Kereskedelem

A járványhelyzet következtében jelentkező élelmiszer-felvásárlási láz jelentős mértékben megdobta az élelmiszer-forgalmat márciusban. A veszélyhelyzet enyhülésével ugyanakkor a forgalom visszaesett és újbóli növekedésnek csak május-júniusban indulhat. Cikkünkben megkérdeztünk ágazati szakszövetségeket, akik eltérően látják a piac alakulását az év egészét tekintve, de abban egyetértenek, hogy jelentős növekedésre nem lehet számítani.

Óriási élelmiszer-forgalom márciusban
Kiugró adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal a márciusi kiskereskedelmi forgalomról, azon belül is az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemről, ahol tovább élénkült a forgalom, éves összevetésben 12,7 százalékkal emelkedett a februári 10,7 százalék után. A nagy arányú növekedés leginkább a járványhelyzet miatt kialakult pánikvásárlásoknak köszönhető. Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene az előző havi 11,1 százalék után 14,8 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,8 százalékkal bővült a februári 4,2 százalékot követően.
Az élelmiszer-forgalom növekedéséhez az otthoni munkavégzés és az oktatás digitális munkarendre való átállása is hozzájárult, mivel a kieső munkahelyi, iskolai és vendéglátóhelyi étkezést odahaza kellett pótolni.
A kialakult járványügyi veszélyhelyzet és a fokozatosan bevezetett, a kiskereskedelmet is érintő jogszabályi korlátozások az összes üzlettípus forgalmára hatással voltak. Az országos kiskereskedelmi forgalom 51 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben realizálódott – a KSH adatai szerint.

Megugrott az élelmiszeripari termelés is
A megnövekedett kereslet jól látszott az ipari termelési adatokból is. A feldolgozóipari termelésből 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása számot­tevően, 12,7 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva, mindkét értékesítési irányban nőttek az eladások. A legnagyobb súlyt (25 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 4,7, míg a második legjelentősebb italgyártás 8,2 százalékkal bővült. Kimagaslóan, 52 százalékkal nőtt a növényi, állati olaj gyártása – derül ki a KSH adataiból.

Mi lesz ezután? Elemzői vélemények
A márciusi felfutást követően várható az élelmiszerforgalom kiegyenlítődése, de ennek mértékéről és az év egészére várható kilátásokról már eltérőek az elemzői vélemények. Abban egyetértenek a szakértők, hogy májusban már ismét növekedhet a forgalom, az év egészében pedig a tavalyihoz hasonló forgalomra lehet számítani.
Suppan Gergely, a Takarékban elemzője szerint az élelmiszerüzletek forgalma továbbra is jelentős mértékben nőhet, de ez jórészt annak köszönhető, hogy visszaesett a munkahelyi, az iskolai, és a vendéglátóhelyi étkezés. Más üzletek visszaesését az internetes értékesítés és a csomagküldés csak részben tudta ellensúlyozni – tette hozzá.
A K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője éves szinten emelkedést valószínűsít, ám szerinte ez attól is függ, hogy később lesz-e esetleg újabb szigorítás, és az üzletek milyen ütemben nyithatnak ki ismét.
Németh Dávid szerint az élelmiszerek forgalmának márciusi bővülése a járvány miatti felvásárlásoknak köszönhető, és ezek áprilisban valószínűleg már csak enyhébb mértékben ellensúlyozzák a visszaesést. A nem élelmiszert árusító boltok forgalma jelentősen csökkent, noha az elmúlt években épp ezek járultak hozzá jelentősebb mértékben a kiskereskedelem bővüléséhez – tette hozzá.
Az elemző szerint áprilisban a márciusinál is jelentősebb lehetett a csökkenés, mivel az élelmiszerboltok ekkor már kisebb mértékben tudták csak ellensúlyozni a többi ­üzlet forgalmának kiesését. Májustól azonban Németh Dávid is fordulatot vár, és hónapról hónapra folyamatos növekedést valószínűsít a korlátozások feloldásának köszönhetően.
Az élelmiszeripar és az élelmiszerforgalom idei kilátásairól megkérdeztünk néhány ágazati szakszövetséget is, akik eltérően látják az év hátralévő részét.

Mi várható a forgalmi adatokban a csúcsot követő hónapokban?
A kiugró márciusi forgalmi adatok után nem számít ­jelentős visszaesésre a Tej Terméktanács, sokkal inkább a helyzet ­lassú normalizálódására – válaszolta kérdésünkre Harcz Zoltán ügy­vezető igazgató.
A koronavírus járvány európai kirobbanása és az első hazai lépések megtétele óta a hazai tejpiaci helyzet viszonylag stabil. Az idényhatások és a koronavírus okozta gazdasági, társadalmi problémák ellenére a tejtermelés, a tejfeldolgozás és a késztermék értékesítés egyaránt működik.
„Ne feledjük, hogy egy alapvető, minden nap fogyasztott élelmiszercsoportról, a tejről és a tejtermékekről van szó, így a normál szintről történő visszaesésnek semmilyen okát sem látjuk ma” – mondta Harcz Zoltán.
Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke szerint volt egy időben és térben is megváltozó kereslet, sok élelmiszer esetében időben előrehozott vásárlások történtek a pánikvásárlásnak nevezett jelenség miatt. Nyilvánvalóan azon termékek jelentős részét, amit ekkor az emberek megvásároltak e két–három alkalommal, – amelyek egyenként 2–4 napos rohamok voltak – később nem vették meg, hiszen otthon betárolták őket. Egy időben előrehozott vásárlás jelent meg márciusban.
Ezen kívül volt egy váltás a vásárlási csatornák tekintetében is, a HORECA szektornak és a közétkeztetés ideiglenes bezárásával sok élelmiszer, amely korábban ezeken a csatornákon keresztül jutott el a fogyasztóhoz, részben mint kereslet jelent meg a kiskereskedelmi láncoknál. Az, hogy a gyerekek nem az iskolában ettek, az éttermek bezártak, azt eredményezte, hogy a családoknál egy jelentős keresletnövekedés jelent meg az otthoni fogyasztás keretei között, amit nyilvánvalóan a kiskereskedelmi üzletekből elégítettek ki.
Bár hivatalos statisztika nincs, csak a cégek visszajelzéseiből lehet tájékozódni, az elmúlt hetek forgalmi adatai azt mutatják, hogy vagy az előző év bázisára, vagy ahhoz közeli értékekre esett vissza a forgalom. Ott tartunk, hogy nemhogy a HORECA rendszerben kiesett termékek kompenzációjával növekedve jelent volna meg a kiskereskedelem, hanem a tavalyi évi forgalom szintjét, vagy még azt sem hozza. Ennek az az oka, hogy az emberek sok esetben elvesztették az állásaikat, tartanak tőle, hogy a jövőben elveszítik, esetleg a jövedelmük csökkenése, vagy potenciális csökkenése miatt kevesebbet vásárolnak. Ez egy természetes reakció – mondta a Hússzövetség elnöke.
Septe József, a Magyar Pék­szö­vet­ség elnöke szerint a kezdeti időszakban, amikor az emberek megrohamozták az üzleteket, a pékségek forgalma is jelentősen megugrott, elsősorban a kenyér tekintetében. Ez azonban 5–10 nap alatt lefutott. Akik nagyobb arányban értékesítettek közintézmények felé, esetükben 60–70 százalékos visszaesés is tapasztalható volt, de az átlag keresletcsökkenés 15–30 százalékos. Az emberek otthon sütöttek, hetente 2–3 alkalommal vásároltak.
A kenyér továbbra is fogy, ami azt jelenti, hogy az eredeti keresleti szinten van, a csomagolt és szeletelt kenyerek estében meg is haladja azt, de a finompékáru, szendvicsek forgalma jelentősen visszaesett. A vásárlási szokások is átalakultak, bízunk benne, hogy a járvány lecsengésével lassan visszarendeződik a piac.
Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke úgy véli, hogy a veszélyhelyzet bejelentése után kb. 2 hétig pánikfelvásárlás történt, ez igaz volt a zöldség- gyümölcsre is. Főleg a tárolt zöldségek vásárlása növekedett meg (burgonya, hagyma, gyökérzöldségek), itt a növekedés 40–50 százalékos volt. E termékek jelentős része, 50–60 százaléka már importból származott. A behozatal is akadozott és az áruházláncokban sok esetben nem tudták feltölteni a polcokat, pedig sok esetben a központi raktárakban volt elég áru. A friss zöldségek vásár­lása is növekedett, de csak 10–15 százalékkal (paprika, paradi­csom, saláta­félék). E termékekből (növényfajonként eltérően) a magyar áru aránya 20–40 százalék volt. Megnövekedett a konzerv és a mélyhűtött termékek iránti kereslet.
Majd nagy visszaesés következett be a keresletben, ez ­tartott húsvét hetéig. Nagyot csökkent ebben az időben (március közepe–április közepe), a nagybani piacok forgalma, mert elmaradtak a külföldi vevők (a szegedi piacról a román, a budapesti piacról a szlovák vevők.) Még nagyobb visszaesést okozott a nagybani piacok forgalmában, hogy a vendéglátás részére vásárlók (éttermek, szállodák) vevői sem jelentkeztek vásárlóként. Ez húsvétig kb. 40–50 százalékos visszaesést jelentett. Ebben az időszakban sok helyi piac is bezárt, ez főleg a kistermelőket érintette negatívan.
Húsvét hetére rendeződtek a piacok. Növényfajonként eltérő mértékben a kereslet – a tavalyi hasonló időszakhoz képest 10–30 százalékos – csökkenése mellett. Nagyrészt visszatértek a külföldi vevők, a helyi piacok is újranyitottak, csak a vendéglátóipar vásárlása nem tért vissza.
Közben a magyar áru aránya jelentősen növekedett a friss piaci zöldségtermékekből. Így a paprika, paradicsom, uborka, salátafélék, primőr hagyma, retek, káposztafélék aránya már napjainkban elérte (növényfajtól függően) a 80–95 százalékos arányt. Lassan az áruházláncokban is csak magyar termékeket lehet kapni a felsorolt zöldségfajokból. Megjelent a fóliákból a magyar szamóca, majd május 15–20. között „el­indul” nagyobb mennyiségben a szabadföldi szamóca szedése is. Június elejétől nagyobb mennyiségben lesznek kapható a hidegfóliákból származó zöldségfélék (paprika, paradicsom, káposztafélék). Becsléseink szerint a tavalyi évhez képest 5–15% közötti fogyasztás csökkenést várunk a friss zöldség- gyümölcs piacon a következő pár hónapban.
A malomiparban a március–áprilisi hónap kimagaslóan jó volt a forgalom szempontjából, egy átlagos hónaphoz képest 20–30 százalékos növekedésről beszélhetünk – tudtuk meg a Gabonaszövetségtől. A visszaesés már április végétől tetten érhető. A május–június akár az átlag havi forgalomnál is alacsonyabb lehet, mivel a felhalmozott készletek elfogyasztásához idő kell.
A havi lisztgyártás szép lassan visszatér a megszokott kerék­vágásba és stabilizálódik a helyzet kereslet–kínálati oldalon. Összességében az előző évhez hasonló éves forgalomra számítunk. Nem számítunk további keresletingadozásra – jegyezte meg dr. Lakatos Zoltán, elnök.

Nem voltak nagyobb gyártási és logisztikai fennakadások
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a járvány miatti felvásárlási láz csökkenése milyen gondokat okoz a gyártói, ­termelői oldalon, akár logisztikai, akár beszerzési, vagy ­raktározási szempontokból. Ezzel kapcsolatban Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács elnöke elmondta, hogy a nyerstej és ­tejtermékek exportra történő és a csomagolóanyagok, valamint egyéb input anyagok Magyarországra történő szállítását, az árumozgást sikerült biztosítani. Az áruszállítás fenntartása, vagyis a tejipar számára az áruk, az alapanyagok és a csomagolóanyagok zavartalan ellátása, az állattenyésztők számára a takarmányok telepekre érkezése kiemelt prioritást élvezett. A nemzetközi szállítmányozás rendeződése – a tejágazat működésében – sok korábbi jelentős kockázatot enyhített.
A rendkívül enyhe tél miatt a tavaszi biológiai nyerstej-csúcs korábban – szinte a koronavírus hazai megjelenésével egy időben – jelentkezett. Azonban jelentős nyerstej feleslegek kialakulását nem mutatta a hazai piac. A feldolgozóüzemek rendelkeznek normál piaci helyzet esetén a normál működéshez szükséges raktározási kapacitással vagy például csomagolóanyag készlettel. Békeidőben sem minden tejtermék kerül a gyártósorról közvetlenül a boltok polcaira – emlékeztetett Harcz Zoltán.
Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke szerint a hazai húsipar cégei tudnak alkalmazkodni a jelenlegi helyzethez is, ugyanúgy, mint a pánikvásárlás hetei alatt a megnövekedett kereslethez is tudtak. Abban az időszakban sem voltak napokon keresztül üres polcok, az élelmiszeripari vállalatok jól és gyorsan reagáltak. Egyrészt a logisztikát kellett átszervezniük, de sok helyütt a műszakokat is, hogy a megnövekedett igényeket ki tudják elégíteni.
Éder Tamás szerint azért a legtöbb cég, ha racionálisan gondolkodott, tudta, hogy az ezután következő 1–2 hónapban egy stagnálás, vagy akár visszaesés is várható. Aki tudott, ­készült erre.
Az élelmiszer egy olyan ágazat, ahol nehéz ilyen eseményekre készülni, hiszen a tej jön be minden nap, a disznó is jön be minden nap, a baromfi szintén, ezért vannak olyan cégek, ahol az elmúlt hetek visszafogottabb megrendelési állományai miatt jelentős készletek halmozódtak fel. Mindenki abban reménykedik, hogy a fokozatos nyitással és a HORECA szektor újraindulásával nő majd a kereslet, illetőleg az exportpiacok javulása is reményt adhat az érintett vállalatoknak. Mindenki arra vár, hogy jobb legyen és addig megpróbálja finanszírozni a raktárkészleteket, ami természetesen a végletekig nem megy – tette hozzá.
Septe József, a Pékszövetség elnöke ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy a vállalkozások a megszokottnál többet rendeltek alapanyagból, nagyobb készlettel működtek, a fogyasztás visszaesése miatt keletkezett olyan alapanyag, aminek lejárt a szavatossági ideje, ezek veszteségként jelentkeznek.
Ledó Ference, FruitVeB elnöke elmondta, hogy a friss zöldség–gyümölcs még korszerű hűtőházakban is csak pár napig tárolható minőségi romlás ­nélkül, van egy „eladási kényszer”, ezért rendkívül fontos a ­fo­gyasz­tás és az értékesítés segítése és valószínűleg az expor­tot is előbb el kell indítani, mint az elmúlt években.
Változtak a fogyasztási szokások, például a friss zöldség–­gyümölcsnél nagyobb az igény a csomagolt termékek iránt. Ennek megszervezése sokkal nagyobb logisztikát követel meg (csomagolóanyag, személyzet, gépek, szállítás stb).

Az év második felére rendeződhet a helyzet
A szövetségi szakértőktől azt is megkérdeztük, hogy mire számítanak: összességében, nő, vagy zsugorodik a piac a következő hetekben, hónapokban és mikorra stabilizálódhat a helyzet a keresleti és kínálati oldalon?
Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács elnöke válaszában kiemelte, hogy a mostani piaci helyzetet a hazai és európai szakértők és saját elemzéseik is továbbra is átmenetinek tartják, aminek a rendeződésére az év második felében sor kerülhet.
„Ezen prognózisunkat közvetve az általános európai járványügyi helyzet javulása, vagy a nyári, rendszeresen elhúzódó kánikula – a nyerstej mennyiségi és beltartalmi értékeire gyakorolt negatív – hatása is alátámasztja. A nemzetközi elemzések és adatsorok az mutatják, hogy a Kína felé irányuló jelentős európai tejtermék export is kezd magához térni” – tette hozzá.
A Hússzövetség részéről Éder Tamás elmondta, hogy a következő néhány hónapra, vagy az év egészére nehéz bármiféle pontos előrejelzést tenni, de ha a következő hetekben részben visszaáll a horeca szektor és a közétkeztetés, akkor talán nem lesz nagyon negatívban a piac az év egészét nézve, de hozzátette: egészen biztos, hogy a tavalyi évnél gyengébb évet zárunk.
Az tisztán látszott, hogy a HORECA szektorban kiesett keresletet a kiskereskedelmi többletkereslet még a pánikvásárlások idején sem kompenzálta, azóta pedig ­erről végképp nem beszélhetünk. Az év egészében ezen időszakra ezért biztosan csökkenő keresletről kell számot adnunk. Ráadásul addig, ameddig jelentős munkanélküliséggel számol a politika is, racionálisan nem lehetnek pozitív növekedési várakozásaink, abban lehet bízni, hogy ennek a két hónapnak a lehető legkisebb hatása lesz az év egészére nézve – tette hozzá a Hússzövetség elnöke.
Nagy kérdés a turizmus helyzete, a belföldi idegenforgalom újraindulása jelenthet valami pozitívumot, de a nemzetközi turizmus helyreállására nem lehet számítani.
Látványosan látszott, hogy a Horeca szektorban elfogyasztott élelmiszerek és az egyébként elfogyasztott élelmiszerek között érdekes strukturális különbségek vannak. Ugyanis vannak olyan termékek, amelyeket a Horeca szektorban szignifikánsan nagyobb súllyal fogyasztunk, mint otthon. Ilyenek például a különböző steakek, a kecskesajtok, bizonyos salátafélék, de például ilyen a szűzérme is, a kacsamáj, libamáj, vagy a vízi szárnyashúsok. Ezeknél lényegesen nagyobb a súlya a HORECA szektornak, mint más élelmiszereknél. A Horeca szektor kiesése ezen ágazatokra nagyobb csapást jelentett – tette hozzá Éder Tamás.
A Pékszövetség részéről Septe József arra számít, hogy szeptemberig a közétkeztetés nem áll vissza, tehát az iskolákba és óvodákba nem fogunk továbbra sem szállítani. A HORECA szektor újranyitásával párhuzamosan lesz a visszarendeződés.
Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke szerint rendkívül nehéz megjósolni, hogy az elkövetkező hónapokban a kereslet miként alakul a zöldség–gyümölcs termékekre.
„Becsléseink szerint csökkenni fog (vásárlóerő romlása), de hogy milyen mértékben, azt még ­becsülni nem tudjuk. Egészen biztos, hogy nem egyformán fogja érinteni az egyes zöldség– gyümölcs fajokat. Ha legalább a belföldi turizmus jelentősebben meg tudna indulni, akkor van esély arra, hogy a nyár közepére rendeződik a kereslet–kínálat a zöldség–­gyümölcs fogyasztása területén. A zöldség–gyümölcs fogyasztás az egészséges táplálkozás alapvető része, immunerősítő, ezért bízunk benne, hogy nagyobb visszaesés nem következik be. Biztos, hogy lesznek kisebb–nagyobb „kilengések” a kereslet–kínálatban, ez más években is előfordult. Ezek tompítása az idei évben nagyobb odafigyelést fog igényelni a termékpálya minden szereplőjétől”.

Mi lesz az árakkal?
A járványhelyzet normalizálódását követően az előttünk álló néhány hónapban várható árszínvonalról szólva Harcz Zoltán elmondta, hogy a Tej Terméktanács Elnöksége az előző hónapban tette közzé alapár prognózisát, amely 2020. április­–június időszakához képest, éves távlatban a nyerstejárak emelkedést prognosztizálja.
A forint drasztikus gyengülése az euróhoz képest, az ár­folyam „bezuhanása” jelentős mértékű drágulást okoz az import élelmiszertermékek, valamint a termeléshez szükséges importból származó vagy EUR-ban lekötött inputanyagok esetében, amely nagymértékben növeli a tejtermelők és feldolgozók termelési költségeit. A jelenlegi és a várható piaci folyamatok, a fellépő feszültségek ellenére minden szereplőnek emelkednek a költségei. A keresleti piac várhatóan fennmarad, valamint a forint árfolyamváltozása is az áremelések irányába hat.
A húspiacon idehaza is és uniós szinten is ­elmondható, hogy csökkenni kezdtek az alapanyagárak, ami teljes mérték­ben levezethető a piaci logikából – mondta Éder Tamás. A raktárak kezdenek megtelni a húsipari cégeknél, a megfelelő mennyiségű értékesítés hiányában. Ezért az alapanyagár csökkenése az elmúlt néhány hétben minden jelentősebb állati eredetű termék­piacon érzékelhető, vagy a közeljövőben várható, hogy csökkenésnek indul. Ágazaton belül azonban nagy különbségek vannak. A sertés­piacot például az elmúlt évek során a hatalmas kínai kereslet rendkívüli módon befolyásolta és olyan árak voltak az elmúlt években, amit nagyon régen tapasztalt meg sertéstenyésztő.
Ez most jelentős csökkenésnek indult a kínai kereslet csökkenésével. Ha a kínai partnercégek elkezdenek ismét érdemben vásárolni – amire minden esély megvan, – akkor az élősertés és a hús ára is korrigálni fog – mondta a Hússzövetség elnöke.
A baromfi esetében kérdés, hogy miként alakul a madár­influenza, sikerül-e lokalizálni és felszámolni az országban a fertőzött részeket, hiszen emiatt jelentős exportpiacoktól estünk el. Sok olyan változó van, aminek a holnapi helyzetére egyelőre nem lehet mit mondani. Jelenleg az látszik, hogy piaci szűkebb kereslet miatt az alapanyagok árában jelentős csökkenés ment végbe a sertésnél és a baromfik egy részénél is. Ugyanakkor az elmúlt hét során a sertéspiacon egyes EU tagországokban már a fellendülés első jelei is megjelentek – emelte ki Éder Tamás.
A Pékszövetség részéről Septe József elmondta, hogy a szövetségnél egyelőre nem látnak előre, még senki sem volt ilyen helyzetben, nem tudni, mi várható. A járványhelyzet alakulásától, a koronavírus terjedésétől és a kormány ezekre adott válaszintézkedéseitől függ, hogyan alakul a sütőipar helyzete.
A zöldség–gyümölcs árakat elsősorban a kereslet–kínálat határozza meg – jegyezte meg Ledó Ferenc. A zöldségeket, ami a termelést illeti, főleg a friss fogyasztásra szánt termékek vonatkozásában nem indult rosszul, de a betakarításig, értékesítésig még sok idő telik el, addig sok minden történhet (klímaváltozás negatív hatásai).
A FruitVeB elnöke szerint a gyümölcságazat sokkal rosszabbul indul más ágazatokhoz képest, hiszen nagyon sok gyümölcsfaj jelentős tavaszi fagykárokat szenvedett (kajszibarack, őszibarack, cseresznye), de a többi növényfajból is – az ország tájegységeitől függően – jelentősek a fagykárok. Európa jelentős részében voltak fagykárok, jelentős aszály, ezért nem lehet tudni most még, hogy az egyes zöldség–gyümölcs fajokból milyen lesz a kínálat, mennyire esik vissza a kereslet, mely végül összességében fogja meghatározni a termelői, végső soron a fogyasztói árakat.
A termelők többsége aggódva figyeli az eseményt, megtesz mindet, hogy jó minőségű zöldség– gyümölcsöt állítson elő 2020-ban is – tette hozzá Ledó Ferenc.

(TERMÉKMIX magazin – 2020. májusi szám)