Az élelmiszerboltban a nagyobb kiszerelésű csomagokat választják, emellett a prémium márkákról más márkákra váltanak azért, hogy minél többet kapjanak ugyanazon az áron.
Még ha az infláció jelenleg mérséklődik is, a magasabb élelmiszerárak idén is befolyásolni fogják a fogyasztók költési és étkezési magatartását – közölték a Circana élelmiszeripari és vendéglátóipari elemzői a cég március 20-22-i csúcstalálkozóján.
A szakértők szerint, amikor a fogyasztók magasabb árakkal szembesülnek, többféle taktikát alkalmaznak az élelmiszer-kiadások csökkentésére: például saját márkás termékeket vesznek, nagybevásárlásokat tartanak, több maradékot használnak fel, vagy a gyorséttermeket választják a hagyományos éttermek helyett.
A Circana által vizsgált 2,9 billió dolláros amerikai fogyasztói kiskereskedelmi költésből a legnagyobb részt, közel 1,5 billió dollárt az élelmiszerekre és az élelmiszer-szolgáltatásra fordított kiadások teszik ki. A 2023 februárjával végződő 12 hónapos időszakban az otthon fogyasztott élelmiszer-infláció 10,2% volt, míg az éttermi 8,4%. Bár az éttermi infláció mértéke nem olyan magas, mint az otthoni fogyasztásé, az élelmiszer-szolgáltatás költségei több mint négyszeresei az otthoni étkezésnek. A magasabb élelmiszerárak hatással vannak a nem alapvető kiadásokra is. David Portalatin, a Circana élelmiszeripari tanácsadója elmondta, hogy a nem alapvető kiskereskedelmi kiadások tavalyi csökkenésének oka az, hogy a magasabb élelmiszer- és italkiadásokat finanszíroznia kellett az embereknek.
Az otthonra és a vendéglátóhelyeken történő élelmiszer- és italértékesítés 2022-ben 8%-kal nőtt. Az otthoni élelmiszer-kiadások továbbra is az élelmiszer- és italértékesítés nagyobb részét, 61%-át teszik ki, ami az éves étkezési alkalmak 86%-ának felel meg. Ezeket a termékeket az élelmiszerboltokból és más kiskereskedelmi üzletekből szerzik be a fogyasztók. Erről Cara Loeys, a Circana ügyfélkapcsolati igazgatója beszélt előadásában. A kiskereskedelmi (otthoni) élelmiszer- és italértékesítés 9%-kal nőtt, és elérte a 931 milliárd dollárt év végére, az élelmiszer-szolgáltatási kiadások pedig 6%-kal emelkedtek, 606 milliárd dolláros értékesítéssel. Mindez azt mutatja, hogy a magasabb élelmiszerárak és a járvány miatt a fogyasztók megváltoztatták étkezési és költési szokásaikat.
Loeys szerint a fogyasztók a magasabb élelmiszerárak miatt jellemzően lefelé vásárolnak. Az élelmiszerboltban a nagyobb kiszerelésű csomagokat választják, emellett a prémium márkákról más márkákra váltanak azért, hogy minél többet kapjanak ugyanazon az áron. Ezek a viselkedések különböznek a világjárvány alatt tapasztalt szokásoktól, amikor a fogyasztók inkább prémium élelmiszeripari termékeket vásároltak.
A fogyasztók azonban valószínűleg kezdenek hozzászokni a jelenlegi árhelyzethez. Míg 2022 az értékalapú árképzésről szólt, 2023-at már az értéket befolyásoló egyéb jellemzők fogják meghatározni. Portalatin szerint ez azt jelenti, hogy az ár mindig fontos lesz, de a fogyasztók másképp határozzák meg az értéket. Például az étteremben nem feltétlenül a legolcsóbb ételt választják, hanem olyan menüt, vagy olyan vendéglátóhelyeket keresnek, amelyek minőséget és változatosságot kínálnak, és lehetővé teszik számukra, hogy kényeztessék magukat.
