikálnánk, hogy mi a jó, akkor valószínűleg abból ennének többet az emberek. Az ehhez szükséges összefogást hiányolom Magyarországon az élelmiszeriparból.
A sörfőzdéket azért szeretem jó példának felhozni, mert ők számomra megtestesítenek egy olyan ökoszisztémát, ahol közösen építik a saját piacukat, amiben mindenkinek helye van. Ez az együttműködéses versengés, amit én szeretnék jobban elterjeszteni Magyarországon és a közép-kelet-európai régióban. Én úgy látom, itt még inkább a versengés van, együttműködés már kevésbé. Persze sok cég esetében látom már a példamutatást, az innovációt, csak még az összefogás hiányzik.

» Van valami nagy álma?
A szülővárosomban, Komáromban kinéztem egy 3 hektáros területet, rajta egy épülettel, ami korábban egy gyermekváros volt, és már 23 éve üresen áll. Úgy gondoltam, tökéletes lenne arra, hogy revitalizáljuk, az épület átalakuljon egy innovációs központtá, mely helyet adna egy upcycled élelmiszereket kutató és fejlesztő létesítménynek is. Ha ott ezt a központot létre tudnánk hozni, és a mellette lévő zöld terület átalakítható lenne a permakultúra és az agroerdészet elemeivel, akkor a szomszédságában lévő óvoda és általános iskola is hasznát látná, hiszen az ő oktatásukba már alapból be lehetne integrálni az élelmiszertermelést és a fenntarthatóságra nevelést. Kértem is árajánlatot, de utána felébredtem. Ennek sajnos most nincs realitása, de azért nem tettem még le róla. Idealista vagyok, biztos. De nélkülünk mire menne a világ?

 

(TERMÉKMIX magazin – 2022. márciusi szám)

aktuális lapszámunk elérhető itt: