Interjú

Az élelmiszerek iránti globális kereslet 2050-re várhatóan megduplázódik. A világnak extra élelmet kell biztosítania ennek a növekvő népességnek a táplálására. Kihívást jelent a tejágazat számára is, hogy tápláló és fenntarthatóbb módon előállított tejtermékekkel lássa el az embereket. Erről a növekedésről és kihívásról, valamint a hazai tejipar helyzetéről Harcz Zoltánt, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

» Mennyire sújtotta a vírushelyzet tavaly a tejipar ­szereplőit, illetve hogyan hatott ez a hazai tejtermékfogyasztásra?
A tejágazat is a járványhelyzetre azonnal és rugalmasan rea­gálni képes ágazatok közé tartozott, miáltal a gazdasági vissza­esés is kevésbé érintette, a megváltozott piaci folyamatok természetesen mindannyiunkra hatással voltak. A járvány ­mindent megváltoztatott, azonban kisebb-nagyobb erőfeszítések mellett minden egyes kg nyerstej megtalálta a helyét. Az idény­hatások és a koronavírus okozta gazdasági, társadalmi problémák ­ellenére a hazai tejtermelés, a tejfeldolgozás és a késztermék- értékesítés egyaránt működött, a szerződéses viszonyokat fenn tudtuk tartani, igaz, voltak bőven megoldandó problémák is. A hazai és nemzetközi ­piac – beleértve az árakat – azonban még egy olyan piaci krízis esetén is stabil és enyhén emelkedő maradt, mint amit a COVID-19 hozott.
A hazai éves nyerstej átlagár emelkedett, a tavalyi 105,27 ­
Ft/kg-­os átlagár 4,5%-kal magasabb a 2019. év átlagáránál. 2020. év felvásárlása összességében 6%-kal magasabb a 2019. évben felvásárolt mennyiségnél. Az EUR/HUF árfolyam 2019 de­cembertől egy év alatt 35 ­Ft-ot gyengült. Az élelmiszerek ára 4,9%-kal emelkedett 12 hónap alatt. Még tavaly decemberben összevetve a takarmányok, az állat­tenyésztési, a gép-, berendezés és technológiai költségek, az alap-, segéd- és adalékanyag, a csomagolóanyag, a munkabér, az energia- és épületköltségek, a bérleti díjak, a higiéniai költségek éves változását, folyamatos emelkedésről tudunk beszámolni, amelynek okán a tejtermelőknél és a feldolgozóknál egy év alatt átlagosan ­15–18%-os termelésiköltség-emelkedést becsültünk.

» Hogyan prognosztizálják idénre a nyerstej átlagárának változását? Várható idén további drágulás a tejtermékek körében?
Rendkívül összetett a piaci helyzet, azonban stagnáló, enyhén emelkedő irányt prognosztizálunk az év egészére. Nem látjuk az oltás terjedés pontosan mikor enyhíthet a feszültségen, úgy véljük, hogy a vakcina „közelsége” pozitív várakozást generál majd (turizmus, éttermek, közétkeztetés stb.). A téli időjárás még tartogathat meglepetéseket, ­április–májusra pedig jön a tejtermelési csúcs. Mindezek felett a HUF/EUR mozgás is hatással lesz ránk.
Az erősödő infláció, az input költségek ­dinamikus növekedése továbbra is igen súlyos kihívást jelent majd. Egy ilyen nyíló költség-olló már középtávon sem fenntartható az ágazat szereplőinek. A járványhelyzet miatt folyamatosan növekvő extra költségek nem egyszeri időszakra vonatkoztak, hanem sajnálatosan velünk maradnak legalább ez év közepéig/végéig.

» Magyarországon alacsony a tejfogyasztás. Ennek egyik oka lehet, hogy sokan érzékenyek a tejfehérjére. A Debreceni Egyetem kutatóinak vizsgálatai szerint az angol jersey ­fajta tehén A2-es tejet ad, ami nagy tejipari innovációt jelenthet, hiszen nem tartalmazza azt a fehérje­típust, ami emésztési problémákat okozhat. Megoldás lehet ez a „szupertej” a tejpiac fellendítésére? Létezik erre megoldás?
A 2000-ben alapított, új-zélandi A2 Milk nevű céget 2015-ben vezették be tőzsdére. A cég akkori eredményei szerint a legtöbb tehén különböző fehérjefajtájú tejet termel, az úgy­nevezett A1 és A2 nevű tejet. Felfedezték, hogy van egy biztonságos és egyszerű módszer azon tehenek azonosítására, akik természetes A1-fehérje nélküli tejet termeltek. Innen született az A2 Milk, immár 20 éve.
Az egészségügyi problémákra maga a magyar tejágazat is igen aktívan keresi a válaszokat, komoly ­kutatás-fejlesztési tevékenységen keresztül. Elég arra gondolni például, hogy 10 évvel ezelőtthöz képest szinte minden termékkategóriában megtalálhatóak a magas minőségű laktózmentes termékek, legyen az tej, tejföl, vaj, desszert vagy sajt, amelyeket a laktózérzékenységgel küzdők is bátran fogyaszthatnak ­anélkül, hogy kompromisszumot kellene kötniük a termékek ízében, állagában, felhasználhatóságában a „normál” tejtermékekhez képest. Rendkívül fontos, hogy csak a laktózérzékenység ­miatt nem kell áttérni a növényi alapú utánzatokra. Minden étel­allergia miatti kutatásnak helye van a világban.

» Mégis a trendek, életmódváltás vagy ételallergia miatt egyre többen térnek át a növényi tejitalokra (pl. rizstej, kókusztej). Ez a tendencia érezhető már a tejipari termékek fogyasztásának csökkenésén?
A tejtermékek globális fogyasztása növekszik. A legjobban „büntetett” friss termékek feldolgozott formában (sajt, vaj, joghurt, desszert) készételekben, cukrásztermekében és péksüteményekben elfogynak. Az EU évről évre egyre növekvő mértékben tudja exportálni a termékeket, így egyelőre közvetlen hatás nem éri a termelőket. Attól függetlenül, hogy a tej vagy tejtermékek ma még megtalálják piacukat, az állattartásba és a tejtermelés irányában meglévő fogyasztói bizalom megrendülhet, ha az emberek nagy mennyiségű, a tejtermelést és a tejtermékeket kritizáló üzenetekkel, cikkekkel találkoznak a médiában.
A Tej Terméktanács a tej- és tejtermék helyettesítő növényi termék fogyasztási szokásait vizsgáló piackutatási tendert írt ki. Márciusra várjuk az országos reprezentatív kutatás eredményeit, mely alapján meg fogjuk ismerni a magyar lakosság tej- és tejtermék helyettesítő növényi termék fogyasztási szokásait, a tejhelyettesítő termékek térnyerésének okait. A fogyasztói szükségletek és motivációk megértése is a kutatás része.

» Milyen arányban növekedett tavaly a feldolgozott tejtermékek aránya?
Tejből 11, vajból 25, tejfölből 10, trappista sajtból 33 százalékkal többet állítottak elő tavaly, mint 2019-ben. A termékek háromnegyedénél volt feldolgozói áremelkedés, átlagosan 1–6% közötti. Mivel a jó minőségű állati eredetű fehérjék iránti kereslet világszerte növekszik, a tejágazat megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy a tejtermékek kínálatával hozzájáruljon a globális élelmezésbiztonsághoz és a szegénység csökkentéséhez. A világ lakosságának több mint 80 százaléka, vagyis körülbelül 6 milliárd ember fogyaszt tejet vagy más tejtermékeket.

» A Tej Terméktanács eddig is sokat foglalkozott a tej­fogyasztás népszerűsítésével a kisiskolások körében. Idén is várhatók számukra az eddigi évekhez hasonló ­színvonalú programok?
Több mint 35 ezer kisiskolás gyermeknek nyílt lehetősége részt venni a Tej Terméktanács közel négy éve megújult, modern élményparkkal működtetett iskolai edukációs programsorozatában. Az elmúlt egy év alatt a koronavírus-járvány minden közösségi marketing elképzelésünket is átrajzolta. A veszély­helyzet kihirdetése miatt az edukációs roadshow 2020. március 13-án felfüggesztésre került, majd a számos óvintézkedésekkel kiegészített szeptemberi újraindítást követően november 13-án ismételten leállásra kényszerült. Elmondható azonban, hogy a 2020-as év rendhagyó és nehézségekkel ­teli időszaka ellenére is óriási sikerrel zárult a program, amit az iskolák részéről érkező számtalan pozitív visszajelzés igazol. A Közösségi Marketing tevekénységünket természetesen idén folytatni kívánjuk, a mikéntre adott válasz azonban idén nem csak rajtunk múlik.

» Milyen innovációk és beruházások várhatók az ágazatban a közeljövőben?
A társadalmi mozgalmak és elvárások erősödése és a fogyasztói preferenciák változása miatt egyre nagyobb jelentőséget kapnak az olyan termékfejlesztési irányok, mint a laktózmentesség, a cukortartalom-csökkentés, a funkcionalitás, a hozzáadott érték növelése, a fenntarthatósági szempontok, a GMO ­mentes tejtermékek és jelölések megjelenítése és a hitelesség is. A fogyasztók által igényelt további tejtermék-differenciálás kerülhet előtérbe (pl. bio, legelő-alapú, a helyi, az állatjólétet ­előtérbe helyező és más hitelesített tejtermelési rendszerek).
A tejipari vállalkozások számára a hazai piaci pozícióik megtartása érdekében, az exportpiacok megőrzése és fejlesztése szempontjából a technológia (kapacitásbővítés, automatizálás, infrastruktúrafejlesztés, hatékonyságnövelés, folyamatirányítás, karbonlábnyom-csökkentés, takarékos (alternatív) energia­forrás-kialakítású gépek, energetikai, környezetvédelmi korszerűsítés), az innováció (magas feldolgozottságú termék­kategóriák fejlesztése), termékfejlesztés, csomagolás) és a logisz­tika fejlesztése jelenti a versenyképesség alapját.

(TERMÉKMIX magazin – 2021. februári szám)