Az európai lakosok egészen pontosan 888 milliárd eurót költöttek élelmiszerre és italra a tavalyi évben, és ennek 37%-át az „azonnali fogyasztásra” szánt termékek tették ki, mind a kiskereskedelmi, mind az étkeztetési csatornákon keresztül.
Az azonnali fogyasztás kategóriájába azok az élelmiszerek és italok tartoznak, amelyeket vásárlás után értelemszerűen szinte azonnal el is fogyasztanak a vásárlók, ilyenek az olyan készételek, mint a snack-ek, szendvicsek, salátát, meleg ételek és italok, amelyek nem igényelnek további előkészületeket.
A fogyasztói magatartás összetettségével foglalkozó Circana megállapításaiból az is kiderül, hogy az éves európai étteremlátogatások száma az elmúlt négy évben 35,2 milliárdról 51,5 milliárdra nőtt.
A kiskereskedelmi forgalom volumene Franciaországban a legnagyobb a kontinens országai között, méghozzá 17,5%-os növekedéssel, ami 7%-os piaci részesedést jelent, míg Spanyolország érte el a legmagasabb növekedési rátát, 21%-kal.
Elmosódó határok
A Circana átfogó CREST-adatain alapuló kutatás szerint az élelmiszer-szolgáltatási ágazatban bekövetkezett kulcsfontosságú változások azt mutatják, hogy az élelmiszer-szolgáltatás és a kiskereskedelem közötti hagyományos határok egyre inkább elmosódnak.
Mivel a fogyasztók egyre inkább a kényelmet keresik, a készétel (RTE) opciók - az előre csomagolt salátáktól és szendvicsektől kezdve az olyan meleg ételekig, mint a lasagne, a paella és a sült csirke - az éttermeken túlmutatva olyan csatornákon keresztül is elérhetővé váltak, mint a szupermarketek, a vegyesboltok és a benzinkutak.
A kiskereskedelmi üzletekben vásárolt készételek jelentős versenytársaivá váltak a kereskedelmi éttermeknek. Az élelmiszer-szolgáltatási ágazaton belül a nem kereskedelmi szegmensek egyre nagyobb piaci részesedést szereznek ebben a kategóriában, átformálva a versenyhelyzetet, mivel a fogyasztók egyre inkább a hagyományos élelmiszer-szolgáltatási helyeken kívüli, fogyasztásra kész ételek felé fordulnak.
Piaci visszaesés
Ez az elmozdulás más csatornák, köztük a kiskereskedők növekedését segíti elő, miközben a hagyományos kereskedelmi éttermek (beleértve a teljes körű és gyorséttermeket) teret veszítenek, különösen a járvány utáni környezetben, ahol a kényelem és az élelmiszerekhez való gyors hozzáférés a fogyasztói magatartás fő mozgatórugói.
A kereskedelmi éttermek piaci részesedése a 2021-es 79%-ról 2024 júniusára 77%-ra csökkent, míg eközben más kiskereskedelmi csatornák növekedést értek el, 21%-ról 23%-ra növelve részesedésüket ugyanezen időszak alatt.
„A fogyasztók döntéseiket a kényelem, az érték és az élmény alapján hozzák meg, akár egy gyorsétteremből, akár egy szupermarket készétel-részlegéről származik is az étel. Az olyan gyorséttermek, mint a McDonald's, a Burger King, a Subway és az O'Tacos, kemény versenyhelyzetbe kerültek, de már nem csak egymással, hanem olyan áruházláncokkal, mint a Tesco, a Mercadona és az Edeka” – magyarázta Edurne Uranga, a Circana európai étkeztetési üzletágának alelnöke.
Kiskereskedelmi értékesítés
Az legtöbb európai országban az elmúlt hét év során a kiskereskedelmi értékesítés folyamatosan nőtt. 2024 júniusára az étkeztetési szektorban (fókuszálva az azonnali fogyasztásra) Franciaország vezet a fogyasztói kiadások legnagyobb arányával, ami 6,8%-ot jelent, és 17,5%-os növekedést tükröz.
Az Egyesült Királyság szorosan követi 6,6%-os részesedéssel, míg Németország 5,8%-on, Spanyolország 4,2%-on, Olaszország pedig 3,5%-on áll.
A fogyasztók egyre inkább előnyben részesítik az új kiskereskedelmi készétel trendet, különösen ebédre. Ez a szegmens tavaly lenyűgöző, csaknem 9%-os növekedést ért el.
Ezek a számok rávilágítanak a fogyasztók növekvő igényére a kényelmes, azonnal fogyasztható opciók iránt mind az ebédidőben, mind az uzsonnaidőben.
