A húsipari szereplők nincsenek könnyű helyzetben, Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke szerint a mostani felállás inkább a realistább panaszokról, mintsem a derűs optimizmusról szól. Úgy véli az elmúlt év is kemény volt az iparág számára, és a mostani kilátások sem túl kedvezőek, melyet a száj- és körömfájás járvány tovább feszít. A szervezet sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott „a húsipar és az optimizmus nehezen ülnek egy asztalhoz”.
Éder Tamás megjegyezte, hogy a magyar sertésipar 2024-ben erősödött, de a növekedés csak a 2023-as mélypont tükrében tűnik kedvezőnek. „Valójában a szektor szereplői a 2024-es eredményekkel sem tudták kompenzálni a korábbi veszteségeket” – emelte ki. A szakember szerint a húsipart még mindig terheli az élelmiszerárstop hatása, és várhatóan a jelenleg hatályban lévő árrésstop is hasonló nehézségeket okoz majd. „Az ársapkák torzították a piaci működést, és ezt a hatást máig nyögjük” – mondta.
Bár az élelmiszeripar tavaly javított teljesítményén, Éder szerint nem szabad megfeledkezni a korábbi visszaesésről. „Az élelmiszeripar 4%-kal növekedett 2024-ben, de ez még mindig nem ellensúlyozza a 2023-as 12%-os visszaesést.”
Rámutatott, a húsipar teljesítménye a következőképpen alakult: a húsfeldolgozás és tartósítás termelési volumene 6,1%-kal nőtt, a húskészítmények gyártása 13,1%-os növekedést produkált.
A belföldi piacot vegyes folyamatok jellemezték: a húsfeldolgozás belföldi értékesítése 2,2%-kal tovább csökkent, míg a húskészítmények forgalma 13%-kal emelkedett.
A hazai sertésállomány 7%-kal nőtt egy év alatt, elérve a 2,8 milliót. „Ez önmagában is biztató, de különösen fontos, hogy a kocaállomány 12%-kal emelkedett, ami pozitívabb jövőképet vetít előre” – szemléltette Éder.
A sertésvágások száma 4,78 millióra emelkedett (+6,5%), ami uniós szinten is kiemelkedő adat. „Ebben a tekintetben csak Románia előz meg minket, ahol 7,9%-os növekedést mértek.”
A sertéshús külkereskedelmi mérlege pozitív volt: a sertéshús exportja 12%-kal nőtt (166 ezer tonna, 487 millió euró), az import 5%-kal bővült (151 ezer tonna, 437 millió euró).
Az élő sertések külkereskedelmében azonban más tendencia látszik: „Míg az élősertés-export 14%-kal nőtt, az import csökkent, de még mindig jelentősen meghaladja az exportunkat.”
Éder szerint az ársapkák következményei még ma is érződnek. „2021 első féléve és 2024 azonos időszaka között 190%-kal nőtt a sertéscomb importja, ami egyértelműen az ársapkák számlájára írható.”
A sertéshúsok és húskészítmények árai 2024-ben nem változtak jelentősen. „Egyedül a sertéscomb drágult érzékelhetően, de ez inkább az előző év torzításai miatt alakult így.”
Éder arra is felhívta a figyelmet, hogy a húsipar szerkezete eltér a magyar élelmiszeripar más területeitől: „Míg más szektorok alapanyagokat exportálnak, mi importált alapanyagokból állítunk elő magas hozzáadott értékű termékeket, amelyekkel sikeresen szerepelünk a külföldi piacokon.”
A magyar húsipar helyzetét továbbra is számos tényező befolyásolja, kezdve a fogyasztói árérzékenységtől egészen a piaci torzulásokig. „Az alacsonyabb árú importtermékek gyakran kiszorítják a magyar húsokat a boltok polcairól” – mutatott rá a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.
Éder úgy véli, kulcsfontosságú lenne a hazai termékek minőségi pozicionálása és a fogyasztói edukáció. „Ez csak akkor lehet hatásos, ha a magyar húsok valóban versenyképesek mind árban, mind minőségben” – tette hozzá.
A 2024 második felében bekövetkező élősertés-árcsökkenés komoly hatással volt az iparágra. „Júliustól az ár 2,2 euró/kg-ról 1,72 euró/kg-ra esett, az elmúlt két hétben viszont 13%-os emelkedést láttunk, így most 1,95 euró körül mozog az élő sertés kilója” – ismertette Éder Tamás.
Hozzátette: a húsipar azonban nem felelős az inflációért, sokkal inkább az egyik áldozata. „A sertéshúságazat nem okozója, hanem elszenvedője az inflációs nyomásnak. Az ársapkák bevezetése mély nyomot hagyott az iparágon” – hangsúlyozta.
Miközben a termelők és feldolgozók költségei, például az energia és a munkaerő ára, meredeken emelkedtek, a bevételeik nem tudtak vele lépést tartani. „Az ársapkák mesterségesen alacsonyan tartják az árakat, torzítják a piacot, és hosszú távon versenyképességi hátrányt okoznak” – mutatott rá.
Kiemelte, hogy az iparág szereplői számos kihívással néznek szembe, amelyek közé tartozik a fogyasztás lassú növekedése, valamint a diszkontosodás erősödése, amely az olcsóbb saját márkás termékek térnyerését eredményezi a brandtermékek kárára.
„Emellett az importnyomás egyes termékcsoportoknál fokozódik az állami intézkedések hatására, miközben a piacon egyre gyakoribbá válik a minőséggyengítés, azaz a helyettesítő termékek és utánzatok megjelenése” – jegyezte meg a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.
Arra is rámutatott, hogy a munkaerőhiány továbbra is jelentős probléma, hiszen mind a szakképzett, mind a szakképzetlen munkavállalókból hiány van. További nehézséget okoz a költségek átadási árakba építésének korlátozottsága, valamint a piaci torzulások, amelyeket az állami árszabályozás idéz elő.
A versenyképesség javításához elengedhetetlenek a technológiai fejlesztések. „Szükség van egy átfogó országos húsipari stratégiára, amely irányt mutat a termelőknek, feldolgozóknak és kereskedőknek” – hangsúlyozta Éder.
A támogatási rendszerek jelenlegi formájukban nem célzottak, és nem veszik kellőképpen figyelembe az iparág termelékenységi mutatóit. „Fontos lenne, hogy a támogatásokat ne csak eszközbeszerzésre, hanem digitalizációra, automatizálásra és képzésre is lehessen fordítani” – tette hozzá.
A közelmúltban megjelent állategészségügyi problémák, a ragadós száj- és körömfájás vírus és a madárinfluenza szerinte komoly figyelmeztetést jelentettek. „Minden állattartó telepen egységesen szigorú védelmi rendszereket kell kialakítani, mert a járványok könnyen átterjedhetnek különböző fajokra” – jegyezte meg.
A sertésállomány védelme kulcsfontosságú. „A sertéseknél a fertőzés kontakt útján terjed, így bízunk benne, hogy a vírus nem éri el az állományt. Ha mégis elszabadulna, annak beláthatatlan következményei lennének” – mondta Éder.
Úgy véli a járványhelyzet hatással lehet a külkereskedelmi kapcsolatokra is. Bár mint mondta, az EU-n kívüli piacokra irányuló sertéshús-export volumene nem éri el a teljes termelés 5%-át, egyes cégek számára azonban létfontosságú.
„Ha a fertőzés tovább terjed, az exportlehetőségek akár évekre is szünetelhetnek” – figyelmeztetett a szakember.
Az uniós piac sem teljesen kiszámítható, hiszen több ország időszakosan kereskedelmi korlátozásokat vezet be fertőzött régiók termékeire. „Lengyelország, Románia és Bulgária gyakran hoz olyan intézkedéseket, amelyek ellentétesek az EU közös szabályozásával” – mutatott rá Éder.
Akcióvadászat: átalakultak a vásárlási szokások
A sajtótájékoztatón a húspiaci trendek is előtérbe kerültek, különös tekintettel a húsvéti sonkaszezonra. Hunwald Zsuzsa, a YouGov Shopper Intelligence tanácsadója előadásában hangsúlyozta: „Sonka nélkül nincs húsvét.” Hozzátette: „A vásárlási gyakoriság stagnál ugyan, de a promóciók szerepe tovább erősödik.” Előadásában kiemelte, hogy az FMCG-szektor forgalma 2,9%-kal növekedett az elmúlt időszakban.
A saját márkás termékek részesedése az elmúlt években folyamatos növekedést mutatott, bár tavaly először enyhe csökkenés volt tapasztalható. „Ennek ellenére az inflációt figyelembe véve az értékbeli növekedés, így is két év alatt közel 47%-kal nőtt” – mondta Hunwald.
A húságazatban a saját márkás feldolgozott húsok piaca dinamikusan fejlődik, míg a friss hús esetében a márkák szerepe kevésbé hangsúlyos. „A vásárlási intenzitás stabil, a penetráció kimagasló – szinte minden háztartás vásárol húst” – emelte ki az elemző. „A feldolgozott húsok beszerzése rendszeresebb, míg a friss húsok esetében nagyobb a változatosság.”
A sonka különösen népszerű, nem csupán húsvétkor, hanem egész évben. „Látjuk, hogy az akciós ajánlatok egyre nagyobb súlyt kapnak, a fogyasztók egyre tudatosabban vásárolnak” – tette hozzá.
A diszkontok piaci részesedése dinamikusan nő, és mára a friss hús kategóriában is átvették a vezető szerepet. „A feldolgozott húsok piacán ez a dominancia már hosszabb ideje megfigyelhető” – magyarázta. „Ugyanakkor a húsvéti sonkavásárlásnál továbbra is a kisebb boltok és a hentesüzletek élveznek prioritást.”
A szezonális sonkák iránti kereslet húsvétkor tetőzik, de karácsonykor is jelentős emelkedés tapasztalható. „Év közben is stabil vásárlói bázisa van, így a sonka az egyik legnépszerűbb feldolgozott hústermék” – fogalmazott Hunwald. „Tavaly húsvétkor közel 3000 tonna sonka fogyott, ami 10 milliárd forintos összköltést jelentett.”
A húsfogyasztás szerepe az egészséges táplálkozásban
A hús régóta az emberi étrend alapvető részét képezi, hiszen számos létfontosságú tápanyagban gazdag, amelyek elengedhetetlenek a szervezet megfelelő működéséhez. Azonban nem mindegy, milyen húsfajtát választunk, hogyan fogyasztjuk, és milyen mennyiségben – erről Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke beszélt.
„A húsok legfontosabb összetevői a fehérje, a vitaminok és az ásványi anyagok. A fehérje különösen fontos, mivel a szervezet számára nélkülözhetetlen építőelem. Az állati eredetű fehérjék teljes értékűek, hiszen tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat.”
A szárnyashúsok kevésbé zsírosak, míg a sertéshús és más vörös húsok nagyobb zsírtartalommal rendelkezhetnek. „A zsírtartalom kulcsfontosságú tényező. A sovány húsok, mint a csirkemell, kiváló választás, hiszen kevesebb telített zsírsavat tartalmaznak, amelyek túlzott bevitele hosszú távon egészségügyi kockázatokat jelenthet” – hangsúlyozta Szűcs.
A hús számos nélkülözhetetlen vitamin és ásványi anyag kiváló forrása. „A B-vitaminok hozzájárulnak az idegrendszer megfelelő működéséhez, a foszfor pedig elengedhetetlen a csontok egészségéhez. Különösen fontos az állati eredetű vas, amely hem-vas formájában található meg, és lényegesen jobban hasznosul a szervezetben, mint a növényi eredetű vas” – magyarázta a dietetikus.
Bár a hús számos értékes tápanyagot biztosít, a kiegyensúlyozott étrend érdekében érdemes váltogatni a húsféléket, beleértve a halakat és a sovány húsokat, valamint megfelelő mennyiségben fogyasztani zöldségeket és gabonaféléket is. Szűcs szerint „A változatosság kulcsfontosságú. Az egyoldalú húsfogyasztás helyett érdemes figyelni a különféle fehérjeforrásokra, például hüvelyesekre, tejtermékekre és halakra, így teljes értékű és kiegyensúlyozott étrendet alakíthatunk ki.”
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének táplálkozási ajánlása, az „Okostányér”, kiemeli, hogy a húsfogyasztásnál fontos odafigyelni a zsír- és sóbevitelre. „A húsvéti időszakban népszerű sonka esetében érdemes a főzővizet lecserélni, hogy csökkentsük a sótartalmat. Az egészségesebb elkészítési technikák, mint a sütőzacskó vagy a gőzölés, szintén segíthetnek abban, hogy tudatosabb döntéseket hozzunk” – javasolta Szűcs.
A hús fontos szerepet tölt be az egészséges étrendben, de a változatosság és mértékletesség kulcsfontosságú. „Ha odafigyelünk arra, milyen típusú húst fogyasztunk és hogyan készítjük el, hosszú távon elősegíthetjük egészségünk megőrzését” – összegezte Szűcs Zsuzsanna.
