Nagyon szerettünk volna jó híreket hallani Vámos Györgytől, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárától, de a mostani helyzetben az számít a legjobb hírnek, hogy jelenleg kiegyensúlyozott az áruellátás Magyarországon. Csak az a kis szó, a „jelenleg” ne keltene negatív gondolatokat az emberben. A szomszédos háborús helyzet még több kérdést vet fel és még nagyobb bizonytalanságot okoz, mint az előző években a Covid. A kereskedelem terhei folyamatosan nőnek, az árak elszabadultak, aminek nem látni a végét.
» Mi okozza most a legnagyobb problémát a kereskedelemben?
A kereskedelem – beleértve az élelmiszer-kereskedelmet is – jelenleg több nehézségtől szenved, akárcsak más iparágak. Az egyik gond, amely nyilván a vásárló számára is nagy fejtörést okoz, a drágulás, amelynek hátterében egyrészt az ukrán helyzet húzódik meg, másrészt pedig még a Covid helyzetnek vannak áthúzódó hatásai, hiszen a drágulás a tavalyi év őszi hónapjaitól gyorsult fel jelentősebben.
Ami vészes figyelmeztető jel, hogy miközben az élelmiszerek drágulása, átlagos mértéke a KSH adatai szerint 11 százalék körül mozog, az élelmiszeripar belföldi átadási árai ennél sokkal nagyobb nagyobb mértékben, közel 20%-kal emelkedtek a februári adatok szerint. Általában pedig az a tapasztalat, hogy az ipar átadási árainak emelkedését, ami mögött ráadásul ott van a mezőgazdasági árak még nagyobb emelkedése, a kereskedelem követni szokta, előbb-utóbb utoléri. Nyilván nem tizedesvessző pontossággal, csak nagyságrendileg.
Én csak annyit mondok, hogy az élelmiszerpiacon a jelenlegihez hasonló, de egyes termékeknél még további és nagyobb drágulás is várható. Ennek hátterében döntő részben nemzetközi okok állnak, mert az agráriumban általában akkor drágul valami, ha a szükségesnél kevesebb van. Mindemellett pokolian megdrágult az energiaköltség a termelőknél is, az élelmiszeriparnál is és a kereskedelemnél is, és mindenkit kínoz a munkaerőhiány, ami szintén költségnövekedést jelent.
» Meddig nőhetnek még az élelmiszerárak?
Jóslásokba sosem szeretek bocsátkozni, nem fogom azt mondani, hogy „x” százalékig. Annyit tudok mondani, hogy az élelmiszerpiacon nem lehet kizárni, hogy a jelenleginél akár jelentősebb ütemben is növekedhetnek az árak a boltokban. Ez nagyon sok mindentől függ, hogy az ukrán háború hogyan alakul, hogy hogyan alakul a kőolaj világpiaci ára, egyéb nemzetközi folyamatoktól, az energiaáraktól és a munkaerő-helyzettől. Ez utóbbinál biztos, hogy gyors javulás nem várható, ami szintén egy költségnövekedést jelent, mert meg kell tartani a dolgozókat.
» A munkaerőhiányra megoldást jelenthetnek az ukrán menekültek?
A kereskedelem is tud fogadni ukrán munkaerőt, de mi azt látjuk, hogy elsősorban gyermekes édesanyák, nagymamák érkeznek, akik jelentős része tovább is utazik Magyarországról. Akik maradnak, azok számára a kereskedelem tud biztosítani munkalehetőséget, de egyrészt nem is vezetünk ilyen statisztikát, másrészt nem tudjuk hányan akarnak munkát vállalni a kereskedelemben. Azt pedig még nem látni pontosan, hogy meddig húzódik ez a háborús helyzet. Nyilván mindenki haza akar menni, tehát semmiféle olyan kijelentést nem lehet tenni, hogy a lehetséges ukrán munkaerő milyen arányú megoldást nyújt. Az nyilvánvaló, hogy a teljes munkaerőhiányt nem tudja megoldani, de minden munkahely betöltése hasznos és a segítség lehetőségéről nem is beszélve, meglátjuk majd, mit hoz a jövő!
» Melyik termékpálya van most legnehezebb helyzetben?
Én egyről sem tudok, ami könnyű helyzetben lenne. Ilyen rangsort nem is lehet összeállítani, mert mindenkit más húz. Egy biztos – ami a drágulás másik oldala – hogy a beszerzési árak brutális mértékben emelkednek, nem véletlenül említettem korábban a mezőgazdasági alapanyagok és az ipar belföldi értékesítésének az ár-indexét. Épp ezért a kereskedő kényszerpályán mozog, ha a beszállító drágít, akkor ő is kénytelen a boltban átírni az árcédulát, tehát ezen a fronton is sok a bizonytalanság. Van, akinél az alapanyag hiány okoz gondot, van, akinél az energiaár vagy a szállítási költség – szakterületenként eltérő. Egy biztos, mindenhol baj van, én olyan területet nem ismerek, ahol a menedzserek most hátradőlhetnének, hogy nálunk minden rendben.
» Folyamatosan csökken a fizikai boltok száma. Ez egy általános tendencia vagy a Covid-bezárások, esetleg a mostani helyzet hatása?
Ez egy általános tendencia. A mostani boltbezárások üteme 2–3000/év országosan, a teljes kereskedelemre vetítve, ami néha felment 4000-re az elmúlt évtized alatt. Azt lehet látni, hogy egy folyamatról van szó, ami mögött több tényező húzódik meg. Az egyik, hogy átalakul a kereskedelem szervezetrendszere. A webáruházak nagyobb teret hódítanak, az élelmiszerpiacon is egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kereskedelem tortájából. Másrészt olyan értelemben is átrendeződik a kereskedelem, hogy az elmúlt évtizedben a nagy alapterületű áruházak lettek a népszerűbbek.
A vásárlási szokások tükrözik a vásárló igényeit és a szervezetrendszer is folyamatosan változik, tehát a hagyományos boltok egy része már bezárt, ám a KSH legutóbbi adatai szerint még most is összesen 37-38.000 darab fő tevékenységként élelmiszert árusító üzlet van Magyarországon.
» Az online üzletek mennyire kerülhetnek most hátrányba a benzinár emelkedésével?
Mindenki hátrányban van, hiszen vagy én viszem haza, mint vásárló vagy kiszállítják, de nagyon sok az olyan online rendelés, ahol bolti átvétel van, végül is ugyanúgy a vásárló viszi haza, mintha ott válogatna, csak kevesebb idő megy el vele. Illetve a bolti átvétel egy nagyon kedvező csatornát jelent a webáruházi értékesítésen belül, hiszen csak azt az árut mozgatják a boltig, amit el is visz a vásárló, hiszen korábban megrendelte. Másik oldalról való igaz, hogy a házhoz szállítás költségei a drágább üzemanyag miatt megemelkedtek, ez is a nehézségek közé tartozik.
» Milyen most Magyarországon a vásárlóerő?
Most azért vastagabbak a pénztárcák, hiszen a legutóbbi, januári adat szerint 14% a havi bruttó átlagkeresetek növekedése Magyarországon. Emellett volt 13. havi nyugdíj és különféle egyszeri juttatások (SZJA visszatérítés – a szerk). Nyilván ez utóbbit nem az élelmiszerboltokban költik el az emberek, de ez is javítja a családok pénzügyi helyzetét, segíti a biztonságérzetét. Tehát valahol most felvértezték a családokat. Habár drágulások és egyéb problémák vannak, amik nehézségeket jelentenek, de vastagabbak a családok pénztárcái és így azért könnyebb átvészelni ezt a nehéz időszakot. Azt is nagyon fontos megemlíteni, hogy a minimálbérek 20%-kal emelkedtek, ami azért a kisebb béreket is feljebb tolta. Összességében ez azt jelenti, hogy a legkisebb keresetűek bére emelkedett a legjobban. Mindez pedig erősíti a piaci pozíciót.
A vásárlási szokásokra visszatérve, azért az élelmiszer a családi vásárlásoknál nemcsak a legnagyobb szelet, hanem fontosságban az első helyet is foglalja el, amire kiemelt figyelmet fordítanak a családok. De az is igaz, hogy többet válogatnak. Volumenben eddig nem esett vissza a piac. A KSH adatai is azt mutatják, hogy mennyiségben nincs még visszaesés, de nyilván a korábban tervezettnél mennyiségben valamivel kevesebbet fogunk vásárolni. Ettől függetlenül a kereskedelem továbbra is növekedéssel számol, de szerényebb növekedéssel az élelmiszer piacon.
» A háborús helyzet hatásának következtében számíthatunk élelmiszerhiányra?
A késztermékek többségéből jelenlegi ismereteink szerint hiány nem várható, ugyanakkor ha valamilyen váratlan, kedvezőtlen fordulat következik be, vagy nagyon elhúzódik ez a háborús helyzet, akkor azért a gabonapiacon, a gabonával összefüggő piacon, az étolajpiacon és még néhány területen okozhat feszültséget, és nem lehet kizárni eseti termékhiányt sem. Lehet, hogy napraforgó étolajból nehezebb lesz beszerezni az árut, de – elméleti síkon maradva – lehet, hogy megjelenik helyette majd a repce étolaj. Ott, ahol vannak helyettesítési lehetőségek, így enyhíteni tudják majd a hiányt, de nyilván nem tudják teljes egészében pótolni.
Hogy aztán pontosan miből, hol és mennyi lesz, azt ma még nem lehet előre vetíteni, de mi nem számolunk azzal, hogy pótolhatatlan, megoldhatatlan nehézségek lennének a piacon.
» Megjelent a hír, hogy a kormány ki szeretné szorítani Magyarországról a külföldi hálózatokat. Mi erről a véleménye?
Ez egy gazdaságpolitikai célkitűzése lehet majd az új kormánynak. Mi pontos döntési, jogszabályi kérdésekkel foglalkozunk. Ha látunk majd ezzel összefüggő jogszabályokat, döntéseket, akkor elmondjuk a véleményünket.
» Tudnak a mostani helyzetben a kereskedők fejleszteni, bővülni, vagy inkább az életben maradásra játszanak?
Ez nyilván üzlettípusonként és üzletnagyságonként változó. A kisebb boltoknál nagyon erős az árstop hatása, és sajnos minél kisebb egy bolt, annál jobban megviseli ez az intézkedés, így azt kell mondanom, hogy a köreinkben többen vannak, akik a túlélésért küzdenek. A nagyobb áruházak nyilván kénytelenek most a fejlesztéseket visszafogni, de hát minden attól függ, hogy meddig húzódik el ez a súlyos helyzet.
» Van most a kereskedelemben bármi pozitívum, bármi jó hír?
Hát hogyne! Jelenleg kiegyensúlyozott az áruellátás, és ezért az árstop másik oldala, hogy a vásárlók ezzel nyilván jól járnak, az egy másik kérdés, hogy ennek árát a kereskedők fizetik meg, és mint ahogy az előbb is említettem, minél kisebb egy bolt, annál nehezebb ezt neki ellensúlyozni. De azért annak tükrében, hogy mennyire éles a helyzet és az árnyomás a beszállítók oldaláról, ez a legnagyobb láncoknál is egyre súlyosabb nehézségeket okoz.
» Ön hogyan tekint a jövőbe?
Én mindig optimista vagyok, de komolyra fordítva a szót, az üzletláncok fő törekvése, hogy az áruellátás biztonságát megőrizzék, ami most egy rettenetesen nehéz feladat. Mi abban bízunk, hogy a leendő kormánnyal a jövőben is sikerül ennek érdekében ugyanúgy együttműködni, mint a járvány időszakában. Ne felejtsük el, hogy akkor is voltak kritikus időszakok, a lezárások és szállítási nehézségek miatt. Sőt, akkor még felvásárlási rohamok is voltak és tulajdonképpen úgy sikerült megőrizni az ellátás biztonságát – azzal együtt, hogy a polcokról lehet, hogy gyorsan lerámolták az árukat, de gyorsan pótolták is – hogy mind a kormány, mind a kereskedők, mind a gyártók és a beszállítók nagyon szorosan együttműködtek. Napi kapcsolat volt a kormánnyal – nyilván a megfelelő intézményével, amely felé minden problémát azonnal lehetett jelezni, és azt, amint lehetett, orvosolták is, ha kellett, kormányzati intézkedéssel. Erre a közeljövőben egészen biztosan szükség lesz.
Most is tárgyalunk olyan kérdésekről, amelyek összefüggnek az ukrán helyzettel, hogy hogyan lehetne segíteni bizonyos – szerencsére ma még csak technikai jellegű – problémákat.
(TERMÉKMIX magazin – 2022. áprilisi szám)
AKTUÁLIS SZÁMUNK ELÉRHETŐ ITT:
