A 2015-ös Reklámtortához képest (142,7 milliárd Ft) a 2016-os Reklámtorta (160,06 milliárd Ft) 12,11 %-os növekedése biztató képet fest a reklámpiacról, de a változás mögötti tendenciák áttekintésével kevésbé mutat pozitív képet - számolt be a 2016-os reklámköltési adatokról társzervezeteivel a Magyar Reklámszövetség.
A 2016-os évre vonatkozó televíziós reklámpiaci felmérés összesítése még nem zárult le, így a 2015-ös reklámtorta TV nélküli számait hasonlították össze a 2016-os reklámköltés számokkal.
Növekedés, de bizonytalanság
Mind az ún. Bónusz törvény módosítása mind pedig a közterületi reklámszabályozást érintő két törvény váratlanul érte a piacot, utóbbival az Out of Home (OOH) piac működése veszélybe került. Összességében a teljes iparágra nehezedő piaci bizonytalanság tovább fokozódott a tavalyi évben. Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke hangsúlyozta: "2015-ről 2016-ra több mint 80%-kal nőtt az állami költés mértéke. A Foci EB és az Olimpia, pozitív irányba befolyásolták a hazai reklámköltéseket, viszont a reklámadó továbbra is hátráltatja az ipart."
Több médium váratlan megszűnése (Metropol, Népszabadság, Class FM), az új szereplők piacra lépése (Ripost, Rádió 1, Lokal) a fogyasztók média fogyasztási szokásait is felbolygatták és átrendezték, a hirdetői szegmensek működésében pedig megtorpanást okoztak.
2015-ben 37,5%-ot, 2016-ban pedig több mint 40%-ot hasított ki a reklámtortából az online piac, így annak vezető szerepe tovább növekedett. A globális szereplőknél elköltött reklámforintok markánsan, 25%-kal emelkedtek, így a globális szereplők reklámköltés aránya 51%-ra emelkedett a hazai online tartalomszolgáltatókkal szemben.
A printnél is az online nő
Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke kiemelte: „A sajtó reklámbevételei és a lapeladásból származó bevételei minimálisan növekedtek a 2016-os évben, a print vállalatok digitális bevételei pedig ugrásszerűen, a tavalyi évhez képest 23%-kal nőttek. Ezzel a sajtó megőrizte a harmadik helyét a reklámpiaci tortában úgy, hogy növekedni tudott. A sajtópiac 32,352 milliárd forint reklámbevételt (+118 millió Ft) és 58,124 milliárd forint lapeladásból származó bevételt (+172 millió Ft) ért el 2016-ban.
A kiadóvállalatok a print költésen kívül 7,708 milliárd Ft online hirdetési árbevételt, + 23%-ot realizáltak az ezt megelőző évhez képest. A print piac összesített árbevétele így 98,184 milliárd Ft lett. Növekedést prognosztizáltunk 2016-ra és eztlátjuk a sajtópiaci számokban is. A szektor hirdetési bevételeinek 50%-át továbbra is a napilapok és a női lapok reklámbevételei adják. A szektor hirdetési bevételeinek 90%-át a napilapok, női lapok, ingyenes hetilapok és hirdetési újságok, gazdasági és közéleti magazinok és B2B magazinok
reklámbevételei adják.”
80 százalékkal bővült a mobilpiac
22%-kal bővült itthon a digitális reklámköltés, melyre 68 milliárd forintot fordítottak a vállalkozások. A mobilon történő reklámozás kezdi utolérni az emberek médiahasználati változását, nagyságrendje 80%-os bővüléssel megközelíti a 17 milliárd forintot. Az IAB Hungary AdExpect felmérése alapján 2017-re további kétszámjegyű növekedést várnak a piac szereplői.
Közel 10 százalékot nőtt a hazai adatvezérelt marketing piac a tavalyi évben, mely
összességében 31,9 milliárd forintos teljesítményt mutatott 2016-ban: a mérések alapján a bővülésből minden csatorna kivette a részét, még a legkisebb pluszt produkáló mobil terület is 4% körül nőtt, leginkább pedig az E-mail marketing erősödött (12%). A várakozások felett - 8% illetve 10%-os eredménnyel - teljesítő papíralapú (címzett és címezetlen) csatornák mellett,továbbra is határozott emelkedést mutatnak a contact center és az adatbázis területek számai. Az eredmények jól tükrözik az adatvezérelt marketing iránti egyre intenzívebb érdeklődést.
Fecske Zoltán az MRSZ OOH Tagozatának elnökségi tagja kiemelte: „Az OOH piac 2016-ban jó évet zárt. A felületszámok nem mutatnak szignifikáns változást a piacon, azaz nagyságrendileg ugyanannyi hirdetési felület állt a hirdetők rendelkezésére 2016-ban mint a 2015-ös évben. A 2016-
os év pozitív oldala, hogy a szegmens bevételei jelentősen növekedtek (8%) a 2015-ös évhez lépest.
A beszámolón kiemelték, hogy összességében az „állami” költések 2015-ről 2016-ra csökkentek, tehát a kereskedelmi bevételek növekedése jelentősebb volt, mint a teljes piac növekménye.
