A tavalyi aszály súlyosan érintette a gazdálkodókat, idén pedig a termelők jelentős hányada veszteséget szenved el a gabona és olajosnövények termesztésével.
Sok növénytermesztő idén újabb fekete évet könyvelhet el, többségük nem csak a kalászosok hozamában csalódott, hanem a piaci árak miatt is rendkívüli keserűséget érez – írja elemzésében a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ), amelyet az Agrárszektor ismertetett.
Az elemzés szerzői megállapították, hogy „a tavalyi aszály következményei, a sok esetben az előző év őszén még rendkívül drágán beszerzett műtrágyák költsége, az egyéb input anyagok áremelkedése, az infláció hatása és a munkabérek emelkedése rendkívüli szorításban tartja a gazdálkodókat. Mindezt tetézi az ukrán gabona dömpingje, és az, hogy az elhibázott exportbejelentési kötelezettség miatt a külföldi piacaink egy részét is elvesztettük.”
Azt írják, hogy míg egyes költségtényezők árszintje csökkent, de még így is jóval magasabbak, mint akár csak 2 évvel ezelőtt. Ráadásul a növényvédő szerek, vagy épp az üzemanyag ára folyamatosan emelkedik. Mindez hatalmas versenyhátrány a hazai gazdálkodóknak az elemzés szerint.
A MOSZ jelentésében megjegyezte, hogy a kalászosok és olajos növényeink jelentős hányadát külföldre értékesítjük, de az exportbejelentési kötelezettség következményeként, illetve az ukrán gabona miatt a korábbi partnereink kereslete erőteljesen csökkent. Ennek következtében 2022 júliusától havonta 100 ezer tonnával kevesebb búza ment ki az országból, míg kukoricából tavaly ősztől a csökkenés havi mértéke 150 ezer tonna.
Mélyponton az árak
Közölték, hogy jelenleg olyan alacsony árakat ígérnek a kereskedők a kalászosokért, hogy azok, akik azonnali értékesítésre kényszerülnek, átlagterméssel számolva hektáronként 150 ezer forint veszteséget kénytelenek elkönyvelni. Ugyancsak nehezíti a helyzetüket, hogy a piac gyakorlatilag mozdulatlan, még a nyomott áron is nehéz az értékesítés.
A búza párizsi tőzsdei ára aktuálisan 90 ezer forint körül alakul tonnánként, miközben a hazai kereskedők, integrátorok csak 60-65 ezer forintot ajánlanak az étkezési búzáért. Azaz a hazai felvásárlási árak mintegy 30%-kal maradnak el a nyugat európai áraktól.
„Ott tartunk, hogy a hektáronkénti ráfordítás szintje a két-három évvel ezelőtti termelési költség duplája, miközben a búza ára alig haladja meg az akkori értéket. A termelők emiatt rendkívül nehéz helyzetben vannak, sokan az utolsó tartalékaikat élik fel” – olvasható a jelentésben.
Hatékonyságnövelésre van szükség
A jelentésben emlékeztettek arra, hogy a hazai termelési szerkezet kapcsán sokszor elhangzik, hogy a magasabb hozzáadott értéket tartalmazó növények irányába kellene elmozdulni. A magasabb hozzáadott értékű termékek felvevőpiaca azonban nem bővül érdemben. Azt írják, hogy valós kiutat a hatékonyság jövedelemszempontú növelése jelenthet, ehhez azonban beruházásokra, fejlesztésekre van szükség.
Megállapították, hogy ebben a helyzetben rendkívül nagy szükség lenne a termelők által igénybe vehető kedvezményes hitelkonstrukciókra: például olyanra, amit az aszálykarral érintett növénytermesztők, valamint állattartók az „Aszálykáros” Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel keretében vehettek igénybe. Ez a konstrukció azonban már nem érhető el a mezőgazdasági termelők számára.
