Giacomo Pedranzini, a KOMETA tulajdonos-ügyvezetője a közelmúltban hívta életre az HonestFood koncepciót, ami a finom, egészséges és megfizethető élelmiszert helyezi a középpontba, valamint az ellátási láncban a haszon igazságos elosztását javasolja a gazdasági szereplők között. Ennek egy ideális világban így kellene működnie, ám a valóságban messze vagyunk még ettől. Pedranzini úr azonban bizakodó, mert úgy véli, hosszú távon ez az egyetlen járható út. Ez az igazi olasz optimizmus! ...vagy az előrelátás?
» Miért érezte szükségét az HonestFood szemléletű koncepció létrehozásának?
Az élelmiszeripar arra kényszerült, hogy egyre nagyobb volumenben termeljen, aminek az lett a következménye, hogy a gyártók egyre alacsonyabb áron értékesítették a termékeiket. Ez pedig negatív hatást gyakorolt a környezetre, az állatjólétre és a szektor gazdasági fejlődésére, és ami a legfontosabb, az emberek egészségére. Lehet, hogy a boltok polcain olcsóbbnál olcsóbb termékek sorakoznak, de a termelőknek hatalmas áringadozásokkal kell szembenézniük.
A kiskereskedőkön nagy felelősség van. Szerintem ők a vezér-szereplők, akik vezetik az egész ágazatot. A kiskereskedelem piacán folyamatos fejlődés és koncentrálódás van jelen, vagyis a piaci pozíciójuk erősödik. Az elmúlt 30 évben a kiskereskedelmi szereplők határozták meg az élelmiszeripari trendeket, ők mutatták nekünk az utat. Közben a termelők és feldolgozók kicsik maradtak és sokszor nehéz helyzetbe kerülnek. Az alkupozícióik folyamatosan gyengülnek. Ebben a helyzetben különösen szükséges lenne, hogy kidolgozzunk egy módszert, amelynek segítségével a megtermelt haszon arányosan oszlik el a termelési lánc szereplői között.
» Mennyire érzi ezt kivitelezhetőnek a mai világban?
Én úgy gondolom, hogy egész biztosan kivitelezhető és realisztikus, igaz, nem tudom azt mondani, hogy ez meg fog történni 5–10 éven belül, de úgy látom, hogy nincs más lehetőség. A modern mezőgazdaság nem tud továbbmenni, túliparosított és túlzottan a mennyiségre koncentrál. A másik lehetőség az ökogazdálkodás lenne, az viszont túl drága. Lehet, hogy öt év múlva elérhető árak lesznek ezen a fronton is, és akkor lehet, hogy ebben lesz a megoldás, de per pillanat én úgy látom, hogy sem az ökogazdálkodás, sem a túliparosított modern mezőgazdaság nem fenntartható.
Azért vagyok bizakodó, mert az a cél, hogy megtaláljuk az egyensúlyt, amihez használni kell a józan eszünket. Nem kell kitalálni valami teljesen újat, csak vissza kell mennünk kicsit, hogy korrigáljuk, újragondoljuk a modern és a tradicionális mezőgazdaságot.
» Kicsit utópisztikusnak tűnik...
Nem félek tőle, hogy az emberek első gondolata az, hogy túl utópisztikus. Az biztos, hogy nehéz lesz, de mindig az első lépés a legnehezebb. Az a fontos, hogy valaki elkezdje, és mi már elkezdtük. Például a beszállítóinkkal már elindultunk ezen az úton. Kiépítettünk egy árstruktúrát, hogy amikor nagyon olcsó a sertés alapanyag, akkor mi prémium árat fizetünk érte, hogy így támogassuk a termelőt a nehéz időben és abban bízunk, hogy amikor túl drága lesz a hús, mert nagyon felmennek a termelői árak, akkor ezt a gesztust visszakapjuk, azaz mi kapunk majd engedményt, és ez a mentalitás segíteni fog, hogy stabilabban tudjuk tartani az üzletet. Csak kell egy kis idő, hogy megmagyarázzuk, elfogadtassuk az emberekkel ennek a fontosságát. Nagyon fontos lenne, hogy egy kiskereskedelmi lánc csatlakozzon a kezdeményezésünkhöz. Én már látom, hogy a kiskereskedők is egyre jobban értik és ők is hozzá akarnak járulni ahhoz, hogy az egész élelmiszer-ellátási lánc stabilabb és tisztességesebb legyen.
» Mit üzen az HonestFood logó a fogyasztóknak?
Hogy ez egy becsületes termék. Miért az? Mert korrekt ára van, ami nekünk nagyon fontos. A jó minőség pedig nemcsak azt jelenti, hogy finom, hanem hogy egészséges is. Ebből a szempontból is mi voltunk az elsők, akik elkezdtek ezen az úton járni, de szerencsére nem vagyunk egyedül. Örülünk, hogy sok termék van a piacon, amiben nincs allergén és kevesebb a mesterséges adalékanyag.
» Elsősorban kiken múlik, hogy jobb legyen a világ – legalábbis élelmiszer szempontból?
Az egyik nagy probléma szerintem a túl olcsó élelmiszer. Ezért pedig felelős a termelő, a feldolgozó, a kiskereskedő és a vásárló is. Amikor egy vásárló hajlandó jóval több pénzt fizetni állateledelre, mint a gyermekének szánt virslire, akkor valami nem stimmel. Ezen a felfogáson pedig a túl nagy, észszerűtlen promóciók sem segítenek, mert az emberek nem értik, mi az igazi, a valódi érték.
Az élelmiszerek árának újrapozícionálására lenne szükség. Természetesen nem mondom, hogy túl drágának kell lennie, pláne most, amikor mindennek az ára megy felfelé, de kb. 5–10%-os árszintigazítás már elegendő lenne az egyensúly érdekében az egész ellátási lánc számára. Mert általánosságban véve, gondoljunk bele, ha 10%-kal drágább jó minőségű élelmiszerből 10%-kal kevesebbet ennénk, a költsége ugyanannyi lenne, de talán a társadalom nagy része egészségesebben élhetne.
Fontos lenne mindannyiunk számára, hogy amikor az üzletben a polccal szemben állunk és el kell döntenünk, hogy mit vásároljunk, valóban mérlegelnénk. Hiszen a mi döntésünk, a fogyasztók döntése fogja irányítani a termelőt. A szemléletváltás csak a fogyasztókkal együtt mehet végbe. Egy minőségi termék nem lehet olcsó, de drága sem, elérhető árúnak kell lennie, hiszen mindenkinek joga van egészségesen táplálkozni.
» A hálózatoknak mekkora szerepük van ebben?
A nagy kereskedelmi hálózatoknak nagyon jelentős szerepük van, olyannyira, hogy ők a főszereplők! Hatalmuk van, és nekik a legnagyobb a felelősségük is. Nagyon nehéz munka eldönteni egy-egy termék esetében, hogy mi a korrekt árszint, ahol mindenki jól jár. Nem akarom őket kritizálni, inkább motiválni, hogy próbáljanak meg ők is ebbe az irányba menni. És talán a politika is tudna segíteni a törvény erején keresztül. Jó példa erre, hogy Magyarországon már nem lehet promótálni a termékeket beszerzési ár alatt. Ezt például Olaszországban még lehet.
Viszont itthon problémának látom, hogy nagyon alacsony az akciós ár, és túl drága a normál ár, ezért a fogyasztó boltról boltra jár és vadássza a kedvezményeket. Talán, ha lenne egy törvény, ami megmondaná, hogy a hálózatok dönthetik el, hogy milyen árakat használjanak, de a promóciós ár és a normál ár között például 20%-nál nem lehet több különbség, akkor ez megteremthetne egyfajta egyensúlyt.
» Ön szerint a veganizmus mennyire meghatározó tényező jelenleg?
Én tiszteletben tartok minden személyes döntést, de azért elgondolkoztató, hogy mi lenne akkor, ha mindenki vegán lenne! Mit csinálnánk akkor az állatokkal? Levágnánk mindet? Viszont, ha sok zöldséget és gyümölcsöt szeretnénk, akkor mivel trágyáznánk azokat? Mert ha nincsenek állatok, akik termelik a trágyát, akkor csak műtrágyával lehet, ami biztosan jó?
Az egész teremtés túl szofisztikált. Még nem vagyunk olyan okosak, amilyennek gondoljuk magunkat. Le akarunk cserélni mindent, pedig nem véletlenül van minden úgy kitalálva, ahogy.
» Sosem bánta meg, hogy 1999-ben a húsiparral kezdett foglalkozni Magyarországon?
A szenvedély vezetett és ez annak is az oka, hogy a nagy mélységek ellenére sem bántam meg, hogy ezzel foglalkozom. Örülök, hogy itt vagyok, ha nem így lenne, nem lennék itt már 25 éve. Látom itt a perspektívát. Olasz vagyok, természetesen szívesen visszautazom Olaszországba, de én is inkább európai polgárnak érzem magam. Engem egy kicsit zavar, hogyha Olaszországba megyek olasz termékeket kell vásárolnom, Magyarországon magyar termékeket és így tovább. Én úgy gondolom, hogy ez üzleti szempontból nekünk, magyaroknak nem túl okos viselkedés, mert ha mi exportképesek vagyunk, fontos lenne népszerűsítenünk a nyitott szemléletmódot. Itt Magyarországon elő tudunk állítani nagyon jó minőségű, versenyképes élelmiszert megfizethető áron, hiszen minden alapfeltétel adott hozzá. Ennek pedig az 50-70%-át lehetne exportálni más európai országba.
Ami pedig a húsipart illeti, amikor 25 évvel ezelőtt Magyarországra jöttünk, minden megyeszékhelynek komoly húsipara volt, kb. 12–13 gyár is működött. A mai nap pedig ebből hárman vannak a nagyok. Én bízom benne, hogy ők talpon tudnak maradni. Jó lenne, ha együtt tudnánk fejlődni és fejleszteni, mert Magyarország mezőgazdasági szempontból egy paradicsom.
» Milyennek ítéli meg a magyar emberek ízlésvilágát, ha felvágottakról van szó?
Magyarországon egy kicsit korrigálni kell az ízeket, hogy egy picit könnyebb legyen a termék. Csökkentjük a sót, a füstöt, a zsírt, mindezt pedig az egészségünk érdekében tesszük. Hogyha Japánban, Svájcban vagy akár Olaszországban a várható élettartam több mint 83 év, itt Magyarországon pedig csak 76 év, akkor kicsit át kellene gondolnunk, hogy mit vásárolunk, mit eszünk és talán pár év múlva mi is egészségesebben, hosszabban és boldogabban élhetünk.
» Milyen évet zár idén a KOMETA?
Egy jó évet fogunk zárni, a forgalmunk közel lesz a 60 milliárd forinthoz. Komoly fejlesztéseket tervezünk a következő öt évre, amivel képesek leszünk a kapacitásunk megduplázására, hogy hatékonyabban és környezetkímélőbben tudjunk dolgozni.
Egy problémát kell most megoldanunk, mégpedig a munkaerőhiányt, de próbáljuk folyamatosan motiválni az embereket, hogy csatlakozzanak hozzánk. Nálunk, a KOMETA-nál most már a minimum belépési bér 1180 Ft óránként, úgyhogy ez az új változás, ami jönni fog januártól (Kétszázezer forintos minimálbér bevezetése – a szerk.) nálunk nem fog bezavarni.
Bízunk a jövőben, hogy képesek leszünk folyamatosan fejleszteni az üzemünket, ami reményeim szerint 100 év múlva is működni fog még.
(TERMÉKMIX magazin – 2021. decemberi szám)
BELELAPOZOK
