Nagyon szerettünk volna jó híreket hallani Vámos Györgytől, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárától, de a mostani helyzetben az számít a legjobb hírnek, hogy jelenleg kiegyensúlyozott az áruellátás Magyarországon. Csak az a kis szó, a „jelenleg” ne keltene negatív gondolatokat az emberben. A szomszédos háborús helyzet még több kérdést vet fel és még nagyobb bizonytalanságot okoz, mint az előző években a Covid. A kereskedelem terhei folyamatosan nőnek, az árak elszabadultak, aminek nem látni a végét.

» Mi okozza most a legnagyobb problémát a kereskedelemben?
A kereskedelem – beleértve az élelmiszer-kereskedelmet is – jelenleg több nehézségtől szenved, akárcsak más iparágak. Az egyik gond, amely nyilván a vásárló számára is nagy fej­törést okoz, a drágulás, amelynek hátterében egyrészt az ­ukrán helyzet húzódik meg, másrészt pedig még a Covid helyzetnek vannak áthúzódó hatásai, hiszen a drágulás a tavalyi év őszi hónapjaitól gyorsult fel jelentősebben.
Ami vészes figyelmeztető jel, hogy miközben az élelmiszerek drágulása, átlagos mértéke a KSH adatai szerint 11 százalék körül mozog, az élelmiszeripar belföldi átadási árai ennél sokkal nagyobb nagyobb mértékben, közel 20%-kal emelkedtek a februári adatok szerint. Általában pedig az a tapasztalat, hogy az ipar átadási árainak emelkedését, ami mögött ráadásul ott van a mezőgazdasági árak még nagyobb emelkedése, a kereskedelem követni szokta, előbb-utóbb utoléri. Nyilván nem tizedesvessző pontossággal, csak nagyságrendileg.
Én csak annyit mondok, hogy az élelmiszerpiacon a jelenlegihez hasonló, de egyes termékeknél még további és nagyobb drágulás is várható. Ennek hátterében döntő részben nemzetközi okok állnak, mert az agráriumban általában akkor drágul valami, ha a szükségesnél kevesebb van. Mindemellett pokolian megdrágult az energiaköltség a termelőknél is, az élelmiszeriparnál is és a kereskedelemnél is, és mindenkit kínoz a munkaerőhiány, ami szintén költségnövekedést jelent.

» Meddig nőhetnek még az élelmiszerárak?
Jóslásokba sosem szeretek bocsátkozni, nem fogom azt mondani, hogy „x” százalékig. Annyit tudok mondani, hogy az élelmiszerpiacon nem lehet kizárni, hogy a jelenleginél akár jelentősebb ütemben is növekedhetnek az árak a boltokban. Ez nagyon sok mindentől függ, hogy az ukrán háború hogyan alakul, hogy hogyan alakul a kőolaj világ­piaci ára, egyéb nemzetközi folyamatoktól, az energiaáraktól és a munkaerő­-helyzettől. Ez utóbbinál biztos, hogy gyors ­javulás nem várható, ami szintén egy költségnövekedést ­jelent, mert meg kell tartani a dolgozókat.

» A munkaerőhiányra megoldást jelenthetnek az ukrán menekültek?
A kereskedelem is tud fogadni ukrán munkaerőt, de mi azt látjuk, hogy elsősorban gyermekes édesanyák, nagymamák érkeznek, akik jelentős része tovább is utazik Magyarországról. Akik maradnak, azok számára a kereskedelem tud biztosítani munkalehetőséget, de egyrészt nem is vezetünk ilyen statisztikát, másrészt nem tudjuk hányan akarnak munkát vállalni a kereskedelemben. Azt pedig még nem látni pontosan, hogy meddig húzódik ez a háborús helyzet. Nyilván mindenki haza akar menni, tehát semmiféle olyan kijelentést nem lehet tenni, hogy a lehetséges ukrán munkaerő milyen arányú megoldást nyújt. Az nyilvánvaló, hogy a teljes munkaerőhiányt nem tudja megoldani, de minden munkahely betöltése hasznos és a segítség lehetőségéről nem is beszélve, meglátjuk majd, mit hoz a jövő!

» Melyik termékpálya van most legnehezebb helyzet­ben?
Én egyről sem tudok, ami könnyű helyzetben lenne. Ilyen rangsort nem is lehet összeállítani, mert mindenkit más húz. Egy biztos – ami a drágulás másik oldala – hogy a beszerzési árak brutális mértékben emelkednek, nem véletlenül említettem korábban a mezőgazdasági alapanyagok és az ipar belföldi értékesítésének az ár-indexét. Épp ezért a kereskedő kényszerpályán mozog, ha a beszállító drágít, akkor ő is kénytelen a boltban átírni az árcédulát, tehát ezen a fronton is sok a bizonytalanság. Van, akinél az alapanyag hiány okoz gondot, van, akinél az energiaár vagy a szállítási költség – szakterületenként eltérő. Egy biztos, mindenhol baj van, én olyan területet nem ismerek, ahol a menedzserek most hátradőlhetnének, hogy nálunk minden rendben.

» Folyamatosan csökken a fizikai boltok száma. Ez egy általános tendencia vagy a Covid-bezárások, esetleg a mostani helyzet hatása?
Ez egy általános tendencia. A mostani boltbezárások ­üteme 2–3000/év országosan, a teljes kereskedelemre vetítve, ami néha felment 4000-re az elmúlt évtized alatt. Azt lehet látni, hogy egy folyamatról van szó, ami mögött több ­tényező ­húzódik meg. Az egyik, hogy átalakul a kereskedelem szervezet­rendszere. A webáruházak nagyobb teret hódítanak, az élelmiszerpiacon is egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kereskedelem tortájából. Másrészt olyan értelemben is átrendeződik a kereskedelem, hogy az elmúlt évtizedben a nagy alapterületű áruházak lettek a népszerűbbek.
A vásárlási szokások tükrözik a vásárló igényeit és a szervezetrendszer is folyamatosan változik, tehát a hagyományos boltok egy része már bezárt, ám a KSH legutóbbi adatai szerint még most is összesen 37-38.000 darab fő tevékenységként élelmiszert árusító üzlet van Magyarországon.

» Az online üzletek mennyire kerülhetnek most hátrányba a benzinár emelkedésével?
Mindenki hátrányban van, hiszen vagy én viszem haza, mint vásárló vagy kiszállítják, de nagyon sok az olyan online rendelés, ahol bolti átvétel van, végül is ugyanúgy a vásárló ­viszi haza, mintha ott válogatna, csak kevesebb idő megy el ­vele. Illetve a bolti átvétel egy nagyon kedvező csatornát jelent a webáruházi értékesítésen belül, hiszen csak azt az árut mozgatják a boltig, amit el is visz a vásárló, hiszen korábban megrendelte. Másik oldalról való igaz, hogy a házhoz szállítás költségei a drágább üzemanyag miatt megemelkedtek, ez is a nehézségek közé tartozik.

» Milyen most Magyarországon a vásárlóerő?
Most azért vastagabbak a pénztárcák, hiszen a legutóbbi, januári adat szerint 14% a havi bruttó átlagkeresetek növekedése Magyarországon. Emellett volt 13. havi nyugdíj és különféle egyszeri juttatások (SZJA visszatérítés – a szerk). Nyilván ez utóbbit nem az élelmiszerboltokban költik el az emberek, de ez is javítja a családok pénzügyi helyzetét, segíti a biztonságérzetét. Tehát valahol most felvértezték a családokat. Habár drágulások és egyéb problémák vannak, amik nehézségeket jelentenek, de vastagabbak a családok pénztárcái és így azért könnyebb átvészelni ezt a nehéz időszakot. Azt is nagyon fontos megemlíteni, hogy a minimál­bérek 20%-kal emelkedtek, ami azért a kisebb béreket is feljebb tolta. Összességében ez azt jelenti, hogy a legkisebb keresetűek bére emelkedett a legjobban. Mindez pedig erősíti a piaci pozíciót.
A vásárlási szokásokra visszatérve, azért az élelmiszer a családi vásárlásoknál nemcsak a legnagyobb szelet, hanem fontosságban az első helyet is foglalja el, amire kiemelt figyelmet fordítanak a családok. De az is igaz, hogy többet válogatnak. Volumenben eddig nem esett vissza a piac. A KSH adatai is azt mutatják, hogy mennyiségben nincs még visszaesés, de nyilván a korábban tervezettnél mennyiségben valamivel kevesebbet fogunk vásárolni. Ettől függetlenül a kereskedelem továbbra is növekedéssel számol, de szerényebb növekedéssel az élelmiszer piacon.

» A háborús helyzet hatásának következtében számíthatunk élelmiszerhiányra?
A késztermékek többségéből jelenlegi ismereteink szerint hiány nem várható, ugyanakkor ha valamilyen váratlan, kedvezőtlen fordulat következik be, vagy nagyon elhúzódik ez a háborús helyzet, akkor azért a gabonapiacon, a gabonával összefüggő piacon, az étolajpiacon és még néhány területen okozhat feszültséget, és nem lehet kizárni eseti ­termékhiányt sem. Lehet, hogy napraforgó étolajból nehezebb lesz beszerezni az árut, de – elméleti síkon maradva – lehet, hogy megjelenik helyette majd a repce étolaj. Ott, ahol vannak helyettesítési lehetőségek, így enyhíteni tudják majd a hiányt, de nyilván nem tudják teljes egészében pótolni.
Hogy aztán pontosan miből, hol és mennyi lesz, azt ma még nem lehet előre vetíteni, de mi nem számolunk ­azzal, hogy pótolhatatlan, megoldhatatlan nehézségek lennének a piacon.
» Megjelent a hír, hogy a kormány ki szeretné szorítani Magyarországról a külföldi hálózatokat. Mi erről a véleménye?
Ez egy gazdaságpolitikai célkitűzése lehet majd az új kormánynak. Mi pontos döntési, jogszabályi kérdésekkel foglalkozunk. Ha látunk majd ezzel összefüggő jogszabályokat, döntéseket, akkor elmondjuk a véleményünket.

» Tudnak a mostani helyzetben a kereskedők fejleszteni, bővülni, vagy inkább az életben maradásra játszanak?
Ez nyilván üzlettípusonként és üzletnagyságonként változó. A kisebb boltoknál nagyon erős az árstop hatása, és sajnos minél kisebb egy bolt, annál jobban ­megviseli ez az intézkedés, így azt kell mondanom, hogy a köreinkben többen vannak, akik a túlélésért küzdenek. A nagyobb áruházak nyilván kénytelenek most a fejlesztéseket ­visszafogni, de hát minden attól függ, hogy meddig húzódik el ez a ­súlyos helyzet.

» Van most a kereskedelemben bármi pozitívum, bármi jó hír?
Hát hogyne! Jelenleg kiegyensúlyozott az áruellátás, és ezért az árstop másik oldala, hogy a vásárlók ezzel nyilván jól járnak, az egy másik kérdés, hogy ennek árát a kereskedők ­fizetik meg, és mint ahogy az előbb is említettem, ­minél kisebb egy bolt, annál nehezebb ezt neki ellensúlyozni. De azért annak tükrében, hogy mennyire éles a helyzet és az árnyomás a beszállítók oldaláról, ez a legnagyobb láncoknál is egyre súlyosabb nehézségeket okoz.

» Ön hogyan tekint a jövőbe?
Én mindig optimista vagyok, de komolyra fordítva a szót, az üzletláncok fő törekvése, hogy az áruellátás biztonságát megőrizzék, ami most egy rettenetesen nehéz feladat. Mi abban bízunk, hogy a leendő kormánnyal a jövőben is sikerül ennek érdekében ugyanúgy együttműködni, mint a járvány időszakában. Ne felejtsük el, hogy akkor is voltak kritikus időszakok, a lezárások és szállítási nehézségek miatt. Sőt, akkor még felvásárlási rohamok is voltak és tulajdonképpen úgy sikerült megőrizni az ellátás biztonságát – azzal együtt, hogy a polcokról lehet, hogy gyorsan lerámolták az árukat, de gyorsan pótolták is – hogy mind a kormány, mind a kereskedők, mind a gyártók és a beszállítók nagyon szorosan együttműködtek. Napi kapcsolat volt a kormánnyal – nyilván a megfelelő intézményével, amely felé minden problémát azonnal lehetett jelezni, és azt, amint lehetett, orvosolták is, ha kellett, kormányzati intézkedéssel. Erre a közeljövőben egészen biztosan szükség lesz.
Most is tárgyalunk olyan kérdésekről, amelyek összefüggnek az ukrán helyzettel, hogy hogyan lehetne segíteni bizonyos – szerencsére ma még csak technikai jellegű – problémákat.

 

(TERMÉKMIX magazin – 2022. áprilisi szám)

AKTUÁLIS SZÁMUNK ELÉRHETŐ ITT: