Hogy alakulnak a szezonban a zöldség- és gyümölcsárak? Mennyire okoz zavart a piacon az importáru? Mennyire tudatos a magyar vevő? Ezek a kérdések napjaink hektikus ár- és piaci viszonyai közepette a szektor számos szereplőjét foglalkoztatják termelői és kereskedői oldalról egyaránt.
Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke úgy véli: ha drágulnak a zöldségek, gyümölcsök, akkor rugalmasan csökken a fogyasztás, mivel általában nem létszükségleti cikkekről van szó, így az árak növekedésére a vásárolt mennyiségek csökkentésével reagálnak a vásárlók. Ellenben egy olyan fajgazdag piacon, mint a zöldség- és a gyümölcspiac, általában van olyan tétel vagy szezontermék, ami olcsóbb vagy akciós, így van mi felé fordulnia a fogyasztónak.
– Az árak egyik meghatározó eleme a várható hazai termésmennyiség, amiről több kultúra vonatkozásában is egyszerűen túl korai még nyilatkozni – fogalmazott dr. Apáti Ferenc. – A szamócánál a szabadföldi szezon egy kicsit rácsúszott a görög árura, de itt szerencsés, hogy a hidegfóliás és a szabadföldi termesztésből származó áru között általában csak rövid átfedés van. Az árak lefutásáról ilyen korán szintén nem lehet még mit mondani, annál is inkább, mert sok szezonzöldség és -gyümölcs esetében pár nap vagy pár hét alatt is nagyot változhatnak az árak pozitív és negatív irányba egyaránt. Az elmúlt időszakban egész Európában egyértelműen csökkent a fogyasztás. A Freshfel Europe minden évben elkészíti a Consumption Monitor című kiadványát, amelyben az összes uniós tagállamban felméri a fogyasztás alakulását. A 2023-as évről még nem nyilatkoztak, de érdekes módon 2020-ban a COVID alatt felfutott a fogyasztás (ezt az elemzők a zöldség-gyümölcsök egészségvédő hatásába vetett meggyőződéssel indokolták), majd a 2021-ben kibontakozó infláció, később pedig a 2022-ben megjelenő energiaválság egzisztenciális krízist okozott még Nyugat-Európában is. Ebben az időszakban a fogyasztási adatok egyértelműen negatív trendet mutatnak. Bár pontos adataink még nincsenek, feltételezhető, hogy 2023-ban már megkezdődött a lassú kilábalás, melynek mértéke egyelőre nem ismert, de biztosak vagyunk benne – akkora volt ugyanis a 2022-es mélypont, hogy onnan nem nagyon van hova lejjebb menni… Az infláció egész Európában – nálunk különösen – megszelídült, ami mindig jót szokott tenni a fogyasztás bővülésének.
Kisebb háztartások, kisebb kiszerelés
Az elnök hozzátette: 4-5 éves időtávon érzékelhető az is, hogy a feldolgozott élelmiszerek (konzervek, befőttek, fagyasztott termékek) esetében egyre inkább a kisebb kiszerelésű termékek kereslete nő Európában, így hazánkban is. Ez egyrészt a kisebb háztartásokkal (sok az egyszemélyes háztartás és a családokban is kevesebb gyerek születik stb.), másrészt az előző évek inflációs viszonyaival, létbizonytalanságot eredményező gazdasági környezetével (energiaválság) magyarázható.
Az import kapcsán azt mondta: az akkor problémás, ha a hazai árut versenyzi le dömpingárral és a belföldi termelőknek okoz gondot. Sajnos azonban ezzel nem lehet kezdeni semmit, mert az EU egyik alapelve az áruk szabad mozgása, így egy nagy közös piacon az import mindig is jelen lesz. Tehát mivel betiltani nem lehet, a magyar termelőket kell versenyképessé tenni vele szemben.
S hogy mennyire választja tudatosan a magyar vásárló a hazai árut? Dr. Apáti Ferenc szerint a magyar vásárlók általában nagyon árérzékenyek, ezért olyan mértékben nem hűek a magyar termékekhez, mint például a németek, de amikor a gazdasági racionalitás is arrafelé mutat, szívesen veszik a magyar árut.
A frisspiaci paprika és paradicsom szezonja már beindult
A Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTÉSZ) 2002-ben alakult meg azzal a céllal, hogy összefogja a Szentes és környékbeli termelőket, családi gazdaságokat, társvállalkozókat és hatékonyan integrálja több mint 480 szövetkezeti tagjának termelő tevékenységét. Kínálatuk zömét a paprikafélék (étkezési fehér paprika, kápia paprika, hegyes erős paprika, pritamin paprika és kaliforniai paprika) alkotják. A paprika mellett kiemelt fontosságú termékeik a paradicsomfélék (fürtös paradicsom, koktélparadicsom, cherry paradicsom, baby-szilva paradicsom). Emellett kígyóuborkával, valamint korlátozott mennyiségben fejes káposztával és kínai kellel is foglalkoznak. Ipari felhasználásra zöldborsót, csemegekukoricát, zöldbabot, fejtett babot és ipari paradicsomot termelnek. Büszkeségük és stratégiai fontosságú termékük egy igazi hungarikum, a „Szentesi paprika”, amely szövetkezetük legsikeresebb és legnagyobb volumenben kínált árufélesége.
– A fóliás és üvegházi körülmények között zárt termesztésű hajtatott paradicsomfélék és paprikafélék vonatkozásában – látva az eddigi időjárási körülményeket – jó hozamra számítunk mind a fűtött körülmények között termelők, mind pedig a hideg fóliás termesztésű technológiák esetében – válaszolta kérdésünkre Nagypéter Sándor elnök.
Nem az a kérdés, hogy eladható-e, hanem, hogy mennyiért
A szakember azt is elmondta: a frisspiaci paprika és paradicsom szezonja mára jelentősen beindult. A hazai termelők a fehér és hegyes csípős paprika, valamint a paradicsomfélék vonatkozásában teljesen el tudják látni a hazai fogyasztást. Az árak tekintetében az első négy hónap alapján jelentős termelői árcsökkenés tapasztalható. Minden növénykultúra esetében jelenleg 5–10%-os, de van ahol 15 és akár 20%-os árcsökkenés is tapasztalható volt. Az idei évben nem az lesz a kérdés, hogy a zöldségek és gyümölcsök eladhatók-e, hanem az, hogy mindezt mennyiért tudják a beszállítók bevinni az áruházláncokba. Mind Magyarországon, mind pedig az egész európai piacon az látható, hogy óriási nyomás van az áruházláncok részéről a beszállítók irányába az árak vonatkozásában.
– Sajnos látható, hogy a szállítási költségek, az élőmunkabérek, a még korábban megkötött energiaszerződések okán a magas energiaköltségek, az emelkedő fuvarozási költségek, az egekbe szökkenő útdíjak, a logisztikai szolgáltatási díjak, az áruházlánci különadók együtt olyan egymásra rakódó költségelemeket jelentenek, melyek miatt a fogyasztó a pultokon szinte semmit sem lát abból az árcsökkenésből, amit a termelő a saját bőrén nap, mint nap érzékel – fogalmazott Nagypéter Sándor. – Az árak tekintetében egészen biztos, hogy nem látható áremelkedés egyrészt a szezonális hatások miatt, másrészt a lakosság fogyasztói erőparitását figyelembe véve. Sőt, az előző évhez viszonyítva is nehéz lenne azt mondani, hogy fogyasztói oldalról drágulást tapasztalhatnánk. Abban bízunk, hogy a gazdaság kedvező irányba indul, mely révén a lakosság reáljövedelme növekszik. Ha ezzel párhuzamosan a lakosság fogyasztási ereje is nő, akkor az mindig pozitív irányban érződik a paprika- és paradicsomtermelők számára. Ez nemcsak itthon, hanem a külföldi áruházakban is tapasztalható.
A fogyasztókat csak az „akciók” érdeklik
Hozzátette: nem tapasztalták a zöldség-gyümölcs fogyasztás csökkenését, sőt vannak olyan hazai beszállítók is, melyek még növelni is tudták a hazai áruházláncokba történő mennyiségi beszállítást. Viszont az elmúlt évben és különösen az utóbbi félévben az tapasztalható, hogy a fogyasztók csak az akciós termékeket keresik és vásárolják. Ami leárazott, vagy valamilyen kedvezmény párosul hozzá, annak a terméknek a fogyasztása megnő. Így a zöldség-gyümölcs beszállítók folyamatosan kezdeményezik az áruházláncoknál az akciózást, a termékeket egyik hétről a másikra váltogatva. Fontosnak tartotta azonban megjegyezni, hogy egy-egy akciós termék esetében a nagy árengedményt nem elsősorban a beszállító adja, ilyenkor az áruházláncok vágnak jelentős árrést a saját áraikból, hogy minél több fogyasztót magukhoz vonzzanak. 2023-tól kezdődően és az idei évtől pedig különösen nagy küzdelem folyik mind az áruházláncok, mind a beszállítók részéről a fogyasztók kegyeinek megnyeréséért. Ennek következtében ők nem tapasztalnak visszaesést a zöldség-gyümölcs fogyasztásban. Középtávon és különösen hosszú távon pedig inkább további emelkedésre számítanak.
Ami pedig a fogyasztási trendeket illeti: egyértelműen tapasztalható, hogy a színesebb és édesebb zöldségek irányába mozdult el a fogyasztó.
Az elnök tapasztalatai az árakkal kapcsolatosan azt mutatják: a hazai frisspiaci paprika és paradicsom „érzi meg” a leggyorsabban a fogyasztók pénztárcájának erejét. De van összefüggés a lakosság fogyasztási erejének változása és az import zöldségek arányának változása között is. Ahogy a reáljövedelmek és a vásárlók elkölthető jövedelme csökken, úgy bővül az import termékek beáramlása az áruházláncokba.
Védeni kellene az uniós termelőket a harmadik országbeli árukkal szemben
– Az áruházláncok fő célja, hogy minél több fogyasztót magukhoz vonzzanak. Ez pedig jelenleg az árakkal és a minél több akciós kínálattal tudják elérni. Így tudják a mennyiségi forgalmukat is megtartani vagy növelni. Egyértelműen árletörő hatásuk van az importterméknek, viszont azt kell látni, hogy a harmadik országból érkező árukra nem teljesen ugyanazok a játékszabályok vonatkoznak, mint bármelyik uniós tagállam termelőire. Akárhogy is nézzük, de a termékelőállítás, a temékspecifikációk, a munkakörülmények, a dolgozói etikai és magatartási előírási kódexek, a szigorú nyomonkövetési paraméterek, az integrált biológiai növényvédelem szerepe, a felhasználható vetőmagok GMO-mentessége, a környezetkímélő csomagolási módok, a zöld megoldások egyre nagyobb arányú alkalmazása a termékelőállítás, feldolgozás és logisztika terén – még számtalan olyan előírást fel lehetne sorolni, melyek enyhébb szabályokat alkalmaznak egy harmadik országbeli termék esetében, mint egy uniós termék vonatkozásában. Ezeknek az előírt és megkövetelt szabályoknak a betartása és betartatása, dokumentálásuk, nyilvántartásuk és alkalmazásuk rendkívüli mértékben megdrágítja az európai termelők és együttműködések forgalmazási költségét a harmadik országok előállítóival szemben. Nem azonos feltételű rendszerben pedig nehéz versenyképesnek lenni. Ilyen feltételkülönbözőségek miatt a harmadik országbeli import jelentősen befolyásolja a piaci árat. Fontos lenne, hogy az uniós mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában egy magas szintű védelmi rendszer épüljön ki a harmadik országbeli hasonló termékekkel szemben – szögezte le Nagypéter Sándor.
Azt is megtudtuk: nemcsak a vegán étrend, hanem az étkezési kultúra folyamatos változása is segíti a zöldség- és gyümölcsfogyasztás erősítését Európa-szerte. A médianyomás, az influenszerek, a külső megjelenési trendek, valamint a húsfogyasztás ellen folytatott negatív – véleménye szerint alaptalan és indokolatlan – kampány, a zöld ideológiai gondolkodások mind közvetlenül és közvetetten növelik elsősorban a zöldségek iránti fogyasztási igényt.
A prémium minőség és az alacsony árkategóriájú termékek keresettek
A Veresi Paradicsom Kft. 65.000 négyzetméteren termel paradicsomkülönlegességeket, szamócát és kígyóuborkát. Üvegházaikban csak prémium, vegyszermentes termékeket termesztenek, ezek a fogyasztók körében nagyon népszerűek.
A veresegyházi cég ügyvezetője és tulajdonosa, Márkus Zsolt megkeresésünkre a fő profilnak számító paradicsomtermesztés kapcsán úgy fogalmazott: a ToBRFV vírus részleges hatása miatt sajnos az idei is nehéz év lesz, de jobb, mint amilyen az előző volt. A magas energiaárak pedig továbbra is megkérdőjelezik a téli termesztés üzemeltethetőségét, hiába mutatkozik nagyon erős fogyasztói igény rá.
– Az árak alakulása termékkategóriánként más és más, van, ahol deflációs környezet van a kereskedelemben, de vannak termékek, amik 5–10% emelkedést realizálnak az előző évhez képest – hallottuk az ügyvezetőtől. – Azt látjuk, hogy bár termékszinten jelentős különbségek vannak a vegyszerterhelés mértékében és beltartalmi értékben egyes versenytársaink és a mi termékeink között, azonban ezt a piac jelenleg nem tudja értelmezni. Érdekes tendencia azonban, hogy a recesszió hatására a középkategóriás termékek iránti igény csökkent, viszont a prémium termékek és az alacsonyabb kategóriájú termékek iránti kereslet növekedett. Ami pedig a paradicsom vonatkozásában az importtermékeket illeti: a protekcionista beszerzési stratégiát néhány kereskedelmi láncnál mi is érzékeljük, azt tapasztaljuk, hogy ezek a láncok a beltartalmi és minőségbeli különbségeket általában nem veszik figyelembe. Minden módon támogatjuk a magyar termékek előtérbe kerülését, nem túlzás azt állítani, hogy a teljes kereskedelmi stratégiánk erre épül. A helyi friss zöldségnek és gyümölcsnek jelentősen nagyobb a beltartalmi értéke, mint a messziről jövő termékeknek. A fogyasztói szokások folyamatosan változnak, jelenleg azt tapasztaljuk, hogy a magasabb minőségért a fogyasztók egy része hajlandó többet is fizetni.
A gyümölcsáru a legérzékenyebb
A Budapesti Nagybani Piac Zrt. marketingosztálya megkeresésünkre küldött válaszában kiemelte: idén a tavaszi időjárás jótékony hatására szinte minden korai áru – akár primőrről, akár szántóföldi zöldfélékről, vagy gyümölcsáruról van szó – egy-két héttel megelőzte az általában jellemző piaci nyitányt. A primőráru többségének szezonális megjelenésére áprilistól lehet számítani. Primőr paradicsomot, TV és hegyes erőspaprikát, kígyóuborkát, zöldhagymát a téli hónapokban is termelnek. Később jelenik meg a retekféle, a padlizsán, a cukkini, a primőr karalábé, még később a csomós gyökérfélék, a zöldbab és így tovább. A primőr nagybani felhozatala egyenletes, a piaci kereslet-kínálat egyensúlyban van.
Rámutattak: a primőrtermelők idén a tavalyihoz hasonló árakat rögzítettek, amit a nagybani árfigyelő statisztikája is megerősít. A várható gyümölcsdömping az idén bizonyára csökkenteni fogja a termelői árakat, amely a fogyasztóknak kedvezhet. Az árképzésre vonatkozóan visszatérő vélemény, hogy az évek óta folyamatosan emelkedő ráfordítási költségeket a termelők nem tudják arányosan érvényesíteni a termelői árakban – írták lapunkhoz eljuttatott válaszukban.
(TERMÉKMIX magazin – 2024. májusi szám)
digitális lapszám ITT:
