Piac

Újabb súlyos tavaszi fagykárok érték a magyar gyümölcságazatot – közölte a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács előzetes jelentése alapján Dr. Apáti Ferenc elnök. A szakember szerint az idei évben tapasztalt időjárási események ismét megerősítik, hogy a klímaváltozás következményei egyre inkább rendszerszintű kihívást jelentenek a hazai gyümölcstermesztés számára. A szakmaközi szervezet szerint rendszerszintű változásokra van szükség.

Dr. Apáti Ferenc tájékoztatása szerint 2026 tavaszán két jelentős, sarkvidéki eredetű hidegbetörés okozott károkat az ültetvényekben: április 7–12., valamint április 27. és május 1. között. Mindkét időszakban közel egyhetes, tartós hideghatás alakult ki. Az első hullám elsősorban az ország északi és észak-keleti térségeit érintette, ahol lokálisan –2 °C és –8 °C közötti hőmérsékleteket ­mértek. A gyümölcstermő területek mintegy 60 százaléka ezekben a régiókban található, így a kitettség országos szinten is jelentős.
„A károk mértékét súlyosbította, hogy a gyümölcsfajok döntő többsége ebben az időszakban a legérzékenyebb fenológiai stádiumban volt – virágzásban vagy kisgyümölcs állapotban” – hangsúlyozta az elnök. Mint fogalmazott, ­ebben a fejlődési szakaszban már a –2 °C alatti ­hőmérséklet is károkat okozhat, –6 °C alatt pedig gyakorlatilag teljes termés­kiesés is bekövetkezhet.
A második lehűlési hullám – április végén és május elején – még kiterjedtebb hatással járt.
„A május 1-jére virradó éjszakai fagy már az egész országot érintette, beleértve azokat a térségeket is, amelyeket az első hullám korábban megkímélt” – emelte ki Dr. Apáti Ferenc. A hőmérséklet ekkor helyenként –2 °C és –9 °C közé süllyedt, ami a már kötődött, kisgyümölcs állapotban lévő termést is jelentősen károsította.
A helyzetfelmérés még zajlik, ezért pontos, régiónkénti és fajonkénti adatok csak a következő hetekben állnak rendelkezésre. Az előzetes értékelés alapján azonban már most valószínűsíthető, hogy országos szinten a tavalyi évhez hasonló mértékű, súlyos tavaszi fagykárok keletkeztek.

A tényleges terméskép május végére rajzolódik ki
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a tényleges terméskép csak május végére rajzolódik ki, mivel a virágzást követő természetes gyümölcshullás még jelentősen befolyásolhatja a végső hozamot. Ezt a folyamatot az idei évben tovább erősítheti a tartós csapadékhiány és a talaj- valamint légköri aszály is, amely – még fagykárok nélkül is – ­rontja a terméskötődést.
„Óriási bizonytalanság van az idei termésben. Nem ­zárható ki, hogy a fagy és az aszály együttes hatása miatt gyengébb év elé nézünk, mint a tavalyi, amely önmagában is az elmúlt fél évszázad leggyengébb gyümölcstermését hozó évjárat volt” – fogalmazott Dr. Apáti Ferenc.
Az elnök szerint az ágazat hosszú távú ­versenyképessége érdekében elengedhetetlen a fagyvédelmi technológiák és a kárenyhítési rendszerek átfogó felülvizsgálata. Úgy véli, a jelenlegi eszközrendszer már nem képes meg­felelően ­kezelni az egyre gyakoribb és intenzívebb ­káreseményeket. A FruitVeB szakmai javaslatcsomag kidolgozására ­külön szakértői csoportot hoz létre, és kész támogatni a döntés­hozókat a szabályozási környezet átalakításában. Elindítottak egy, a károk pontosabb feltérképezését ­szolgáló online kérdőívet is. Az összegyűjtött adatok alapot szolgáltatnak a kormányzat számára készülő szakmai ­javaslatokhoz és a szükséges intézkedések meghatározásához.
Dr. Apáti Ferenc kérdésünkre azt mondta: a fagykárok miatt idén biztosan drágulás lesz a gyümölcspiacon, de ennek mértékéről ma még nem lehet pontosat mondani. Lesznek gyümölcsfajok, mint például a cseresznye, ahol ­jelentős áremelkedésre kell számítani.

A szamóca érzékeny az időjárási szélsőségekre 
Szerencsére, a szezon első friss gyümölcse, a szamóca esetében nincs ekkora baj, legalábbis ami a fagy okozta károkat illeti. Ott más problémával kell szembenéznünk.
„A klímaváltozás hatásai érződnek egyre erősebben a szamócatermesztésben” – mondta Tarnói Zsolt, a lajosmizsei Tarnói Sza­mó­cás Kertészet tulajdonosa. 
A gazdaság mintegy másfél hektáron termeszt szamócát, teljes egészében fedett fóliás rendszerben, felerészben korai hajtatásban, felerészben vándorfólia alatt. Tarnói Zsolt elmondta, hogy a fagy nem okozott problémát, mivel a szamócát – különösen fólia alatt – fátyolfóliás takarással hatékonyan lehet védeni akár mínusz 5–6 fokig is. Mint fogalmazott, a hideg elleni védekezés technológiailag megoldott, a valódi kockázatot az extrém hőmérséklet és az UV-terhelés jelenti. A termelő szerint az elmúlt hetek 30 fok körüli hőmérséklete, a párahiány és a légköri aszály jelentősen felgyorsította az érési folyamatokat. Ez akár néhány nap alatt is kezelhetetlenné teheti az állományt, különösen nagyobb területen, ahol a betakarítás és az értékesítés szervezése komoly logisztikai feladat.
Tarnói Zsolt arról is beszélt, hogy az áprilisi induláshoz képest az idei szezonban csúszás tapasztalható, ami piaci feszültséget okoz. Az árak a korábbi, 3000–3500 forintos indulási szint után jelenleg átlagosan 2500 forint körül alakulnak kilogrammonként, ami a termelő szerint elfogadható árszint, ugyanakkor a piaci bizonytalanság továbbra is jelentős. Kiemelte, hogy a romániai import és a szabad­földi termés csúszása is befolyásolja a kínálatot.
A gazdálkodó hangsúlyozta: a szamóca – mint hideg­igényes növény – különösen érzékeny az időjárási szélsőségekre, és a jelenlegi klímaviszonyok mellett a korai, egyszer termő fajták termesztése egyre nehezebb. Úgy látja, a termesz­téstechnológia jövője jelentős kihívások előtt áll, és a szakmai tapasztalatok alapján a meleg, nem pedig a ­hideg okozza a nagyobb problémát az ágazatban.
Összességében Tarnói Zsolt szerint a szamócatermesztésben nem a kései fagyok, hanem az egész év ­időjárására jellemző klímahatások jelentik a legnagyobb kockázatot, miközben a piaci helyzet jelenleg stabil, de kiszámíthatatlan – különösen a következő hetek időjárási alakulásától függően.

Az árak alkulása az elmúlt évekhez hasonló
A becsehelyi Újmajori Gyümöl­csösben is elindult a szamóca­szezon. Jobbágy Dániel János tulajdonos szerint a termelés stabil körülmények között zajlik, de a piac is nagy mennyiségű áruval indult – ez utóbbi pedig nem ad okot örömre…
A gazda elmondása alapján ­jelenleg mintegy 0,7 hektáron termesztenek szamócát, de a gazdaság tevékenysége ennél jóval szélesebb: „Emellett vannak még más gyümölcseink is, málna, szeder és csemegekukorica is szerepel a kínálatban” – fogalmazott. Hozzátette, hogy a térségben szerencsére nem fagyzugos területen gazdálkodnak, így az idei fagyos időszak nem okozott számottevő károkat náluk, ugyanakkor a környező településekről hallotta, hogy voltak problémák.
Az idei szezon piaci helyzetét értékelve Jobbágy Dániel János szerint az árak alapvetően a korábbi évek szintjén mozognak. „Igazából az árak alakulása nagyjából az elmúlt évekhez hasonló” – mondta. Jelenleg a szamócát 3200 és 3900 forint közötti áron értékesítik, ahol az első osztályú gyümölcs kilója 3900, a másodosztályúé pedig 3200 forint. „Tavaly is ugyanezekkel az árakkal kezdtük el a ­szezont, való­színű, hogy ez szépen lassan megy majd lejjebb” – ­tette ­hozzá.
A termelő szerint a piaci helyzetet továbbra is befolyásolja a külföldi áru jelenléte, illetve az is, hogy a szabadföldi és ­fóliás termesztés gyakorlatilag egy időben fut fel. „Most egy kicsit bezavar még mindig a külföldi áru, illetve az, hogy a szabadföldi termesztés majdnem utolérte a fóliasátrast, tehát szinte egybeér a kettő” – fogalmazott. Ennek következtében a ­piacon jelenleg jelentős mennyiségű szamóca érhető el egyszerre.
A keresleti oldalról azt tapasztalják, hogy a vásárlók első­sorban a minőséget részesítik előnyben.
„A mi vásárlóközönségünk inkább az ízre megy, meg arra, hogy szép látványos legyen, tehát friss legyen, ez fontos” – mondta a gazda, aki szerint a hazai termékek ebben gyakran előnyt élveznek a külföldi áruval szemben. „A külföldi szamóca nagyon sokszor csalódást okoz, ezt hallom” – ­jegyezte meg, hozzátéve, hogy emiatt igyekeznek magasabb minőségű terméket előállítani.
A szezon hosszát illetően Jobbágy Dániel János szerint az időjárás ugyan befolyásoló tényező lehet, de alapvetően a megszokott menetrendre készülnek. „Az elmúlt években három hét alatt zajlott le körülbelül, most is hasonlóra számítunk” – fogalmazott.

(TERMÉKMIX magazin – 2026. májusi szám)

belelapozok