Az élelmiszerpazarlás problémájára és a fogyasztói tudatosság fontosságára hívja fel a figyelmet az IKEA és a Felelős Gasztrohős Alapítvány.


Az élelmiszerpazarlás napjaink egyik legnagyobb globális, társadalmi és környezeti problémája. Bár hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy egyéni cselekedeteink nem sokat számítanak a klímaváltozás tekintetében, már az otthonunkban, ezen belül a konyhánkban is sokat tehetünk a bolygónkért, és pár egyszerű megoldással jelentősen csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat.
A kidobott élelmiszereinkkel nagyban hozzájárulunk a klímaváltozáshoz, hiszen, egyrészt a termeléshez szükséges energiát, vizet, állatok esetében a takarmányt is elpazaroljuk, másrészt a szemétre kerülő szerves anyagok bomlásuk során gyorsítják a globális felmelegedést. Tudtad, hogy a háztartásokban az élelmiszereknek akár egyharmadát is kidobják?


„Európában az élelmiszerpazarlás körülbelül 70 %-ért a háztartások felelősek, a maradék 30 % pedig a kereskedelem, utaztatás, termelés során származik. A világon megtermelt élelmiszerek 1/3-a a kukában landol, s a legfrissebb hazai adatok szerint a magyar háztartásokban fejenként évi 68 kilogramm étel kerül a kukába.” – mondta Szabó Eszter a Felelős Gasztrohős Alapítvány kommunikációs munkatársa.


Az élelmiszerpazarlás megelőzése az egyik legegyszerűbb lépés, amivel tehetünk a klímaváltozás ellen, ehhez pedig nem kell több, mint pár megoldás beépítése a mindennapjainkba:


1. Legkézenfekvőbb, ha szezonális élelmiszereket vásárolunk, így elkerülhetjük, hogy az importálás folyamán megromoljon az áru, s emiatt a szemetesben landoljon.
2. A vásárlást követően a felhasználásról is dönthetünk tudatosan. A megvásárolt zöldségek-gyümölcsök héját számtalan kreatív módon felhasználhatjuk, ami mindamellett, hogy környezetkímélő, pénztárcabarát és ízletes is. Pillanatok alatt készülhet belőle alaplé, ropogós chips, az almahéjából tea, sok zöldség leveléből pedig saláta vagy pesto. A hús vásárlás esetében érdemes egész állatot vásárolni és minden részét felhasználni.
3. Az élelmiszerpazarlás egyik leggyakoribb oka az otthoni ételtárolás szervezettségének hiánya. Ételtárolók segítségével azonban könnyen átláthatóvá tehetjük a hűtőnk és szekrényeink tartalmát, illetve hermetikus zárásuknak köszönhetően az ételek hosszabb ideig megőrizhetik minőségüket.


Sokan úgy gondolják, hogy ez az életmód drága és körülményes. Minimális odafigyeléssel azonban akár pénztárcánknak is kedvezhetünk, hiszen tudatos vásárlóként csak a szükséges termékeket fogjuk leemelni a polcról, ezáltal a megvásárolt ételeink nem a kukában fognak landolni. „Vannak, akik kételkednek az egyéni aktivizmus hatékonyságában, de én hiszem, hogy a világnak nem egy maroknyi tökéletes környezetvédőre van szüksége, hanem több milliónyi tökéletlenre.” – emelte ki Antal Éva, aki a közösségi médiában ismert „Vászonzsákoslány”-ként igyekszik motiválni és tippekkel segíteni a követőit.
Erről az IKEA sem gondolkodik másképp, ezért is indította el fenntartható életmódra buzdító nemzetközi kihívását az IKEA Better Living alkalmazáson belül, mely hazánkban is nagy sikert aratott. A több mint 1300 fő részvételével történő kihívás eredményeként csupán 10 nap alatt 47 700 kg CO2-t, 3400 kg hulladékot és 451 900 liter vizet takarítottak meg a résztvevők. A legnépszerűbb tevékenységek az alábbiak voltak:
• a kulacs vízzel való újra töltése
• a csap elzárása, amikor annak használata nem indokolt
• a világítás tudatos lekapcsolása
• az elektronikai eszközök használatának csökkentése
• valamint természetes hőmérséklet-szabályozás