Megjelent a kiskereskedelmi adóról szóló Kormányrendelet, amely a két hete beharangozott különadó részletszabályait tartalmazza, május 1-jei hatályba lépéssel.
A kormányzati tervek szerint a multinacionális kereskedelmi láncok ezen a jogcímen évente 36 milliárd forintot fognak fizetni, és ezt az összeget a koronavírus járvány elleni védekezéshez létrehozott alapban használják majd fel. A rendeletből kiderül, hogy valóban csak a multinacionális láncok fognak-e fizetni, és kit milyen mértékben terhel az adó.
Kiskereskedelmi különadó volt már korábban, 2010. és 2012. között Magyarországon, és ahogy várható volt, lényegében a korábbi szabályokat vezetik be újra, kisebb módosításokkal.
Melyik szektorokat érinti az adó? A webshop-ok is fizetnek?
A szabály gyakorlatilag a hagyományos bolti kiskereskedelmet és az internetes kereskedelmet is teljes egészében lefedi azzal, hogy benne van többek között az élelmiszer, ital, dohányáru, állateledel, elektronikai eszközök, háztartási cikkek, könyv, sportszer, játék, ruha és bútor kiskereskedelme.
Három kevésbé klasszikusnak tekinthető kiskereskedelmi szektor is fizetni fog: az autókereskedők, a benzinkutak (az üzemanyag és az ottani boltok eladása után is) valamint a gyógyszer kiskereskedők.
Mi alapján és mennyit kell fizetni?
Az adót az éves nettó (áfát nem tartalmazó) árbevétel alapján kell kiszámítani, függetlenül attól, hogy az adott kereskedő nyereséges vagy veszteséges.
Az adómérték sávosan emelkedik:
500 millió Ft éves árbevétel alatt nem kell fizetni,
az 500 millió és 30 milliárd Ft közötti részre az árbevétel 0,1%-a,
a 30 milliárd és 100 milliárd Ft közötti részre az adó az árbevétel 0,4%-a,
a 100 milliárd Ft feletti árbevétel részre pedig 2,5%.
Mennyi kiskereskedő van Magyarországon? Ebből mennyi fog fizetni? Valóban csak a multinacionális láncok?
A KSH adatai szerint mintegy 120 ezer kiskereskedelmi üzlet van hazánkban. Ezek túlnyomó többsége (sok „sarki kisbolt”) nem fog fizetni, mert az éves forgalmuk 500 millió Ft alatt van. Egy-két ezerre becsülhető azok száma, akik árbevétele meghaladja az 500 millió Ft-ot, de 30 milliárd alatt marad. Az ő 0,1%-os adóterhük elenyésző.
Csak néhány tucat olyan társaság van, amelyek éves árbevétele 30 milliárd Ft felett van, de nem éri el a 100 milliárdot. Ilyen például néhány lakberendezési cikket, barkácsárut, elektronikai eszközöket, sportszereket, illatszereket-háztartási cikkeket árusító üzletlánc. Az általuk fizetendő 0,4%-os adó évente társaságonként legfeljebb mintegy 300 millió Ft, állami költségvetési szempontból nem jelentős.
Akkor kitől folyik majd be a tervezett 36 milliárd Ft éves adó érdemi része? Mindössze kb. 10 társaságtól, az ő éves forgalmuk haladja meg számottevően a 100 milliárd Ft-ot, azaz ők fizetnek a bevételük nagy része után 2,5%-os adót. Ide tartozik egyrészt a klasszikus kiskereskedelmi forgalmi toplistákon szereplő tíz legnagyobb piaci részesedésű kereskedő, kivéve a három magyar üzletláncot. Utóbbiak ún. franchise srtuktúrában, jogilag több, egymástól független társaságban működnek, így a 2010-2012-es időszakhoz hasonlóan a jövőben sem viselnek majd érdemi adóterhet. Másrészt pedig az a három társaság fizet majd jelentős összegű adót, amelyek a legnagyobb benzinkúthálózatokkal rendelkeznek, és a fent említettek szerint az üzemanyag-értékesítés után is kell fizetniük.
„Összességében elmondható, hogy a szabály egyaránt vonatkozik belföldi és külföldi tulajdonú kereskedőkre, de a gyakorlatban a tíz legnagyobb adófizető között várhatóan csak egy lesz olyan, amelyben belföldi tulajdonos is van” – emelte ki Dr. Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.
A karácsonyi forgalom után is kell fizetni, ha akkor már nem lesz veszélyhelyzet?
A rendelet szerint az adót május 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének napjáig kell fizetni. Csavar azonban a történetben, hogy ugyan arányosítva, de az egész éves árbevételt figyelembe kell venni az adószámításnál akkor is, ha a veszélyhelyzet év vége előtt megszűnik.
„Ha például május 1-jétől még fél évig, október végéig tartana a veszélyhelyzet, akkor nem a májustól októberig elért bevételre kellene adót fizetni, hanem a teljes éves bevétel felére. Ilyen értelemben a szabály részben visszamenőleges (a 2020. január-április időszak forgalmára is alkalmazandó), részben pedig a veszélyhelyzet megszűnése utáni, adott évi jövőbeli bevételek is részét képezik a számításnak. Így könnyen előfordulhat ennél a példánál, hogy egy most csak délután 3-ig nyitva tartó (vagy akár a kijárási korlátozás miatt zárva tartó) kereskedő az idei év eleji valamint a veszélyhelzet utáni, karácsonyi időszaki árbevétele alapján a veszélyhelyzetben elért bevételénél lényegesen nagyobb bevételre fizet majd adót” – tette hozzá Dr. Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.