Magyarország a harmadik legnagyobb pontytermelő ország Európában, afrikai ­harcsában pedig az elsők vagyunk. A hazai édesvízi halak exportja is jelentős: ­mintegy 30 millió eurót tesznek ki évente. A magyar fogyasztók mégis nagyon kevés halat esznek, és azt is leginkább karácsonykor. Miért ilyen drága – még egy ideig – a magyar hal és biztosan növelni fogja-e a fogyasztást az áfacsökkentés?

Jövőre is folytatódik az élelmiszerek 2014-ben kezdődött áfacsökkentése, így januártól a fogyasztási hal áfája 27-ről 5 százalékra mérséklődik. Az Országgyűlés menetrendje szerint a törvényjavaslat elfogadására várhatóan a június 12-i héten kerülhet sor.

Az új szabályozás lehet a hazai akvakultúra kitörési pontja – fogalmaznak szakértők. Jóllehet élen járunk afrikai harcsa, ponty és süllő termelésében is, ma Magyarországon az éves halfogyasztás mégis csupán 6,5 kilogramm, melynek a negyven százalékát fogyasztjuk el a karácsonyi ünnepek alatt. A 24 kilogrammos éves európai fogyasztáshoz képest – jóllehet ebben benne vannak a déli mediterrán uniós országok is – ez finoman szólva is csekély.

„Számításaink szerint a fogyasztás mértéke az áfa csökkentés hatására 7–7,5 kg hal/fő/év mértékre fog emelkedni” – közölte lapunkkal a Földművelésügyi Minisztérium. A hal áfájának mérséklése változatlan számok mellett, mintegy 4-5 milliárd forint kiesést okozna a költségvetésnek.

Lesznek kivételek

Fontos tisztázni, hogy nem minden hal-terméknek csökken az áfája. Az új szabály az élő halra és az ebből készült frissárukra, vagyis az elsődlegesen feldolgozott fogyasztási halakra vonatkozik: így például a szeletelt, a filézett, vagy a fagyasztott halakra. Ezen belül ez igaz lesz mind az édesvízi, mind a tengeri uszonyosokra. A másodlagosan feldolgozott haltermékek, mint a füstölt, konzervált, vagy épp a „halrudacskák” áfája nem csökken: ami persze a hazai termelőknek és elsősorban az édesvízi halaknak kedvez.

„Óriási lépéshátrányban voltak idáig a hazai haltermelők, mivel például a sertéshús áfája már 2014 óta öt százalék. Az áfacsökkentés mindenképpen előnyt jelent az ágazat számára” – mondta el Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke, aki szerint 15-20 százalékos fogyasztás-növekedést jelent majd a változás. Mint megtudtuk, a hazai magas árakat nem csupán a magas áfa, hanem az Európa-szerte tapasztalható halhiány is okozza.

„A gabona ára is befolyásolja az árakat, ha az alacsony lesz idén nyáron, akkor a ponty kilója is olcsóbb lesz. Négy-öt kiló gabona szükségeltetik ugyanis egy kiló ponty előállításához” – mondta el a szervezet elnöke.

600 lesz a ponty

Az éves összes édesvízi haltermelésünk 24 ezer tonnát tesz ki, ám ez nem csupán fogyasztási hal. A lengyelek és a csehek után, a ponty termelésében harmadik helyen állunk Európában, évi 7-8 ezer tonnával, de süllőt és afrikai harcsát is nagy mennyiségben állítunk elő. A pontynál a 720 forintos termelői ár a csökkentés következtében 600 forint körül fog alakulni.

Évente 30 millió eurónak megfelelő halat exportálunk. Az elsődlegesen feldolgozott, vagy élő halak esetében ez körülbelül 7-8 ezer tonnát jelent. „Azért is korrektebb euróban meghatározni a kivitelt, mivel az egyes halfajokból más-más mennyiséget exportálunk, és azoknak nyilvánvalóan más az áruk is. Az Európában manapság slágernek számító süllőnek például 15 euró kilója, a pontyé viszont annak csupán hetede” – részletezi Németh István, aki szerint az ágazat hozamát is növelni fogja a fogyasztásnövekedés.

A szintén népszerű afrikai harcsa termelésben aranyérmesek vagyunk a kontinensen, melynek azonban melegre van szüksége, így azt intenzív telepi termeléssel meleg vízű medencékben állítják elő. A szintén nagy mennyiségben előállított szürke harcsát, illetve amurt és busát viszont Romániába és Lengyelországba exportáljuk.

A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára, Czerván György elmondta, hogy az élelmiszerek áfa-csökkentésében a költségvetés lehetőségeinek, teherbíró-képességének függvényében lehet előre haladni. A piaci tisztulást és a növekvő fogyasztást eredményező adócsökkentések első állomása az élő- és félsertések áfájának 2014-es mérséklése volt. Ez pozitív hatással járt, érezhetően tisztult a piac, nőtt az élősertés felvásárlása, élénkült a tenyészállatok forgalma, emelkedett a sertéstartók száma. Hasonló folyamatokra számítanak a hal esetében is. Ez év január 1-től pedig a friss tej, a baromfihús és a tojás áfája mérséklődött 5 százalékra.

További alapvető termékek áfája mérséklődhet, azt azonban nem közölték, hogy a következő általános adómérséklés mely terméket vagy termékeket érintheti.

Auchan: hamarosan online is kapható

„Az Auchannál a korábbi áfacsökkentések esetében mindig érvényesítettük a csökkenést a fogyasztói árainkban, ez vállalati árpolitikánk része. Az árakat befolyásoló, sokszor előre nem látható piaci hatásokra azonban természetesen nincs befolyásunk.

Magyarországon még mindig a ponty és a pontyból feldolgozott termékek a legnépszerűbbek, de egyre nagyobb érdeklődést tapasztalunk a különlegesebb halfajok iránt is. Célunk, hogy ezeket a magyar konyhában nem annyira megszokott halfajokat is népszerűsítsük például kóstolókkal és az áruházakban kihelyezett, ihletül szolgáló receptekkel” – mondta el Gál Judit, kommunikációs igazgató.

Európai Uniós fogyasztás: a lista végén kullogunk
A hal- és egyéb halászati termékek fogyasztását felmérő Eurobarométer-kutatásból az derül ki, hogy csupán a magyarok 4 százaléka eszik hetente legalább egyszer halat vagy akvakultúra-terméket otthon, miközben az uniós átlag 42 százalék. Magyarországon ekkora az aránya az otthon halat soha nem evőknek (szemben az EU-s 13 százalékkal). A magyarok egyharmada évente többször, de havi egynél ritkábban eszik halat.

A vásárlói szokásokban nincs hatalmas különbség a magyar és az uniós fogyasztók szemlélete között. Természetesen a magyarok a halvásárlás terén is árérzékenyebbek, viszont kevésbé érdekel minket, hogy a saját régiónkból vagy országunkból származzon a termék.

Mivel a magyarországi fogyasztás zömét a ponty teszi ki, nem meglepő, hogy a magyarok sokkal jobban szeretik az édesvízi termékeket (38 százalék az uniós 7-tel szemben). Ennélfogva nálunk kevésbé népszerűek a tengeri termékek, csak 14 százalék kedveli jobban, míg az EU-ban az átlag 39 százalék.

A vendéglátásban még rosszabb a helyzet, 66 százalék soha, 25 százalék pedig évente néhányszor eszik halat étteremben, büfében vagy piaci standon. 

Mint a francia tulajdonú láncnál elmondták: folyamatosan dolgoznak a halválaszték bővítésén, és azon, hogy még több könnyen elkészíthető formában kínálják e kategória termékeit. Elvárásaik szerint a kereslet is tovább emelkedik a jövőben e téren. Ehhez hozzájárulhat az is, hogy hamarosan halválasztékuk egy része már az online áruházunkban is megvásárolható lesz.

Az Auchan mind édesvízi, mind pedig tengeri halakból és tenger gyümölcsei termékekből széles választékot kínál. Vásárlóik több mint tízféle hazai halfajból választhatnak. A tisztított, egész halakon kívül szeletben, filézve és halászlé-alapanyagként is kapható az áruházláncban hal. A külföldről érkező halak iránt is egyre nagyobb az érdeklődés, az Auchan vásárlói leginkább a lazacot és a tonhalat keresik – tudtuk meg.

„A halvásárlás hazánkban még nagyon erősen a karácsonyi szezonhoz kötődik, fontosnak tartjuk azonban, hogy az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás jegyében egész évben elérhetők legyenek ezek a húsok. Ezért kínálunk minden hónapban kiemelt akcióban egy-egy friss halat, és a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetségével együttműködve támogatjuk „Az év hala a szürke harcsa" programot” – tájékoztatott Gál Judit.



(TERMÉKMIX - 2017 júniusi szám)