Globálisan csökken a borpiac, Bordeaux-ban már szőlőkivágási támogatásokat fizetnek.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa átfogó, reprezentatív piackutatást végzett a magyar borvásárlási és borfogyasztási szokásokról. A kutatás megállapította, hogy 2017-hez képest egyaránt jelentősen csökkent a borfogyasztók száma és a fogyasztási intenzitás – írja a vg.hu.
A fogyasztók két fő okkal indokolták a bor elutasítását: „nem szeretem az ízét”, valamint „nem iszom semmilyen alkoholt”. A magyarok jellemzően a hazai borászatok termékeit preferálják, de itthon is nőtt az utóbbi években 3 százalékkal a külföldi borok fogyasztásának aránya. Az importborok arányának növekedése főleg a fiatal fogyasztókra jellemző, de a kutatás szerint az alacsonyabb vagyoni státuszú fogyasztók is több külföldi bort fogyasztanak.
A vörösborok fogyasztásának aránya 53 százalékról 46 százalékra esett vissza, míg a rozéborok aránya 12-ről 17 százalékra, a fehérboroké pedig 35-ről 37 százalékra emelkedett.
A trendre reagálva az agrárminisztérium intézkedése alapján a lepárolt bort kivonják a forgalomból, és az így nyert alkoholt élelmiszercélra nem lehet felhasználni. Újdonságként bevezetik, hogy csak rozé-, illetve vörösborok lepárlását lehet támogatni európai uniós forrásból.
A hazai agrártárca által hozott intézkedés értelmében idén 1,6 milliárd forintos keretösszeggel legfeljebb 90 ezer hektoliter rozé- és vörösbort lehet támogatott módon lepárolni. A rozé annak ellenére bekerült a lepárolható termékek közé, hogy az utóbbi hat évben nőtt a fogyasztása.
A vörösborfogyasztás visszaesése nem magyar jelenség, és már a francia kormány is a túlkínálat csökkentésén dolgozik, ezért 57 millió euróval támogatja 9500 hektár szőlő kivágását a bordeaux-i borvidéken. A francia szőlőtermelők emellett is kaphatnak támogatást, ha új növények termesztésére váltanak.
A felmérés megállapította, hogy akik megmaradtak a borfogyasztásnál, azok arányaiban több száraz és félszáraz borz isznak. Ezek fogyasztásának aránya a 2017-es 41-ről 50 százalékra emelkedett. Nőtt a vásárlás a diszkontboltokban és az online helyeken, míg a kisebb élelmiszerboltok és a hipermarketek aránya csökkent.
A kutatás része volt a 18–35 éves magyar fiatalok körében végzett ízpreferencia-teszt. Ebből az derült ki, hogy az első alkoholfogyasztási élmény egyre korábbra tolódik, az elsőként fogyasztott alkoholok között pedig a sör és bor fej fej mellett áll az első két helyen. Az ízteszten a magasabb cukortartalmú bor nyerte el leginkább a fiatalok tetszését: a késői szüretelésű édes sárgamuskotályt vásárolnák meg legszívesebben a megkóstolt hat bor közül. A második legkedveltebb bor a száraz, könnyed és gyümölcsös kategóriába tartozott, a dobogó harmadik helyén pedig a rozé állt. A gyümölcsös ízeket, illatokat szinte minden megkérdezett kedvelte (96 százalék), a citrusos ízvilág és illat pedig 90 százalékuknak tetszett. A válaszadók 62 százaléka kedveli a fűszeres ízeket, illatokat.
